Nyitókép: SITA
Nem lehet egyszerű Imane Khelif élete Algériában. Allah kegyelméből elnyert adottságaival, ott, nem lehet egyszerű. Algériában nőnek lenni sem olyan egyszerű, Imane Khelifnek lenni azonban igen bonyolult lehet. Nem annyira mint Iránban, vagy Szaúd-Arábiában, de azért nem egy diadalmenet. Mert ha utóbbiak bármelyikében született volna, soha nem hallottunk volna róla semmit. Nézhetjük tehát úgy is, hogy az a kegyelem tényleg kegyelem volt. De nézhetjük úgy is, hogy mégsem. Milyenek lehetnek egy algériai hermafrodita hétköznapjai?
Az említett adottságokról, bár két hete a médiumok címlapján látjuk, nem tudunk semmi biztosat. Hívei szerint ő nő. Születésétől fogva. Legalább is akkor annak látszott – vagy inkább annak. A biológiai terminológia szerint elsődleges nemi jellemzői – a láthatók – nőnek mutatják. Ellenfelei szerint másodlagos nemi jellege, azaz kromoszómái és hormonszintjei – vagyis a nem láthatók – alapján férfi. Szerintük az is volt 2018-ig, sportkarrierje kezdetéig. Erről egy fényképet mutogatnak egy papírról, rajta Khelif születési adataival és egy 2018-as bélyegzővel. De tudjuk, egy fénykép 2024-ben: semmi.
Kérdés, fontos-e, amit nem tudunk. Vagy épp ez alkalmas arra, hogy ne vegyük észre a lényegest. Mert valójában az számít, hogyan szembesülünk ezekkel mi, hogyan a sportolók és hogy az ő ellenfelei. S a legfontosabb: hogyan szembesül adottságaival ő maga. De erről, és éppen erről nem szólnak a hírek.
A szakszövetségek feladata
Akinek szeme van, láthatja: minden (olimpiai) sportágnak van szakszövetsége, és mindenhol, az olimpián is, ezek ajánlásai, előírásai és eljárásrendje az igazodási pont a NOB számára. A kivétel a boksz. Az ok: hogy az IBA vezetője orosz. Amíg nem orosz volt, természetesen az IBA is elfogadott szakági szervezet volt. De tudjuk: Dosztojevszkij, Mendelejev és Ciolkovszkij megvetni való trollok, mert oroszok. Gogol, Ljulka vagy Koroljov viszont az emberiség nagy ukrán tudósai. Az orosz nem méltó. Az orosz sportolók sem méltók arra, hogy emberek között versenyezhessenek. Hogyne volna hát Umar Kremlev, az IBA elnöke egy gazember, amikor orosz?
Nem csoda, hogy a NOB „párizsi ökölvívó bizottsága„ (az mi lehet?) kijelentette, hogy Khelif jogosult részt venni az olimpián, az ellene irányuló „agresszió” „teljes mértékben az IBA önkényes döntésén alapult, és kijelentette, hogy az eltiltás „minden megfelelő eljárás nélkül” született. Nem világos, hogy a NOB véleményét mire alapozhatta, amikor az ő (ti. a NOB) „megfelelő eljárása” mindösszesen a sportoló útlevelének vizsgálatára korlátozódott. Ha az okmány szerint valaki nő, akkor nő. És pont.
Orvostudományi egzakt
Az IBA sajtótájékoztatót tartott szegény Angela Carini esete után. Azt állították, hogy az algériai bokszoló tesztoszteronszintje magas, és kromoszómái férfi genotípust mutatnak. Hogy a vizsgálatot akkreditált laborok végezték, és hogy a tesztek eredményét nem hozzák nyilvánosságra – de azok bármikor elvégezhetők. Olyasmiket állítottak, hogy orvostudomány egzakt. Megállapítása nem vélemény, hanem tény. A biológiai nem nem cserélhető és a kromoszóma nem változik meg. A boksz női szakágában csak nők szerepelhetnek, a férfiban férfiak. „Keverék-nemű” szakág pedig nem létezik. Női van és Férfi. Pont. Ja igen. Az IBA még olyat is merészelt mondani, hogy Carinit olimpiai bajnoknak járó tiszteletdíjban fogják részesíteni.
Király Zsolt: Az algériai eset és az olimpia gender megcsúfolása
Válaszul a mainstream média ilyesfajta kérdésekkel igyekezett megbizonyosodni a tényekről: Önöket valóban támogatja a Gazprom? Mennyi pénzt kap Ön a Gazpromtól? Mit mondana egy transzinak? Nem tudjuk, mennyivel emelte Khelif tesztoszteron-szintjét a Gazprom, de erre ott senki nem is volt kíváncsi. Ám, mintha valami ilyesmit mondott volna Carini is, első felindulásában, amikor kapott egy-két pofont Kheliftől. Hogy ez férfi. Carini nem úgy jutott erre az olimpiára, hogy szakmányban adta volna fel a meccseit, de ezt feladta. Nem kérdeztem őt, de számomra nem kétséges, hogy tudta, miről beszél.
Magyar sorstársáról tudjuk, hogy szokott férfiakkal is „kesztyűzni”. Neki volt két napja, hogy átgondolja, mit tegyen. És úgy érezte, ki kell állnia, mert ő bokszoló és Párizsba is bokszolni érkezett. De amikor a ringben találkoztak, mégis ez volt az első mondata: Ez férfi! Tudta, mit mond. Mégis mindannyian láttuk, hogy később az olasz is, a magyar is „megváltoztatta a véleményét”. Bocsánatot kértek Kheliftől, és megölelték őt.
Női ellenfelei sorra bocsánatot kértek tőle
Láttuk, de nehezen hittünk a szemünknek. Mi vihette rá ezeket a keményen készülő sportolókat, ezeket a nőket, hogy bocsánatot kérjenek? Talán két dolog. Az első: hogy még ringbe akarnak lépni. Ha beleöltek ebbe a sportágba 10-15 évet, még szeretnének bokszolni. Alaptalan volna 2024 Európájában a gondolat, hogy ehhez meg kell ölelniük saját „igazságtalanság-érzetüket”? Tudják mi az elvárás, ezért képesek lenyelni a megaláztatást és befogni a szájukat. Legfeljebb megnézik majd, mely versenyre hány férfi nevez.
Szlovák bokszolónő apja: Több a Khelifhez hasonló úrhölgy. Csak néztünk, mint hal a szatyorban
A másik: hogy ők európaiak. Képesek beleképzelni magukat egy algériai transzi bokszoló (nő) helyébe, és megérteni azt a 25 évnyi megaláztatást, tűrést és kínt, amit nyilván elszenvedett, mert el kellett szenvednie. Ők képesek megsajnálni embertársukat. Mert keresztény fehér európaiak. Sőt, képesek úgy érezni, hogy így nincs joguk kiállni az igazukért.
Megvethető fehér, keresztény alsóbbrendű ellenfelek
Ezzel szemben Imane Khelif, aki pontosan tudja, mi történt, mit éltek át ellenfelei, és saját megaláztatásain keresztül pontosan érzi, hogy mit tesz velük, nem enged és nem tágít. Nem képes. Elég megnézni az arcát! Van olyan olvasó, aki együttérzést lát a tekintetében? Aki sajnálkozást fedez fel vonásain? Nincs. Ez az arc az engesztelhetetlen megbántottság kegyetlenségének maszkja. Annak a megbántottságénak, amit azonban nem Európában és nem is európaiak által szenvedett el. És ennek nevében esze ágában sincs lemondani saját igazáról.
A győzelemmel pedig, amit nekiadnak Európa Keir Starmerei, megerősítik benne európai fehér keresztény versenytársai megvethető alsóbbrendűségét. Keir Starmer brit miniszterelnök. Starmer az utcára vonuló fehér, keresztény britek megbántottságát ugyanezzel a kérlelhetetlen kegyetlenséggel penderíti bíróság elé. A reakció az évi ötvenezer(!) nagybritanniai késelésre a megfélemlítés. Százával lecsukni a tüntetőket, már azért is, ha az interneten megírják, hogy elég! Mert nem kell tüntetni és gyújtogatni, elég csak annyit írni, hogy elég, és máris megkapod a büntetésedet.
Férfi vagy nő? Kicsoda valójában Imane Khelif, a transznemű ökölvívó?
Miért is? Mert beengedték az országodba a woke-ot, a kritikai fajelméletet és az eltörlés kultúráját, hogy erre hivatkozva eltűrd a migrációt, ami megszünteti a közösségeidet és felszámolja hagyományos értékrendet. Szép.
Nem nézhetjük el azt, ami történt
És ez itt a probléma, amiért nem nézhetjük el azt, ami történt. Mert az olimpiai megnyitó pikírt arroganciája után elég annyit írni: bocsánatot kérünk. Mintha nem tudták volna előre, hogy emberek százmillióiban keltenek visszatetszést. De tudták. Tudták, és mégis megcsinálták. Mert azt is tudták, hogy három napra rá majd odafirkantják a közösségi médiába, hogy „bocsánat”. És ennek a megfélemlített, egzisztenciájában fenyegetett, a keresztény Európában domesztikált tömegnek nem lesz egyetlen szava sem. Elég hát az előre kitervelt, cinikus bocsánatkérés.
És ha bárki meg mer szólalni, azt mondják majd: Hisz bocsánatot kértünk! Nem érted? Micsoda összeférhetetlen, ortodox, szélsőjobboldali alak vagy! Az ilyeneknek nincs bocsánat, sem hely ezen a kontinensen. De ötvenezer késelőnek van. És ez itt a probléma, amiért nem nézhetjük el azt, ami történt.
Micskó András
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
