Körmöcbánya a történelmi Magyarország egyik jelentős bányavárosa volt. Az itt bányászott ezüst és arany szolgáltatta az alapot a pénzverde létrehozásához. A középkorban virágzó település történelmi központja fölé magasodik a Szent Katalin-templom, amelyet erődített falak vesznek körül. A vártemplom az évszázadok során Körmöcbánya jelképévé vált.
A dombtetőn álló szakrális épület eredetileg román stílusban épült. 1465 és 1485 között késő gótikus stílusban bővítették, így vált a várnegyed impozáns építészeti szimbólumává. A vártemplomhoz a történelmi városközpontból fedett falépcsők hosszú során keresztül juthatunk fel.
A gótikus szentély a középkori bányaváros gazdagságáról és építészeti kultúrájáról tanúskodik, miközben a település fölé magasodó tornya ma is meghatározó eleme a város látképének.
A kéthajós belső tér különleges késő gótikus eleme a szentély hálóboltozata, amelynek bordái sajátos, fecskefarokszerű formában találkoznak. Ezt az építészeti megoldást a szakirodalom „körmöci konzolként” is említi. A boltozat egyes részein emberi és állati alakokat ábrázoló faragványok is láthatók.
A templomot az évszázadok során többször átépítették. Tornyát az 1560-as tűzvész után reneszánsz stílusban állították helyre. Mai, neogótikus jellegét elsősorban az 1883 és 1886 közötti, Storno Ferenc és fia, Kálmán nevéhez fűződő műemléki felújításnak köszönheti.
Ekkor alakították ki a templom belső díszítésének jelentős részét is. A későbbi felújításoknak köszönhetően napjainkban ismét régi pompájában fogadja a látogatókat.
A kéthajós vártemplom a település legmagasabb pontján áll. A vár védelmét szolgáló, részben fennmaradt kettős falrendszeren keresztül közelíthetjük meg. Reneszánsz stílusú tornya eredetileg védelmi és tűzmegfigyelő feladatokat látott el, az erődrendszer része volt. A hajókat sokszögű pillérek választják el egymástól, lefedésüket sűrű bordaosztású hálóboltozat alkotja. A csillagboltozattal fedett kórus 1489-ben készült el.
A templom legértékesebb látnivalója a szentélytől balra található neogótikus oltáron elhelyezett gótikus Mária-szobor.
Egykor ennek a Mária-ábrázolásnak a képmása szerepelt a szlovák százkoronás bankjegyen is.
A templomban egy szép keresztelőmedence is látható. Említésre méltó a karzat alatt elhelyezett három gótikus faszobor, amelyek Mária, Szent Ilona és Szent Erzsébet alakját jelenítik meg. Ugyancsak figyelemre méltó a karzat alatt álló barokk Mária-kőszobor, amely a híres barokk szobrászművész, Stanetti alkotása. A templom a városba látogató Mária-tisztelők kedvelt zarándokhelye.
A templom falán Szent Katalin és Szent Borbála gótikus faragott szobrai is láthatók, amelyek eredetileg oltárszobrok voltak.
A templom tornya eredetileg önálló építmény volt, és védelmi feladatokat látott el. Csak később kapcsolták össze a templommal. A reneszánsz toronyból csodálatos kilátás nyílik az egykori bányászvárosra. Szinte térképszerűen rajzolódik ki Körmöcbánya történelmi városképe.
A templom híres és értékes orgonája 1885-ben épült, majd az 1990-es években felújították és modernizálták. A koncertorgona az évente megrendezett Körmöcbányai Vári Orgonafesztivál egyik főszereplője. A hangszer különlegességét a horizontális sípokból álló spanyoltrombiták is növelik.
A vártemplom a Felvidék egyik legépebben fennmaradt középkori várnegyedének része.
A királyi vár két kapuval és öt toronnyal rendelkezik. Az erődítmény további jellegzetes elemei a lőréses féltorony, a Bányászbástya és az óratornyos bástyakapu.
A templom mellett, a bástyakapuval egybeépült karcsú óratoronyban található a város legrégebbi és legnagyobb harangja, amely 1588-ban készült.
A templom mögötti északi toronyban régészeti és fegyverkiállítást rendeztek be. A közelben található a védelmi rendszer részeként szolgáló lőréses féltorony és a Bányászbástya is.
A várnegyed további értékes épülete a Szent András nevét viselő, 13. században épült román stílusú körtemplom, amely egykor a vár eredeti temploma volt. Boltíves pincéje a várnegyed legrégebbi részei közé tartozik, és korábban csontházként használták. Felső szintjén gótikus freskómaradványok maradtak fenn.
A várnegyedhez tartozik még a 14. századi eredetű régi városháza épülete is, amelyben a híres barokk szobrász, Dionysius Ignatius Stanetti néhány alkotása tekinthető meg.
A Szent Katalin-templom nem csupán jelentős építészeti emlék, hanem a vallási élet mellett a zenei kultúra otthona is.
Kiváló akusztikájának és értékes orgonájának köszönhetően rendszeresen ad helyet hangversenyeknek. A körmöcbányai várnegyed pedig középkori erődítményrendszerével és történelmi épületegyüttesével a régió egyik fontos kulturális örökségi helyszíne.
Körmöcbányán járva érdemes felkeresni a pénzverdében működő múzeumot is. Az intézményben közel hétszáz éve folyamatosan verik a pénzérméket. A múzeumról ITT írtunk. Az egykori bányaváros történelmi központjáról szóló képriportunk ITT érhető el. A főtéren álló Szentháromság-oszlopról pedig ITT írtunk.
Forrás:
kirandulastippek.hu, kozepkoritemplom.hu
Pásztor Péter/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
