Rétvári Bence a Tabuk a szocializmusban címmel megrendezett tanácskozáson hangsúlyozta: aki nem a politikai korrektségnek megfelelően beszél, arra rásütik, hogy nacionalista és soviniszta, márpedig ott, ahol tabuk vannak, nincs szabad világ.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára nyitóbeszédet mond a Kommunizmus Bűnei Alapítvány, a Konrad Adenauer Alapítvány és a Hortobágyi Kényszermunkatáborba Elhurcoltak Egyesületének Tabuk a szocializmusban című konferenciáján Budapesten, a Márai Sándor Kulturális Központban 2024. október 11-én. MTI/Kocsis Zoltán
Amit a kommunizmusban tabunak, cenzúrának hívtak, azt ma politikailag korrekt beszédnek nevezik, és aki nem polkorrekt módon beszél, azt kirekesztik – jelentette ki a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a Kommunizmus Bűnei Alapítvány, a Konrad Adenauer Stiftung és a Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesületének konferenciáján pénteken Budapesten.
Rétvári Bence a Tabuk a szocializmusban címmel megrendezett tanácskozáson hangsúlyozta: aki nem a politikai korrektségnek megfelelően beszél, arra rásütik, hogy nacionalista és soviniszta, márpedig ott, ahol tabuk vannak, nincs szabad világ.
Így a többi között tabunak számít ma nemzeti szuverenitásról beszélni, amit ezen a héten a strasbourgi európai parlamenti vitában mindenki megtapasztalhatott – tette hozzá.
A politikus úgy vélekedett: ahogy a járványok erősítik az emberek immunrendszerét, úgy erősítették a kommunizmus évei alatt felnövekvő nemzedékek immunrendszerét a szocializmus mindennapjai.
Ezért „nekünk, magyaroknak a demokratikus immunrendszerünk is erősebb”, mint azoknak, akiknek már a szülei is a teljes szabad világban születtek.
Ugyanis – folytatta – a kommunizmusban széles volt a köre a tabuknak, vagyis azoknak a dolgoknak, amiről nem lehetett beszélni; így tabusították a család, a nemzet és a hit gondolatkörét, ami az emberek megfélemlítését szolgálta.
Tabu volt a kékcédulás választás, a Moszkva álláspontjával ellentétes gondolat, Trianon kérdése, a gyáron belüli munkanélküliség, a gazdaság hanyatlása, a nyugati kultúra és a zene, tabu volt a tulajdonjog, illetve a cenzúra és az állami terror kifogásolása – sorolta az államtitkár.
Ám amikor kivonultak a rendszert fenntartó szovjet csapatok és a rendszer összeomlott, az emberek rögtön visszatértek a normál kerékvágásba – fűzte hozzá.
Most viszont tabu arról beszélni, hogy a fegyverszállítások Ukrajnába nem hoznak békét, hanem csak meghosszabbítják a háborút, tabu azt kimondani, hogy a migrációval rosszabb közbiztonság és terrorizmus jár, illetve tabu arról is beszélni, hogy a család férfiből és nőből áll, és az apa férfi, az anya nő.
Mert aki így gondolja, azt megbélyegzik és mindenféle „fóbnak” nevezik – jelentette ki az államtitkár.
Vagyis „az immunrendszerünk emlékszik” arra, hogy milyen volt egy tabusított nem szabad világban élni. Ezért amikor újra azt érezzük, hogy bárkit a gondolatai kimondásáért kirekesztenek, akkor „kigyullad bennünk a vészjelző”, ami azt jelzi, hogy ezt a folyamatot vissza kell fordítani – mondta Rétvári Bence.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
