A katasztrófavédelem munkatársai is figyelőszolgálatot látnak el, a gátakon, töltéseken a vízügyi szakemberek mellett tűzoltók is vannak, hogy ha bármilyen negatív jelenség alakulna ki, akkor a helyszínen azonnal be tudjanak avatkozni.
Árvízvédelmi munkálatok Bátán, a megáradt Duna árterében 2024. szeptember 21-én. MTI/Kacsúr Tamás
Ahogy a tetőzés elhagyta Budapestet, a védekezés fókusza a Duna főváros alatti szakaszára, délre helyeződött át – mondta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője az M1 aktuális csatorna Ma délután című műsorában, szombaton.
Mukics Dániel közölte: több mint hétszázötven kilométeren van árvízi védekezés Magyarországon. Ebben a hétszázötven kilométerben van állami és önkormányzati védvonal, a katasztrófavédelem elsősorban az utóbbin segíti az önkormányzatok védekezési munkáját – tette hozzá.
Kiemelte, az ideiglenes védművek mindenhol százszázalékos állapotúak. Szombaton még Tolna vármegyében, Bátán volt homokzsákolási munka, de 18 órára ott is százszázalékos a készültség, felkészülten várja minden település az árvizet – hangsúlyozta.
Előfordulhatnak olyan jelenségek, amelyek miatt be kell avatkozni, például előfordult, hogy megcsúszott a töltés, de bíznak abban, hogy nem lesz sok hasonló eset – tette hozzá.
A szóvivő felhívta a figyelmet a katasztrófaturizmus elkerülésére. Amennyiben a figyelőszolgálatnak azzal kell foglalkoznia, hogy felhívja az emberek figyelmét, ne menjenek fel a gátra, a töltésre, akkor az alapfeladatát nem tudja elvégezni, a gátak állapotát nem tudja nézni, holott ilyenkor az a legfontosabb
– emelte ki.
Példaként említette, hogy Budapesten is vannak, akik fürdenek a vízben, létrát visznek be, kenuznak, kajakoznak. Elmondta, hogy pénteken Tahitótfalun két fotós csónakkal beborult a vízbe, az egyik ki tudott úszni, a másik egy fába kapaszkodott, a Pest vármegyei kutató mentőszolgálat munkatársainak kellett kimenteniük.
Azt kérte az emberektől, hogy a médián keresztül kövessék az árvíz elleni védekezést, ne a helyszínről, hiszen a töltésnek, a homokzsákfalnak sem tesz jót, ha azon sétálgatnak.
Hozzátette, ha valaki kutyát szeretne az ártéri erdőben sétáltatni, árvíz után tegye ezt meg, mert a legkisebb szél is ki tudja fordítani a fákat gyökerestől, hiszen a talaj rendkívül átázott, és komoly problémák származhatnak ebből.
A katasztrófavédelem munkatársai is figyelőszolgálatot látnak el, a gátakon, töltéseken a vízügyi szakemberek mellett tűzoltók is vannak, hogy ha bármilyen negatív jelenség alakulna ki, akkor a helyszínen azonnal be tudjanak avatkozni. Emellett szombaton még sok logisztikai feladatot kellett ellátni, homokzsákot, homokot kellett bizonyos helyekre szállítani, hiszen az árvízi jelenségek – folyások, csurgások, buzgárok – „elfogása” igényel homokzsákokat – mondta.
Mukics Dániel kitért arra is, ahol elkezdődött az apadás, ott kisebb létszámban, de jelen vannak és állandó figyelőszolgálatot látnak el.
Kérdésre arról is tájékoztatott, hogy jelenleg már egyeztetnek minden olyan szervezettel, amelynek feladata lesz az árvizet követő fertőtlenítésben és a homokzsákok elszállításában, de most még nem ez van a fókuszban.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
