Rendeltek tőle jelesebb helyi személyeket és eseményeket megörökítő emlékjeleket is, nem is egyet, mondhatnánk tehát, hogy egyike volt azoknak, akiknek keze nyomán „kopjafás temetővé” vált az a hely, mely addig mértéktartóan díszes sírköveiről volt ismert. Méltán, mert a helybeli Veress kőfaragó család mesterei több mint egy évszázadon át faragták a falu feletti volt Cserelői kőbánya lapos kárpáti homokköveit sírjelekké. A Veressek még élnek, a kőbánya már elérhetetlen és tiltott, ezért jöhettek/jöhetnek a faragott fejfák.
A Gelei József Általános Iskola Oláh Mihállyal faragtatott fejfát Kisgyörgy Benjaminnak (1940–2001), aki kedvelt tanodájának adományozta 2500 kötetből álló könyvtárát. Oláh Mihály mindig készen állott a pusztuló, eltűnő régi kopják megmentésére, újrafaragására is. Ő faragta meg teljesen újba a sepsiszentgyörgyi Vártemplom temetőjének egyetlen olyan síremlékét, melyet Huszka József „jellegzetesen Szentgyörgy-típusúnak” nevezett. Ez a Mikó-kollégiumi nyelvtanár és Árkosra beszolgáló református lelkipásztor, Andrási Tivadar (1925–1941) sírhantját jelöli, állíttatták a kollégium diákjai.
Oláh Mihály árkosi temetésén székely ruhás gyerektáncosai hajtottak fejet, vittek virágot tanár bácsijuknak, aki kerek hét esztendeig oktatta a legszebb táncokra a lécfalvi Leza Kulturális Egyesület által működtetett, kicsik, közepesek és nagyobbak többfelé sikeresen vendégszereplő csoportjait.
Nyugodj csendesen, Misi.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
