Valóban több-e a darázs mostanában? Hogy néznek ki azok a fészkek, amelyeket nem szabad „piszkálni” és mindenképpen rovarirtó szakembert kell hívni?
Az Infostart is beszámolt róla, hogy a napokban több ezer darázs özönlött el egy gyerekszobát egy szolnoki házban, átszakítva egy falat is. A lakók nem voltak otthon, és csak akkor nyitottak be a helyiségbe, amikor azt már megtöltötték a rovarok. A gyerek nem sérült meg, az édesanyja azonban egy csípés miatt szívritmuszavarral egy napra kórházba került. A darazsak a mennyezet fölött építettek fészket. Tűzoltók és rovarirtó szakemberek távolították el őket.
Magyarországon körülbelül 9000 darázsfaj él, de csak 21 folytat társas életmódot, tehát csak ennyi rak fészket és alkot kolóniát. Ez nem sok faj, és ebből a 21-ből is mindössze 5-6 az, ami az emberi környezetben gyakran előfordul – tudta meg az InfoRádió Vas Zoltán,tól a Magyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusától, a Magyar Rovartani Társaság alelnökétől.
„A darázsfészek alapvetően a papírgyártás eljárásával készül, vagyis a papírgyártást a darazsak találták föl először a földön. Lerágnak rostokat a fákról, a nyálukkal felpuhítják és kihúzzák kis, kartonszerű lemezekké. Mivel ez papír, ezért a nedvességet nem nagyon bírja, ezért a darazsak szeretik esővédett helyre építeni ezeket a fészkeket. Természetes körülmények között odúkba, faodvakba, vagy akár a föld alá. Viszont az emberi épületek, például az ereszcsatornák aljával és más helyekkel nagyon jó esővédett élőhelyeket kínálnak nekik.
Legnagyobb számban a kecskedarazsak, német darazsak szoktak előfordulni”
– mondta Vas Zoltán.
A darazsak folyamatosan bővítik a fészket, amelynek jelenlétére a szolnoki esethez hasonlóan a hangjuk utalhat. Ha olyan típusú fészket lát vagy gyanít valaki, ami nem a kis tenyérnyi, egylépes változat, amelynek látszanak a hatszögletű sejtjei, hanem már focilabda, rögbilabda alakú, és egyértelműen külső burka van, annak már nem érdemes nekiállni rovarirtó szakember nélkül – tette hozzá a „darázsfürkész” jelzővel is illetett szakember.
Vas Zoltán szerint egyébként az csak szubjektív érzet, hogy mostanában több a darázs.
„Azon múlik, hogy a környékben éppen létesül-e tavasszal egy fészek. Ezek a fészkek nem telelnek át, tehát minden kolónia elpusztul, ahogy a téli hidegek beállnak. Tehát az, hogy éppen sikerül-e tavasszal ott – és mennyi királynőnek – kolóniát alapítani, az esetleges” – fogalmazott.
Amikor csak néhány darázs van az ember körül, akkor nem érdemes csapkodni, mert ez a faj önmagától nem támad, csak védekezik, ha veszélyben érzi magát – mondta a Magyar Rovartani Társaság alelnöke.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
