A Wall Street Journal cikke szerint az orosz-ukrán háborúban elesett vagy megsebesült katonák együttes száma eléri az egymilliót. Ez egyébként egybeesik a józanabb elemzők becsléseivel is. A WSJ azonban cikkében azt állítja, hogy a harcban elesett ukrán katonák száma 80 ezerre tehető, míg a sebesülteké 400 ezerre.
Az oroszokra vonatkozó becslések terén teljesen megbízhatatlan nyugati lapok és elemzők úgy vélik, 200 ezer orosz katona esett el és 400 ezer sebesült meg.
Körkép-vélemény:
Kiemeljük, hogy az elesett és sebesült katonák számát egyik fél sem közli, kizárólag (teljesen logikátlan módon) csak az ellenfél veszteségadatairól nyilatkoznak, amit nem lehet komolyan venni, mert az információs háború része. Ebben az információs háborúban a Nyugat az ukránok oldalán áll, nem csak a veszteségi adatok, hanem minden téren – például a nyugati sajtó fenntartások nélkül leközölte 2022-ben, hogy az oroszok saját magukat bombázzák a zaporizzsjai atomerőműben.
A WSJ cikke egyébként a veszteségek deomgráfiai hatását elemzi. Eszerint mindkét ország drágán megfizet a háborúért saját demográfiai hanyatlásán keresztül.
Ukrajna kapcsán pedig leszögezi, hogy az elmúlt évtizedben Ukrajna 10 millió embert veszített – ezek azok az emberek, akik elmenekültek a háború elől, többnyire nyugatra.
Oroszellenességből jeles
A cikk persze ráerősít a nyugatio narratívákra, miszerint Oroszország erőszakosan oroszosítja el Ukrajna megszállt területeit, „gyermekek nagyarányú elrablásával” és „az orosz állampolgárság felvételét célzó kényszerítéssel”. A megszállt Donbaszban például csak akkor lehet túladni az ingatlanonvagy épp megvenni azt, ha van orosz állampolgársága az illetőnek.
A pedig már egészen elrugaszkodott húzás a WSJ-től, hogy a bolgár Ivan Krastev politológust idézve azt írja, hogy Oroszország az ukránokat akarja használni arra, hogy megszilárdítsa Oroszország szláv magját. (Ez teljesen ellentmond magának az inváziónak, és annak a ma már nyugati szakértők által is hangoztatott ténynek, hogy Oroszország elsődleges célja az ukrán haderő felmorzsolása és a társadalom összeomlasztása. Persze Krastev témához igazított túlbuzgó kijelentése jól mutat a Putyin orosz elnököt sátánként ábrázoló mainstream sajtóban – a szerk.)
Ukrajnában a lakosság száma a korábban meginduló meredek demográfiai hanyatlás és a háború miatt ma 25-27 millió főre csökkent. A WSJ azt írja, hogy ez a helyzet valószínűleg tartós lesz. A születésszám már csak harmada a hivatalosan elismert halálozásnak.
Egyébként ez a körülmény magyarázza, miért nem akarja (még) az ukrán elnök besoroztatni a 19 és 25 év közötti férfiakat. Ezek a férfiak ugyanis jellemzően még nem vállaltak gyermeket. Ha besorozzák őket, és ez a korosztály is kivérzik a fronton, nem lesz aki utódokat nemzzen, és a demográfiai hanyatlás hirtelen demográfiai kataklizmába csapna át.
„Hazugság!” – A WSJ alaposan kiborította Zelenszkij
A WSJ cikke egyébként az oroszellenes nyugati gondolkodást tükrözik, ugyanakkor nem ezért érdemes rá figyelni. Megcáfolta ugyanis Volodimir Zelenszkij ukrán elnök idén februárban tett kijelentését, miszerint a háborúban „mindössze” 31 ezer ukrán katona esett el.
A lap szerint az erős és szándékos alulbecslést Zelenszkij azért alkalmazta, hogy megnyugtassa a közvéleményt, hiszen épp a sorozások fokozására készült.
Az WSJ számait illetően Zelenszkij is megszólalt, aki hazugságnak nevezte az amerikai lap állításait a 80 ezer elesett ukrán katonáról:
„80 ezer? Ez hazugság. A valódi szám a közöltnél jóval kisebb. Sokkal kisebb”
fogalmazott az ukrán elnök az Ukrajinszka Pravda szerint.
A két harcoló fél nagyjából ugyanannyi katonát veszített
Ami a számokat illeti, a szakértők úgy becsülik, hogy a két ország nagyjából ugyanannyi katonát veszített (halottak és sebesültek együtt), cirka félmilliót. Hüvelykujjszabályként az ilyen típusú háborúk esetében azt szokták alkalmazni, hogy a sebesültek száma nagyjából háromszorosa az elesetteknek. Ebből az következik, hogy orosz és ukrán oldalon is nagyjából 120-130 ezer katona eshetett el.
Korábban persze sokan az elesett orosz katonák számát nagyobbra becsülték az ukránnál, és joggal. Az oroszok a támadó fél, és a támadótól a harcok mindig több véráldozatot követelnek. Ugyanakkor vannak, akik szerint a tavalyi nagy tavaszi ellentámadás (kudarca) után és a most a kurszki betörést követően az ukránok halottjainak száma megközelítheti az oroszt.
Fontos kiemelni, hogy Ukrajna egy 40 milliós országból mára 25 millióssá zsugorodott, súlyos demográfiai utánpótlási gondokkal. Közben Oroszország 1,5 milliósra növelte haderejét, és Ukrajnához viszonyított népességfölénye háromszorosról majdnem hatszorosra emelkedett.
Tényleges számokat leghamarabb a háború után fogunk hallani, ha ugyan fogunk. Tény azonban, hogy Kijevben építeni akartak egy hatalmas temetőt, amit az ukrán Arlingtonként is emlegettek. A temetőről szóló döntést az ukrán parlament már 2022 májusában elfogadta, ám a projekt elakadt, épp azért, mert annak méretei súlyos politikai kérdéseket vetettek fel. Egyesek szerint ugyanis egymillió elhunyt fogadására is alkalmas lett volna.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
