Újabb politikus esett áldozatuk a Vovan és Lexus névre hallgató komikus párosnak, akik már többször is megvezettek nyugati közéleti személyiségeket, kínos helyzetbe hozva őket partnereik és választóik előtt. Ezúttal az arroganciájáról elhíresült Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter akadt a horgukra, akit az amerikai elnökválasztásról és az orosz-ukrán háborúról, no meg a lengyel-ukrán kapcsolatokról kérdeztek. És Sikorski őszintén felelt is, aminek köszönhetően rendkívül tanulságos információk kerültek napvilágra. A lényeg: manapság a politikai retorika fényévekre is elkerülheti a valós helyzetet…
A Sikorski számára kínos felvételt csütörtökön tették közzé, épp akkor, amikor a lengyel külügyér Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel találkozott.
Sikorski azt hitte, hogy Petro Porosenko volt ukrán elnökkel beszél. Az ál-Porosenko többek között az Északi Áramlat vezetékszálainak felrobbantásáról is kérdezte.
„Most azt tudjuk, hogy az amerikaiaknak tudomásuk volt róla és nem akadályozták meg. (…) Lengyelországban úgy látjuk a dolgot, hogy akárki csinálta, jó munkát végzett”
fogalmazott Sikorski. Ezzel sok újat nem árult el. A gázfolyosó elleni terrorakcióra még 2022 szeptemberében került sor, ekkor Sikorski még ellenzéki politikus volt. Azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a robbantás után nem sokkal a Twitteren mondott köszönetet a robbantásért az USA-nak.
Az Északi Áramlat felrobbantása leginkább a németeknek fájt, a lengyel-német viszony pedig olyannyira elmérgesedett, hogy a politikusok nem is rejtik véka alá véleményüket. Jelenleg Berlin Varsót azzal vádolja, hogy akadályozza a feltételezett elkövetők letartóztatását. Sikorski kijelentése valószínűleg olajat önt majd a tűzre.
Ukrajna NATO-csatlakozása
A lengyel külügyminiszter Ukrajna NATO-tagsága kapcsán is nyilatkozott. Bizalmasan elárulta, hogy:
„A NATO azt mondja, hogy akkor válhattok (az ukránok – a szerk.) a NATO tagjává, ha megnyeritek a háborút és már nem lesz a tagságra szükségetek”
mondta, hozzátéve, hogy a NATO-tagság csak alkupozíció lehet egy Oroszországgal folytatott jövőbeli béketárgyalás esetén.
Háború Oroszországgal?
Sikorski arra is kitért, hogy
„Nyugat-Európában nincs hajlandóság arra, hogy háborúba keveredjen Oroszországgal. Ez abszolút vörös vonal”
mondta. Hozzátette, hogy a háborúba lépés ellen van maga Donald Tusk lengyel kormányfő is, és katonákat sem akar Ukrajnába küldeni, és nem örül annak az ötletnek sem, amit Ukrajna hetek óta hangoztat, miszerint Lengyelország, Szlovákia és Magyarország területén lévő légvédelmi eszközökkel védjék meg Ukrajna nyugati légterét az orosz támadásoktól.
Ugyanakkor azt is leszögezte, hogy a nyugatiak véleménye megváltozhat, ha összeomlik a front, de az ukránoknak akkor is meg kell tartaniuk Odesszát és minél távolabb kell tartaniuk az oroszokat a Dnyepertől (annak elérésével az oroszok megpecsételnék a ma ismert Ukrajna sorsát).
Trump terve és az amerikai atomrakéták
Donald Trump is szóba került az ál-Porosenko kezdeményezésére. Sikorski elárulta, hogy Trumphoz közel álló személyekkel folytatott tárgyalásai során kiderült, hogy Trump a háború meredek eszkalációjával fogja megfenyegetni Putyint, így kényszerítve béketárgyalásokra Moszkvát.
Ezt követően elismételte, hogy Lengyelország nem akar katonákat küldeni Ukrajnába, mert azzal csak az orosz propagandát erősítenék meg.
Sikorski negatívan értékelte azt is, hogy az USA atomütőerőt telepítene Lengyelországba. Úgy vélte, hogy ezeket a nukleáris tölteteket úgyis kizárólag az amerikaiak kezelnék, így Lengyelországnak nem lenne semmi ráhatása az alkalmazásukra (itt nem arról van szó, hogy Sikorski be akarná vetni az atomrakétákat, hanem arról, hogy a lengyel külpolitika és diplomácia nyomatékosítására az ilyen atomütőerő alkalmatlan, hiszen nem Varsó dönt a használatáról, hanem Washington, amely Varsó feje felett megállapodhat Moszkvával – a szerk.).
Kiderült, miért akarják oly’ nagyon Ukrajnát az EU-ban látni a lengyelek
Ukrajna uniós csatlakozása kapcsán Sikorski kijelentette, hogy ezzel kapcsolatban még lehetnek problémák. Ámde nem Lengyelország részéről, hanem amiatt, hogy Ukrajna és Lengyelország együtt több szavazattal rendelkezne, mint Németország, ami Berlinnek gondot fog jelenteni.
Magyarul: Lengyelország számára Ukrajna uniós csatlakozása leginkább a német túlsúly letörésére kell.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
