Minden korábbinál nagyobb, gazdagabb és látványosabb a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása – mondta Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója a tárlatot megnyitó csütörtöki ünnepségen.
Kiemelte: a több mint 3000 négyzetméteres kiállítótérben nyolc tematikus egységben csaknem 3600 műtárggyal találkozhatnak majd a látogatók.
Az igazgató felidézte, hogy az önálló, saját épülettel rendelkező Néprajzi Múzeum megvalósítása „152 évvel ezelőtt megfogalmazott jogos igény volt”, amelynek megvalósulására 2022-ig kellett várni. „Mára a Liget Budapest Projekt részeként a Szabolcs utcában elkészült gyűjteményi központ világszínvonalú feltételeket biztosít az egyedülállóan gazdag anyag elhelyezéséhez, a számos díjjal elismert új főépületben ma megnyíló hatalmas állandó kiállítás pedig méltó a múzeum gyűjteményi értékeihez és a magyar identitás érdekében végzett kultúrstratégiai intézmény küldetéséhez” – emelte ki.
Kemecsi Lajos úgy fogalmazott: az új állandó kiállítás elsődleges célkitűzése, hogy a Néprajzi Múzeum alkalmassá váljon véleményformáló központi szerepére, értékközvetítő feladatának teljesítésére.
Kifejtette, hogy a múzeum korszerű intézményi küldetését a teljeskörűen digitalizált és példaszerűen nyilvántartott gyűjteményi bázisára építve valósítja meg. „Céljaink elérését segíti a múzeum büszkeségre méltó, értékes nemzetközi kollekciója is, amelynek létrehozói a magyar világutazók, kereskedők, kutatók, vadászok voltak. Az ő áldozatos működésük eredménye az is, hogy
a Néprajzi Múzeum történeti adottságai alapján messze kiemelkedik a regionális körből, hiszen
Berlin és Szentpétervár között nincsen hozzáfogható súlyú, komplexitású etnográfiai, etnológiai gyűjteménnyel is rendelkező múzeum, ahogy nincsen az elkészült új állandó tárlathoz mérhető sem” – emelte ki.
Elmondta, hogy a gyűjtemény gerincét egy olyan művelődéstörténetileg pótolhatatlan emlékanyag alkotja, amely „a nemzeti történelemnek a reformkorban fogant eszméi alapján halmozódott fel”. A gazdag magyar népi kultúra tárgyi forrásanyagát a legteljesebben a Néprajzi Múzeum őrzi – hangsúlyozta.
Kemecsi Lajos arról is beszélt, hogy kilencéves szakmai munka és nemzetközi tapasztalatszerzés eredményeként készült el a múzeum gyűjteményének minden korábbinál nagyobb hányadát bemutató tárlat, amely a múzeum történetének ötödik állandó kiállítása. Kiemelte: a normatív jellegű tárlat a nemzetközi porondon is kiemelkedő jelentőséggel valósult meg, igazolva a kultúrpolitikai döntések indokoltságát és irányát. Emlékeztetett arra, hogy a múzeum épületének és állandó kiállításának megvalósítása Magyarország kormányának támogatásával történt, és külön köszönetét fejezte ki Orbán Viktor miniszterelnöknek.
Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa úgy fogalmazott: a sokrétegű, látványos és intelligens, mélységében csak többszöri látogatással átfogható állandó tárlat méltón reprezentálja a magyar népi kultúra kimeríthetetlen gazdagságát.
Hozzátette: a korábbi, Kossuth téri épülethez képest háromszor nagyobb területen bemutatkozó új, magyar és nemzetközi vonatkozású kiállítás létrehozása érintette a múzeum közönségforgalmi tereit is, amelyek számos újdonsággal és a látogatói élményt fokozó szolgáltatással várják a közönséget.
„Néprajzi gyűjteményünk kiemelkedő nemzetközi rangja, és az ezzel súlyosan kontrasztos eddigi kényszerű, szűk láthatósága, valamint az új épületének egyre nevezetesebbé váló külső megjelenése együttesen óriási kihívást jelentett a tervezett állandó kiállítás számára, hogy milyen tartalmat és megformálást nyújtson az idelátogatók számára” – idézte fel a miniszteri biztos.
Baán László a számos nemzetközi díjjal elismert Liget Budapest Projekttel kapcsolatban kiemelte: sok munkát elvégeztek már, de a „katedrális záróköve”, az új Nemzeti Galéria megépítése még hátra van. Hozzátette: bízik abban, hogy ebben az évtizedben az is elkészülhet.
A Néprajzi Múzeum nyolc tematikára osztott új állandó kiállítása történetileg változó nézőpontokat tár fel és számos téma mentén mutatja be a magyar hagyományokat és más népek kultúráját. A tárlaton a gyűjteménybe került műtárgyak élete, a szakemberek terepmunkája, a múzeum története, a népművészet gyöngyszemei és hatásuk is fókuszba kerül, miközben a művészet és az etnográfia viszonyáról, az őstörténeti kutatásokról, az örökség fogalmáról is képet kapnak a látogatók. A busójárás tárgyi rétegei, a matyó kötények, székely öltözékek, óceániai halotti maszkok vagy az al-dunai halászat eszközei mellett számos téma mutatja be a magyar örökség bonyolult kapcsolódásait.
A kiállításon megjelennek a nevezetes magyar tájegységek, megtekinthetők a legismertebb magyar népművészeti tárgyak, a különböző multimédiás eszközökön keresztül a látogatók elmélyedhetnek a mozgókép-, a fotó- vagy a népzenei gyűjtéseket őrző gyűjteményekben is.
A gyűjteményi kiállítás állandó szereplője Barka cica és Buga kutya, akik a kisgyerekeket hivatottak saját történeteiken keresztül végigkísérni a kiállítás legérdekesebb részein.
A bemutatón 3600 eredeti, restaurált tárgy, 1600 fotó, 227 interaktív képernyőfelület, valamint 1000 történet és 5 kontinens kultúrája elevenedik meg. A kiállítás legrégebbi és egyben legtávolabbról származó műtárgya egy 731-ben készült, 170 kilogrammos maja uralkodó sztélé, legfrissebb tárgya pedig az a matyó kötény, amelyet másfél hónapon keresztül kifejezetten a kiállításra készítettek a Matyó Népművészeti Egyesület hímzőasszonyai.
A kiállítást csaknem kilenc év alatt 12 fős kurátori csapat, mintegy 200 múzeumi és 200 külső munkatárs hozta létre.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
