Egy hete derült ki, hogy 13 500 milliárd forint vagyont pakolt egy magánszemély két ismeretlen cégbe, de még egyetlen hivatal vagy hatóság sem jelentkezett, hogy elérte volna az ingerküszöbüket az akció, ami – papíron – annyi pénzt mozgatott meg, amennyiből háromszor fel lehetne építeni az új paksi atomerőművet. Befektetési bankárok, könyvvizsgálók, adótanácsadók az elérhető adattöredékek alapján kétségbe vonják a több ezer milliárdos ügylet valódiságát, írja a 24.
A G7 talált egy, a felcsúti dollármilliárdos Mészáros Lőrincnél is sokszorosan gazdagabb embert, legalábbis a cégiratok alapján: T. János az általa jegyzett két cégbe összesen 13 500 milliárd forint vagyont tolt be. A Donor Zrt.-t és a Brasil Államkötvény Hasznosító Zrt.-t 2023-ban alapították, mindkét cég egyetlen vagyont tüntetett fel az év végi mérlegbeszámolóhoz fűzött szöveges kiegészítésben: 1 darab, közelebbről meg nem nevezett brazil államkötvényt, amiért váltóval fizettek. A váltókövetelés a két céget tulajdonló T. Jánosé, lejárata – a kötvényekkel megegyezően – 2036. szeptember.
A leírtak alapján úgy fest, hogy bármely egyszerű ügyfélnek igazolnia kell, ha például néhány millió forintot akar befizetni/átutalni a bankjában, egy cégbe viszont bármekkora értéket be lehet csomagolni értékpapír formájában, nem firtatja senki, hogy létezik-e az értékpapír, vagy honnan származik az ellenértéke.
Két eset lehet: ez vagy könyvelési csalás, vagy tényleg benne van a cégben a mesés vagyon. Az előbbi a valószínűbb, az utóbbi a rosszabb lehetőség, mert akkor adódik a kérdés: miből? – írta a korrupciós ügyek feltárásában aktív országgyűlési képviselő, Hadházy Ákos. A kérdés – tényleg ott van-e ez a rengeteg pénz – eldöntése érdekében jelezte, feljelentést tesz csalás, pénzmosás és színlelt szerződés gyanúja miatt a G7 által fellelt cégek ügyében.
Irreális, 38 milliárd dolláros kibocsátás
Állampapír-piaci, befektetési szakemberek egybehangzóan úgy vélik, sántít a történet a brazil állampapírokkal. A két cég mérlegében 1–1 darab, 2036. szeptemberi lejáratú államkötvény szerepel pénzügyi vagyonként, amiért váltóval fizettek. Szabó E. Viktor, a londoni Aberdeen Asset Management befektetési igazgatója azonban azt közölte a 24 kérdésére, hogy sem fix kamatozású, sem floater (a bankközi piac kamatainak alakulásához kötött) államkötvényeket nem bocsátottak ki Brazíliában 2036-os lejárattal. Nemcsak a dollárban denominált nemzetközi, hanem a brazil reálban kibocsátott belföldi papírok között sem találhatók ilyenek.
A 13 500 milliárd forintos (mintegy 38 milliárd dollárnyi) érték pedig irreálisan nagy a feltörekvő piaci országok összevetésében. Ez körülbelül négyszer akkora összeg, mint amekkora értékben a legnagyobb kibocsátó országokban éves szinten forgalomba hoznak állampapírokat – tette hozzá.
A világ legnagyobb piaci kapitalizációjú tőzsdei vállalatánál az Apple-nél „belefér” egy ekkora méretű értékpapír-kibocsátás, de ez esetben is aligha elképzelhető, hogy egyetlen vásárló kezében koncentrálódjon a teljes befektetés, azt több szereplő közt diverzifikálnák.
Napjainkban az államkötvények jellemzően dematerializált formában forognak, tehát nemigen lehet effektív, papíralapú kötvényeket betenni egy széfbe, pláne nem ekkora nagyságrendben. Az elterjedt gyakorlat, hogy az államkötvények a vásárlást és az elszámolását követően egy letétkezelőhöz, értékpapírszámlára kerülnek, az eszközöket nem „engedik ki” csak úgy a rendszerből.
A Donor Zrt. és a Brasil Államkötvény Hasznosító Zrt esete ezért inkább értékpapírcsalásnak tűnik – jelentette ki a befektetési igazgató.
Az az általános, hogy az ügyfelek külföldi állampapírokkal bankokon vagy pénzügyi szolgáltatókon keresztül kereskednek, és az eszközöket értékpapírszámlán tartják. Teljesen szokatlan, hogy az államkötvényekért váltóval fizessenek, hiszen a papírok nagyobb volumenben a másodpiacon vagy akár ETF-eken (tőzsdén kereskedett alapokon) keresztül könnyen megszerezhetők. Az utóbbiak segítségével egyszerre többféle állampapírhoz is hozzájuthatnak a befektetők, így tovább csökkenhetik az állampapírok — amúgy is mérsékeltebb — piaci kockázatát, magyarázta Beschenbacher Kornél, az SPB Befektetési Zrt. privátbankára.
Megerősítette, hogy a piacon nincs nyomuk 2036-os lejáratú nyilvános brazil államkötvényeknek.
Ehhez közeli lejáratok ugyanakkor megtalálhatók a Bloomberg adatbázisában: a 2033-as lejárat esetében 2,2 milliárd, a 2034-es lejáratnál szintén 2,2 milliárd, míg a 2037-esnél 3 milliárd dollár a kibocsátott mennyiség, ám az utóbbinak is közel a felét visszahívták. Így már csak 1,6 milliárd dollárnyi papír forog ebből az egyébként 7,125 százalékos kamatozású lejáratból. Ezek a mennyiségek eltörpülnek a 38 milliárd dollárnyi kibocsátás mögött, melyet a 2036-os lejárathoz kötnek a Donor és a Brasil Zrt. mérlegében.
A világban amúgy előfordul, hogy bizonyos országok ekkora mennyiségben egyszerre bocsátanak ki egyetlen államkötvényt. Franciaországnak például több mint húsz különböző lejáratú kötvénye van, melyeket 20 milliárd euró körüli vagy a feletti értékben forgalmaznak. Az ugyanakkor elképzelhetetlennek tűnik, hogy egy adott államkötvény teljes mértékig egy vagy két tulajdonos kezében koncentrálódjon, főleg ilyen nagyságrendben. A nyilvánosan kibocsátott kötvényeket általában befektetési alapkezelők vásárolják egy olyan sokszereplős piacon, ahol nagyon jelentős az érdeklődés az állampapírok iránt – osztotta meg tapasztalatait Beschenbacher.
Nem kell ellenőrizni a tulajdonos állítását
A cégekben brutális tőkeemelés történt tavaly decemberben:
mérlegeikben elképesztő számok, a magyar GDP 20 százalékának megfelelő pénzügyi befektetés jelent meg. A változások bejegyzése, az adatok hitelesítése ügyvéd, könyvvizsgáló, cégbíróság közreműködésével csont nélkül átment. A két cégben megjelenő összesen 13 500 milliárd forintnyi befektetett pénzügyi eszközre, a 12 milliárd euróra méretezett Paks II-beruházás háromszorosát jelentő tételre az adóhivatal sem ugrott rá. Hogyan lehetséges ez?
Az ügyvédi kamara elnöke az RTL-nek azt nyilatkozta, hogy a cégpapírokat előkészítő ügyvéd nem felel a tulajdonos állításaiért. Az okirat helyességéért, szakszerűségéért, az ügyfél azonosításáért felelős, de nincs lehetősége arra, hogy az ügyfél által elmondottakat – kevés kivételtől eltekintve – ellenőrizze.
A cégbíróságnál a 24 azt firtatta, hogy billiós (ezer milliárdos) tételek bejegyzésével kapcsolatban vizsgálták-e annak valódiságát, értesítették-e az adóhatóságot a nem mindennapi mérlegtétel felbukkanásáról. A cégnyilvánosságról szóló törvény alapján a törzstőkén felüli vagyonból történő tőkeemelés esetében a változásbejegyzési kérelemnek a cég által kötelezően csatolandó melléklete a legfőbb szerv által elfogadott, számviteli törvény szerinti beszámoló mérlege vagy a közbenső mérleg. Az okirat alapján a cégbíróság azt vizsgálja, hogy rendelkezésre áll-e a tőkeemeléshez szükséges összeg, az eredménytartalék vagy a tőketartalék tartalmazza-e a fedezetet. Ezen túlmenően a törzstőke felemelése kapcsán a cégbíróságnak nincs vizsgálódási lehetősége, további okirat csatolására nem hívhatja fel a céget, arra nincs törvényi felhatalmazása – válaszolta a Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya.
Az adott esetben a cég az egyéb szükséges okiratokon (legfőbb szerv határozata, módosítással egységes szerkezetbe foglalt létesítő okirat, ügyvédi meghatalmazás) túl csatolta a közbenső mérleget, abban a tőketartalék összege tartalmazta a tőkeemelésre fordított összeget, az egyéb okiratok is megfeleltek a jogszabályoknak. Hozzátették:
Cégügyekben jártas szakértők ezt úgy fordítják le, hogy a cégbíróság a beadott dokumentumokkal kapcsolatban csak a formai követelmények meglétét ellenőrzi, azt, hogy ügyvéd intézi-e az ügyet, és minden szükséges igazolás, adott esetben a könyvvizsgáló hitelesítése megvan-e. Az ezer milliárdos vagyonhoz pedig volt igazolás: a cégiratok szerint a vezérigazgató (egyben tulajdonos) nyilatkozott arról, hogy az alaptőkeemeléshez szükséges vagyoni hozzájárulás teljes mértékben „rendelkezésre bocsátásra került”. Ez a törvény szerint elég.
Ugyanakkor a cégnyilvántartás közhiteles nyilvántartás, ebből kell például a cégeknek ellenőrizniük a partnereiket, amiből az következne, hogy a cégbíróság csak valós, megbízható adatokat jegyezhetne be.
Az RTL elérte a cégek tulajdonosát, de T. János SMS-ben csak annyit közölt, hogy a magyarországi közhiteles nyilvántartásban és a Keler Zrt. honlapján is ellenőrizhetők a cég részvényei. A Donor és a Brasil Zrt. részvényei kóddal, név és kibocsátási értékkel valóban fellelhetők a Keler honlapján, a lényegről, a cégek pénzügyi befektetését jelentő brazil államkötvényről azonban ott nincs információ.
Kit érdekel, mi van a vagyonleltárban?
Ami a könyvvizsgáló szerepét illeti, a Brasil Zrt. esetében asszisztált, amikor tavaly októberben zrt.-vé alakult a társaság, vagyonmérleg-tervezetet mellékeltek a cégbíróságnak, 6957 ezer milliárd mérlegfőösszeggel, 5099 ezer milliárd forint saját tőkével. Ezt hitelesítette B. Attila 2024 januárjában, aláírása szerint kamarai tagként. A szokatlan méretű vagyonhoz nem fűzött megjegyzést, még úgy sem, hogy a független könyvvizsgálói jelentésben alighanem elírás történt, abban a cégiratokhoz képest három helyiértékkel nagyobb, ezer billiós összegek szerepelnek.
A könyvvizsgálóktól megszokott panelszöveg szerint a vagyonmérleget a számviteli törvény rendelkezéseivel összhangban állították össze. Figyelemfelhívásként annyi megjegyzést tett, hogy „a vagyont szerző társaságot visszterhes vagyonátruházási illeték terhelheti”. Megjegyezte: „A könyvvizsgálat során célunk kellő bizonyosságot szerezni arról, hogy a végleges vagyonmérlegeket a számviteli törvény (…) rendelkezéseivel összhangban állították össze, és a végleges vagyonmérlegek egésze nem tartalmaz akár csalásból, akár hibából eredő lényeges hibás állítást, hogy ennek alapján a véleményünket tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést állítsunk ki.” Hozzáfűzte, hogy a kellő bizonyosság magas fokú bizonyosság, de nem garancia arra, hogy a sztenderdeknek megfelelő könyvvizsgálat mindig feltárja az egyébként létező, lényeges hibás állítást, amely eredhet csalásból vagy hibából.
Valóban megeshet, hogy a könyvvizsgáló nem veszi észre a csalást vagy hibát, mert az a szokásos sztenderdekkel sem szűrhető ki. A lap által megkérdezett, pénzügyi szervezetek és tőzsdei cégek könyvvizsgálatát végző könyvvizsgáló azonban úgy véli, itt nem volt fegyvertelen a könyvvizsgáló. A vagyonmérleg-tervezetnél meg kell nézni, hogy a vagyonleltárban felsorolt vagyonelemek és értékük valós-e, hiszen ezt hitelesíti a könyvvizsgáló. Különösen akkor, ha egyetlen vagyontárgyról van szó, az emlegetett brazil államkötvényről. A kötvényeknek kódjuk van, azonosítani lehet őket a megfelelő adatbázisban akár magyar, akár külföldi papírról van szó.
Ha egy könyvvizsgáló nem jár el megfelelő gondossággal, azzal alapesetben a Magyar Könyvvizsgálói Kamarának is foglalkoznia kell, hiszen a tagság egyfajta szakmai minőségbiztosítást jelent a konkrét, hitelesített dokumentumhoz – mondta. A kamara honlapja szerint azonban B. Attilát áprilisban törölték a kamarai tagok közül.
Hogy miért, azt nem tudni, a megkeresésre a Magyar Könyvvizsgálói Kamara azt válaszolta: a kamarai tagság megszűnésének jogcíme, annak oka olyan személyes adat, amelyről a kamara tájékoztatást kizárólag az érintett hozzájárulása esetén nyújthat. (És mivel nem nyújtott, gyaníthatóan ez a hozzájárulás nem áll rendelkezésére.)
Az adóhatóság kockázatelemzői állítólag mindent látnak
A két cég mérlegében felbukkanó óriási pénzügyi vagyon miatt érdeklődött a lap a NAV-nál, hogy kaptak-e jelzést a cégbíróságtól a rendkívüli tételekről, és indítottak-e ennek kapcsán vizsgálatot a Donor Zrt., illetve a Brasil Államkötvény Hasznosító Zrt. ügyében. Az adóhatóság a konkrét ügyről adótitokra hivatkozva nem nyilatkozott, általánosságban azt közölte, hogy a NAV rendkívül széleskörű adatállománnyal rendelkezik. A bevallási adatok mellett – a többi között az online számlának, az online pénztárgépnek, a váminformációnak, az EKÁER-nek és a nemzetközi információcserének köszönhetően – a vállalkozásoknak szinte minden ügyletére rálát.
A kockázatelemzők folyamatosan vizsgálják a cégekre jellemző egyéb nyilvános adatokat is, így például a mérlegben, beszámolóban szereplőket. A rendelkezésre álló és nyilvánosan elérhető adatokat a NAV szakemberei összességében és együttesen elemzik és értékelik. Vizsgálják azok valódiságát, és amennyiben például a tranzakció fiktív, az adó- és vámszabályok kijátszása valószínűsíthető, vagy bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel, megteszik a szükséges intézkedést. A NAV ellenőrzést, a hivatal hatáskörébe tartozó bűncselekmény (például költségvetési csalás, számvitel rendjének megsértése, csődbűncselekmény) esetében nyomozást indít.
Hogy a brazil államkötvényekkel foglalkoztak-e az adóhivatal emberei, azt nem árulták el, de a válasz alapján a kockázatelemzők akár észlelhették is a szokatlan mérlegtételeket. Az más kérdés, hogy érdekli-e őket, ha a mérlegtételek tologatásából nem származik jövedelem, nincs pénzmozgás, a tőkeemelés nem készpénzben történt, nincs mire ráugraniuk az adónyomozóknak – magyarázta a lap könyvvizsgáló, illetve adószakértő informátora.
Akkor sem, ha Brazília múlt év végi, 1973 milliárd dolláros adósságának szabad szemmel is látható részéről lenne szó.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
