Csütörtökön az oroszok hivatalosan is bejelentették, hogy elfoglalták a kelet-ukrajnai Vuhledárt, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig ugyanezen a napon helyes döntésnek nevezte a csapatok kivonását a városból. Az ukránok helyzete több mint siralmas, olyannyira, hogy már a nyugati média sem fent optimista képet a helyzetről. A Forbes megírta, hogy hatalmas ára volt Ukrajna kurszki betörésének, és számos értékes harckocsi semmisült meg orosz területen – vagy került orosz kézre… Közben az egyik ukrán magasbeosztású katonatiszt megkongatta a vészharangot: félmillió orosz katona lehet a fronton, több mint háromszor annyi, mint amivel Moszkva megkezdte az inváziót.
Félmillió orosz katona a fronton
Mindeközben Andrij Rizsenko nyugállományú ukrán hadihajó-kapitány csütörtökön kijelentette, hogy az orosz-ukrán háború frontvonalának legkeményebb szakaszai mögött az oroszok félmillió katonát vont össze.
„Ha megnézzük az általános képet az ellenséges akciókról az arcvonalon, azt látjuk, hogy az oroszok rendkívül nagy számú katonát vontak össze délen és keleten, amit mintegy félmillió főre becsülhetünk. El tudja képzelni…”
mondta Rizsenko. A nyugalmazott kapitány emlékeztetett, hogy az orosz invázió kezdetén hét különböző irányból támadt 150 ezer orosz katona – most viszont mindössze három fő irányból több mint háromszor annyi. Magyarul: az oroszok jóval több katonát jóval kisebb arcvonalra összpontosítanak.
Rizsenko szerint az orosz haderő azt a feladatot kapták, hogy foglalják el a teljes Donbaszt – a Donyeck megyét, amelynek csak 60 százalékát uralják ma az oroszok, és Luganszk megyét, amelynek 98,5 százalékát foglalták el. Ezen felül nyomuljanak a Ukrajna legjelentősebb nagyvárosai közelébe, mint amilyen Harkiv (1,4 millió lakos), Dnyipro (kicsivel kevesebb mint egymillió lakos), Zaporizzsja (több mint 700 ezer lakos) és Szumi (250 ezer lakos).
Mire volt jó a kurszki betörés?
A szakértők körében máig vita tárgya, hogy milyen eredményben reménykedett Volodimir Zelenszkij akkor, mikor parancsot adott az oroszországi Kurszk megye elleni offenzívára, ami ugyan látványos volt, de semmilyen célját nem érte el.
Az ukránok nem jutottak el a kurszki atomerőműig, és nem sikerült érdemben csapatokat sem elvonniuk a keleti frontról. Ellenben komoly erőforrásokat áldoztak fel a kurszki hadszíntéren, miközben Kelet-Ukrajnában olyan kudarcokat szenvedtek el, ami most Vuhledár elvesztésébe csúcsosodott ki.
Egyes elemzők már felvezetették azt a lehetőséget, hogy az ukrán stratégák úgy gondolhatták, az oroszokat úgysem tudják megállítani keleten (ha igaz Rizsenko állítása a félmillió orosz katonáról, akkor ez a feltételezés elég életszerű), ezért inkább máshol húznak egy merészet, reménykedve a legjobban. Ez lett Kurszk.
A sorok között azonban látni kell, amit már egyre többen mondanak ki: Ukrajna célja a kurszki betöréssel az orosz-ukrán háború eszkalálása volt, olyannyira, hogy sikerüljön bevonnia a nyugatot a háborúba. Ha Rizsenko értesülései igazak, akkor az ukránok kezdik belátni, hogy más választásuk nem maradt. Mivel egy fuldokló nem nézi, kit ránt magával a mélybe, a valódi kérdés úgy áll, hogy a Nyugat hagyja-e magát közvetlenül behúzni a konfliktusba, vagy sem.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
