2024. 07. 27.
A kínai vámhatóság legfrissebb importadatai szerint a Malajziából származó nyersolajimport napi 1,456 millió hordó volt, ami jóval több, mint amennyit az ország kitermel. A számok mögött valószínűleg a perzsa középhatalom áll.
Még februárban három amerikai katona meghalt Jordániában, több mint 40 másik katona pedig megsebesült, miután dróntámadás ért egy amerikai katonai támaszpontot a szíriai határ közelében. Akkor az olajpiacok csak visszafogottan reagáltak, és sok elemző azt jósolta, hogy a kormányzat valószínűleg nem fogja elvágni Irán legfontosabb életvonalát, az olajexportot – írja az Oilprice.com.
Szakértők rámutattak, hogy Washington az iráni olaj további áramlását nagy valószínűség szerint a kínálat beszűkülésének és a világpiaci olajárak politikailag káros megugrásának kockázata miatt engedte meg.
Két hónappal később Washington új szankciók és exportellenőrzések egész sorát vetette ki Iránra, miután az az egyik legnagyobb rakéta- és dróntámadást indította Izrael ellen. A Fehér Ház szerint a szankciók az Iszlám Forradalmi Gárda Testülethez (IRGC), az iráni kormány rakéta- és drónprogramjához, valamint az iráni védelmi minisztériumhoz kapcsolódó vezetőket és szervezeteket célozták meg. Az Egyesült Államok azonban ezúttal sem próbálta korlátozni az iráni olajexportot. A Standard Chartered áruforgalmi elemzői most pedig arról számoltak be, hogy az iráni olajexport megugrott, és a malajziai vizek az iráni olaj hajóról hajóra történő szállításának csatornájává váltak.
Az Oilprice a StanChart adataira hivatkozik, amely szerint a kínai vámhatóság legfrissebb importadatai azt mutatják, hogy a Malajziából származó nyersolajimport júniusban napi 1,456 millió hordó volt, ami a második legmagasabb havi átlag a feljegyzések szerint. Az árupiaci szakértők rámutattak, hogy Malajzia nyersolaj-kitermelése körülbelül 350 ezer hordó/nap, míg az export általában átlagosan 200 ezer hordó naponta, ami azt jelenti, hogy
a Kína által Malajziából importált olaj túlnyomó többségét nem az országban termelték ki.
A trend nem tegnap kezdődött: a Kpler, egy vezető kereskedelmi hírszerző cég szerint Irán 2023-ban napi 670 ezer hordó olajat szállított malajziai vizekre, kínai finomítóknak szánva. Ez a mennyiség 2024-ben 800 000 hordó/napra nőtt, ami Irán Kínába irányuló teljes olajexportjának több mint a felét teszi ki. A Malajziából Kínába irányuló nyersolajimport tavaly átlagosan több mint 1,1 millió hordó/napra ugrott meg, ami a kínai vámadatok szerint hatszoros növekedés a 2018-as szankciók előtti szinthez képest.
Több médiaforrás szerint a homályos eredetű olajtranszferek egy öregedő tankhajók csoportjából álló „sötét flottát” érintenek, amelyeknek ritkán van beazonosítható biztosítója. Ezek az átrakodások magukban hordozzák a szivárgás és az ütközés veszélyét is, mivel számos elöregedett tartályhajó egy szűk kereskedelmi útvonalon, kikapcsolt jeladókkal zsúfolódik össze. Július 19-én például két ilyen hajó gyulladt ki Szingapúrnál egy ütközés után, mintegy 17 négyzetkilométernyi olajfoltot hagyva a területen. Az elemzők szerint az ütközés után a helyszínt azonnal elhagyó Ceres I (egy óriási, nyersolajat szállító szupertanker) a sötét flotta része lehet, amely szankciók alatt álló országokból szállít olajat. Az iráni olajminisztérium azonban rögtön nyilatkozatban tagadta, hogy bármelyik hajó iráni nyersolajat szállított volna.
A sötét flotta gőzerővel dolgozik
„A Ceres I egy olyan hajó volt, amely az évek során többször is elsötétült” – mondta Matt Stanley, a Kpler európai, közel-keleti, afrikai és ázsiai-csendes-óceáni régiók piaci kapcsolataiért felelős vezetője az Iran Internationalnak.
Stanley kijelentette, hogy a hajó utolsó, március körül továbbított jele az automatikus azonosító rendszerben (AIS) azt mutatta, hogy iráni nyersolajat szállít – amit az Egyesült Államok az érintett kikötőkre, hajókra és finomítókra vonatkozó szankciókkal igyekezett korlátozni. Claire Jungman, az Egyesült Nukleáris Irán Elleni Unió (UANI) vezérkari főnökének becslése szerint
mintegy 400 külföldi tartályhajó vett részt illegális iráni olajszállításokban azóta, hogy az Egyesült Államok 2018-ban szankciókat vezetett be.
A „szellemhajóknak” vagy „sötét flottának” nevezett hajók tulajdonjogukat és mozgásukat álcázzák, hogy megkönnyítsék a szankciók megsértését. A nyílt óceánon hajótól hajóig történő kockázatos átrakodással foglalkoznak, és az automatikus azonosító rendszer (AIS) jeladóit kikapcsolják, hogy elrejtsék kilétüket. A német Allianz biztosító szerint ezek a hajók eddig legalább 50 incidensben vettek részt, köztük tűzesetekben, motorhibákban, ütközésekben, kormányveszteségben és olajszennyezésben.
A Kpler és a Vortexa statisztikái szerint a szellemhajók által nyújtott segítség eredményeként Irán olajexportja a tavalyi év azonos időszakához képest 2024 első felében mintegy 30 százalékkal, napi mintegy 1,6 millió hordóra emelkedett.
Az USA nem siet elzárni az iráni olajcsapot
Az iráni olajexport a Biden-kormányzat alatt erőteljesen fellendült, mivel az Egyesült Államok és szövetségesei abban reménykednek, hogy új nukleáris megállapodást köthetnek Teheránnal, miután a Trump-kormányzat felmorzsolta a 2015-ös közös átfogó cselekvési tervet (JCPOA).
Donald Trump korábbi elnök alatt az iráni olajtermelés a 2018 eleji napi 3,8 millió hordóról 2020 végére kevesebb mint 2 millióra zuhant; ezzel szemben Biden alatt a termelés 3,2 millióra ugrott.
Az, hogy az USA engedélyezni fogja-e Iránnak a további szabad szivattyúzást, attól függ, hogy 2025-ben ki ül az Ovális Irodában. Egy héttel ezelőtt Trump július 18-i republikánus nemzeti kongresszusi beszédében ígéretet tett az iráni olajexport csökkentésére. Elmondása szerint ezt a célt korábban a kereskedelemhez kötve érte el:
„Megmondtam Kínának és más országoknak, hogy ha Irántól vásárolnak, nem engedjük, hogy üzletet kössenek ebben az országban, és minden termékre, amit beküldenek, 100 százalékos vagy annál nagyobb vámot vetünk ki.”
A StanChart szerint az iráni olaj valószínűleg kulcsszerepet fog játszani Trump szélesebb körű kínai kereskedelempolitikai programjában. Teherán azonban leginkább Kamala Harris győzelmében reménykedhet, mivel egy újabb demokrata a legmagasabb hivatalban nagy eséllyel tovább folytatná Biden menetrendjét.
A keresleti aggodalmak visszatérnek az olajpiacokra
Az olajárak jelentősen gyengültek az elmúlt héten, az első havi Brent július 23-án napközben 80,60 dollár/hordó alá esett, ami több mint 7 dollár/hordóval alacsonyabb a július 5-i csúcsnál. A csökkenés nagy részét valószínűleg a gyenge keresleti kilátások miatti növekvő kereskedői aggodalmak okozzák, különösen a közelmúltbeli kínai makroadatok gyengülése miatt. Az áruforgalmi elemzők azonban rámutattak, hogy a globális kereslet továbbra is erős, a májusi kereslet 102,5 millió/hordó volt – ez az eddigi második legmagasabb havi átlag.
Makronom.eu
Megosztom:
Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »
