Javul az önkormányzatok gazdasági helyzete, amit a lakosok is megérezhetnek Tilajcsík Dóra2024. 10. 10., cs – 17:08
Az önkormányzatok pénzügyi helyzete a világjárvány okozta többéves visszaesés után stabilizálódott, a pandémia előtti szintet azonban továbbra sem sikerült megközelíteniük – derül ki a Szociális Reformok Intézetének 2023-as évre vonatkozó elemzéséből. Bár az országos helyzet javul, a magyarlakta falvak és városok között negatív rekordert is találunk.
A Szociális Reformok Intézetének (INEKO) szakértői minden évben górcső alá veszik a települések és a megyék gazdálkodását. Az önkormányzatok pénzügyi egészsége 2017 és 2020 között volt a csúcson, a világjárvány 2020-as kirobbanása óta azonban folyamatosan romlott a helyzet. Ezt a negatív trendet sikerült megállítani 2023-ban, amikor a pandémia óta először nőtt a falvak és városok folyó bevétele, és csökkentent az adósságállományukat. Számokban kifejezve, a városok átlagos adósságrátája 2023-ban 23,2 százalékról 22 százalékra csökkent, így elérte a 2018-as szintet.
Megállt a visszaesés
„Az önkormányzatok gazdálkodása tavaly mérsékelten ugyan, de javult, ami elsősorban abból következik, hogy az előző évhez képest emelkedett a folyószámláik egyenlege, az eladósodottságról tanúskodó mutató pedig csökkent, így sikerült megállítani az önkormányzatok pénzügyi helyzetének romlását” – mutatott rá Dušan Zachar, az INEKO igazgatója, aki arra emlékeztetett, hogy a 2019-es rekordév után a települések fokozatosan visszaestek a 2015-ös szintre. Ez a zuhanás mostanra stabilizálódott.
Az INEKO pontrendszere szerint a szlovákiai városok közül 38 a „kitűnő pénzügyi kondíció” jelölést kapta (a maximális 6 pontból legalább 5 pontot szereztek), további 98 város a „jó” kategóriában került (4-5 pont közötti eredménnyel), „elégséges” besorolást pedig 5 város szerzett (3-4 pont).
Ugyancsak pozitív hír, hogy egyetlen szlovákiai város sem lépte túl az előző évi folyó bevétel 60%-ában meghatározott adósságállomány törvényes határát. Szepesolaszi és Pozsony azonban az önkormányzatok adósságfékének első szankciós sávjába került. Érdemes megjegyezni, hogy Pozsony esetében összevont adatokról van szó, így az egyes városrészeket külön-külön vizsgálva feltehetően más számokat kapnánk. Pozsony legproblematikusabb városrésze, Dévény ugyanis jelentősen rontja a főváros átlagát, mivel óriási történelmi adóssággal és lejárt kötelezettséggel rendelkezik.
Bár a városok és falvak gazdálkodása jellegtelen információnak tűnhet, a pénzügyi egészség rangsorát vezető Karásznó (Krásno nad Kysucou) polgármestere, Jozef Grapa rámutatott, hogy a város kiemelkedő gazdasági eredményei lehetővé tették, hogy idén ne kelljen emelni a helyi adókat és a további illetékeket. Ennek köszönhetően pedig a lakosok pénztárcájában is több pénz marad.
A megyék megtörték a negatív sorozatot
A megyék 2023-ban sikeresen megtörték a 2020 óta tartó negatív trendnek. A javulás elsősorban az adósságállomány csökkenésének tudható be. A nyolc megye átlagos adósságrátája 2023 végén 29,9 százalék volt, szemben az egy évvel korábbi 32,3 százalékkal. A megyék összesített rangsorának élén a tavalyi második, Nyitra megye végzett, ezzel a második helyre taszítva a tavalyi év legjobbját, Nagyszombat megyét. A sereghajtó Kassa megye lett.
Lapunk megkérdezte a két legjobban teljesítő megye alelnökeit, mi a véleményük az INEKO által közzétett adatokról. Nagyszombat megye alelnöke, Berényi József szerint a gyakorlatban közel sem ilyen pozitív a helyzet.
„Ebben az évben körülbelül 6 millió eurós kieséssel számoltunk, ami egy igen jelentős összeg. Összevetésképp, általában 10-15 millió eurót fordítunk útfelújításra. Ha azonban 6 millióval kevesebb áll rendelkezésünkre, az rendkívüli módon hiányzik például a beruházások terén. Az év végéhez közeledve úgy fest, a hiány nagysága 3 millió euró lesz, de az is eléggé fájdalmas” – magyarázta Berényi, aki azt is jelezte, hogy a tárgyalásokon folyamatosan téma, hogyan tudnának spórolni, milyen beruházásokat lesznek kénytelenek későbbre halasztani. Nagyszombat megyében abban bíznak, hogy az európai uniós alapokból származó forrásoknak köszönhetően a továbbiakban is tudják majd finanszírozni a fejlesztéseket.
Nyitra megye alispánja, Csenger Tibor az Új Szó érdeklődésére ugyancsak az európai uniós támogatások jelentőségét hangsúlyozta.
A 2023-as egy különleges év volt abból a szempontból, hogy az uniós beruházások 30-40 százaléka akkor fejeződött be. Ezeket a projekteket mi előfinanszíroztuk, a támogatás pedig 2023-ban érkezett meg, és ekkor jelent meg a megye költségvetésében is
– mutatott rá Csenger, hogy az INEKO által prezentált javulás főleg a Brüsszelből érkezett forrásoknak tudható be.
A helyzet délen
A javuló tendencia a magyarlakta járások többségében is érezhető. A falvak közül több kisebb település is kitűnő pénzügyi kondícióban van. Vajka például kiemelkedően jól szerepelt, de az első 50 helyezett között Nagyabony és Kisfalud községek is helyet kaptak. Érdemes azonban megjegyezni, hogy Nagyszombat megye kifejezetten alacsony minősítéssel rendelkező falvai a Dunaszerdahelyi járásból kerültek ki. Ebben az esetben 4 pont alatti eredményről van szó, ami elégséges besorolást jelent. Köztük van például Királyfiakarcsa, Lúcs és Albár község.
„Nyilván a szlovákiai magyar községeknek is el kell majd gondolkoznia azon, hogy hol tudnak spórolni, ha van erre lehetőségük” – jelezte Berényi József, aki egyúttal hozzátette, egy ilyen jellegű optimalizáció útján történő spórolás, amire maga is utalt, megyei szinten korábban kiválóan működött, azonban nem biztos, hogy helyi szinten is jól teljesítene.
A városok többsége 4-5 pont közötti eredményt ért el, ezzel a közepes, jó pénzügyi egészségről tanúskodó kategóriába esett. Negatív rekorderként Bős város emelhető ki, mivel az INEKO adatai szerint a település folyószámlájának deficitje volt a legmagasabb, egészen pontosan -3,4 százalékos.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
