Az erről szóló kormányrendelet már megjelent a Magyar Közlönyben, hamarosan a törvénymódosítás is megérkezhet.
A rendelet egyebek mellett átírja az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályait – írja a 24.hu. A cikk szerint a módosítást követően „a finanszírozási szerződésben minden ellátási forma tekintetében meghatározható a szolgáltató által nyújtható szolgáltatások köre, a tervezett éves keret, a teljesítés időbeli ütemezése, valamint a tervezett éves keret feletti ellátások köre.”
Az új rendelet alapján határozzák meg a járóbeteg- és aktív fekvőbeteg-szakellátás, az általános anesztéziában végzett egynapos fogászati ellátás, az aktív fekvőbeteg-szakellátási háttérrel nem rendelkező önálló egynapos sebészeti ellátások, a molekuláris diagnosztikai vizsgálatok (PCR) és laboratóriumi ellátások tervezett éves keretét. Az éves keretek meghatározásához az előző finanszírozási évben (október-november) jelentett teljesítményeket veszik figyelembe.
Mint írják, a főszabály szerint a tervezett éves keret emelésére csak akkor lesz lehetőség, ha az adott ellátási formában az előző finanszírozási évben a szolgáltatók által nyújtott ellátások alapján számított tervezett éves keret erre lehetőséget biztosít az összes tervezett éves keret újraosztásával.
A kórházakban a tervezett éves keretet szakmánként és betegségcsoportonként, a betegségcsoportok szerint összesített egy esetre jutó országos átlagfinanszírozás mértéke alapján határozzák meg.
A tervezett éves keretet éves szinten, valamint időarányosan – az ellátási igények változásának figyelembevételével – havi bontásban kell meghatározni, egy úgynevezett szezonális index alapján. Az egyes hónapokra vonatkozó szezonális index nem haladhatja meg a havi országos szezonális index 20 százalékkal növelt vagy csökkentett mértékét. A tizenkét havi összes százalékos index összege nem térhet el a 100 százaléktól.
Abban az esetben, hogyha valahol az egynapos sebészeti ellátás megszűnik, a szolgáltató tervezett éves keretét Pintér Sándor belügyminiszter egyidejű tájékoztatása mellett a finanszírozó év közben is szétoszthatja a többi szolgáltató között. Az egészségügyért felelős miniszter kezdeményezheti a finanszírozónál a tervezett éves keretek mértékének módosítását is.
A mostani rendelet szerdai megjelenéséig lehetett egyébként a kormány honlapján véleményezni annak a belügyi salátatörvénynek a tervezetét, amely magát az egészségbiztosítási rendszert is átalakítaná – írja a lap. Hozzáteszik, a Népszava korábban írt már róla, hogy a kormány még több lehetőséget adna a magánszolgáltatóknak az állami, közfinanszírozott ellátásban.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosításával bevezetik ugyanis az állami szolgáltatást nyújtó magántulajdonú egészségügyi szolgáltató kategóriáját,
erről viszont eltérő véleményeket fogalmaztak meg a szakemberek. Volt, aki úgy vélte, hogy az államnak a közfinanszírozott intézmények valós költségeit kellene inkább megtéríteni, de inkább átirányítja a betegeket a magánszektorba, azzal az illúzióval, hogy akik átmennek, a finanszírozásból hiányzó részt majd maguk hozzáteszik.
A Magyar Orvosi Kamara egykori elnöke, Kincses Gyula arról beszélt a sajtónak, hogy a financiális és rendszerszintű problémákra még nem született valós válasz, de a megoldást ő az állami és a magánellátások olyan kohéziójában látja, amely biztosítja a betegutak és az elszámolások átjárhatóságát a két rendszer között.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
