A szlovákiai alkalmazottak több mint ötöde már most is túlképzett Molnár Iván2024. 08. 25., v – 18:01 Pozsony |
Szlovákiában rengeteg olyan egyetemi, főiskolai szak van, amelyeknek a végzősei képtelenek elhelyezkedni a munkapiacon, és hogy megéljenek, kénytelenek az alacsonyabb végzettséget igénylő munkákat is elvállalni. Mekkora problémát jelent a túlképzettség, és mely szakmákban a legnehezebb elhelyezkedni a végzős diákoknak?
Túlképzettségről akkor beszélünk, ha az egyén formális, bizonyítványokkal és oklevelekkel alátámasztható iskolai végzettsége magasabb, mint ami a betöltött vagy betölteni kívánt munkahelyhez szükséges.
„Szlovákiában manapság a legtöbb túlképzett munkavállaló a szolgáltatásokban és a mezőgazdaságban dolgozik, de gondjaik vannak a végzettségüknek megfelelő állás megszerzésével az állatorvosi, jogi, kereskedelmi és társadalomtudományi szakok végzőseinek is. Ezzel szemben a legkevesebb túlképzett munkavállaló a természettudományos és mérnöki pozíciókban, az oktatás- és egészségügyben, valamint a feldolgozó- és építőiparban dolgozik”
– derül ki a munkaügyi tárca legfrissebb elemzéséből, amely szerint ennek az egyik oka a megfelelő munkahelyek hiánya, de az is, hogy az egyetemi végzettségűek egy jelentős része képtelen elhelyezkedni a munkaerőpiacon.
A munkaügyi tárca adatai szerint Szlovákiában tavaly a munkavállalók 22,7 százaléka, vagyis több mint az ötöde volt túlképzett, amihez az is hozzájárult, hogy egyes régiókban hiányoznak a felsőfokú végzettséget igénylő munkahelyek, miközben a munkavállalók az ingázás helyett inkább a lakóhelyükön vállalnak munkát. Egy másik ok lehet a főiskolai mesterdiploma megszerzésére irányuló társadalmi nyomás. A szaktárca szerint az alapdiploma nem túl népszerű Szlovákiában, mivel nem biztos, hogy kellőképpen felkészíti a diákokat a munkaerőpiacra. A minisztérium a megoldást az alapképzés hatékonyságának a növelésében látja, amely így ugyanolyan jól felkészítené a hallgatókat a munkavállalásra, mint a mesterképzés.
Hogy Szlovákiában sok a túlképzett szakember, arra a munkáltatók szakmai szervezetei is rendszeresen felhívják a figyelmet. Különösen az egyetemi diplomások esetében látnak problémát, akik a diploma megszerzése után nem találnak munkát a szakterületükön.
„Ebben az esetben gyakran olyan állásokat kell betölteniük, amelyekhez egyébként egyáltalán nem szükséges egyetemi diploma”
– mondta el Andrej Lasz, az Ipari és Közlekedési Szövetség (APZD) főtitkára, aki szerint nemcsak a tanulmányok finanszírozása, hanem az ilyen diplomások átképzése is növeli az állam költségeit. „Többnyire a mesterfokozatú diplomások nem találnak munkát a szakterületükön, és olyan állásokat fogadnak el, amelyekhez elegendő a középiskolai végzettség is. Amellett, hogy tulajdonképpen feleslegesen tanultak öt éven át közpénzből egy olyan egyetemen és szakterületen, amely iránt nincs érdeklődés, az érettségizettek állásait veszik el” – figyelmeztet Mário Lelovský, a Munkáltatók Országos Szövetségének (RÚZ) az alelnöke. (mi, TASR)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
