Demográfiai okokból nem kell emelni a korhatárt, mert a 65 éves életkorban várható további élettartam Magyarországon fájdalmasan rövid az uniós átlaghoz képest – írja hírlevelében Farkas András nyugdíjszakértő.
Az emelés szükségessége a Nyugdíjguru.hu alapítója szerint csak 2035 után lesz komoly kérdés, mert a Ratkó-unokák (elsősorban az 1973 és 1977 között született nagy létszámú évjáratok) akkor kezdik majd mérlegelni a nyugdíjba vonulást, ennek következtében a nyugdíjasok létszáma fél évtized alatt több mint háromszázezer fővel nőhet, a jelenlegi kétmillóról 2,3 millióra.
A korhatáremelés valódi indoka mindig az, hogy aktív járulékfizetőként éljünk hosszabb ideig, ne pedig nyugdíjasként, vagyis tovább fizessünk járulékot, és rövidebb (legalábbis az előző nemzedékekhez képest nem hosszabb) ideig vegyünk igénybe nyugellátást.
Az EU átlagában 65 éves életkorban a férfiak várható további élettartama 17,3 év, a nőké 20,9 év. Magyarországon ezzel szemben 65 éves korban egy férfi további várható élettartama csak 13,2 év, egy nőé 17,3 év. Így egy magyar férfi átlagosan 13-14 évig, egy magyar nő 20-21 évig nyugdíjas. A nők kedvezményes nyugdíja miatt a hölgyek nyugdíjba vonulása korcentruma 61-62 év körül van. Jelenleg a 65 éves életkorukat a férfiak 73 százaléka, a nők 87 százaléka éli meg.
A következő évtizedekben tovább nőhet a nyugdíjban töltött idő, miután az időskorban várható további élettartam is minden valószínűség szerint (bár lassabb tempóban, mint az elmúlt évtizedekben) emelkedik, így az y generációnak és a náluk is fiatalabb z és alfa nemzedékeknek arra kell készülniük, hogy negyedszázadnál is hosszabb ideig nyugdíjasok lehetnek.
Az EU majdnem minden olyan tagállamában tervezik a nyugdíjkorhatár emelését, ahol nem éri el a 65 évet. Jelenleg az osztrák, a horvát, a lengyel és a román nők, továbbá a bolgár, a cseh, az észt, a lett, a litván, valamint az 1961 előtt született finn és máltal férfiak és nők esetében alacsonyabb 65 évnél a nyugdíjkorhatár.
Azok az EU tagállamok, amelyekben jelenleg is 65 év vagy magasabb a nyugdíjkorhatár, a jövőbeni emelési terveiket jellemzően a 60 vagy 65 éves korban várható további élettartam alakulásától teszik függővé (a 27 tagállamból már 13-an vezették be ezt a megoldást, köztük Svédország, Hollandia, Finnország, Dánia, Ciprus, Észtország, Olaszország, Portugália, Szlovákia, Cseh Köztársaság és Bulgária). Ezt javasolja az EU Magyarország számára is a 2025-re vállalt nyugdíjreform egyik érdemi tényezőjeként.
Spanyolországban 2027-től, Belgiumban 2030-tól, Németországban 2031-től 67 évre, Dániában 2035-től 69 évre, Olaszországban 2050-től 69 év 9 hónapra nő a korhatár. Svédországban rugalmas nyugdíjba vonulási korspektrum érvényesül, jelenleg 63–69 év között lehet igényelni nyugdíjat, de minél korábbi életkorban igényli valaki, annál kisebb lesz a nyugdíja a várható további élettarttamtól függő életjáradék-osztók alkalmazása következtében. Hollandiában a nyugdíjkorhatár 2024-ben 67 évre nő, de 2025-től teljes mértékben a nyugdíjazás időpontjában várható további átlagos élettartam függvénye lesz (a várható élettartam 12 hónapos növekedése 8 hónapos korhatár-emelkedést von magával).
Miután Magyarországon a 2010 óta tartó emelési ciklusban a 62 éves korhatár 3 évvel 65 évre emelkedett az 1956. december 31. után született minden évjárat esetében, amely jelenleg is magasabb, mint 11 EU-tagállamban, semmilyen közvetlen szükség nem indokolja a rövid időn belüli korhatáremelést – írja Farkas András. Az elmúlt évtizedben Magyarországon gyorsabban nőtt a nyugdíjkorhatár, mint a korhatár betöltésekor várható további élettartam, így belátható időn belül eleve nincs szükség további emelésre.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
