A grúz állami biztonsági szolgálat vizsgálja a lehetőségét, hogy egykori magasbeosztású, ma Ukrajnában élő grúz kormánytisztviselők is érintettek Bidzina Ivanishvili egykori grúz kormányfő elleni merénylet előkészítésében.
A merényletről a grúz hatóságokat egy orosz ügynökség értesítette, de jelenleg sem Moszkva sem Tbiliszi nem közöl konkrétumokat a merénylet és a gyanúsítottak kapcsán. A grúz biztonsági szolgálat (SUS) végül bejelentette, hogy eljárást indított Ivanishvili meggyillkolásának kísérlete ügyében.
A hivatalos közlés szerint:
Az SUS az elmúlt napokban számos Ukrajnából hazatérő grúz önkéntest is kihallgatásra idézett be egy 2023-ban tervezett puccskísérlet kapcsán.
Irakli Kobachidze jelenlegi grúz miniszterelnök szerint a merényletet ugyanazok az erők követték el, akik megpróbálták megölni Robert Fico szlovák miniszterelnököt és Donald Trump amerikai republikánus elnökjelöltet.
Ivanishvili Grúzia leggazdagabb embere, kvázi oligarchája, pártját 2012-ben alapította.
A hatóságok azt gyanítják, hogy a 2023-ban tervezett merénylet egy puccsnak a része lett volna, a puccsot pedig Mamuka Mamulasvili és a jelenleg börtönbüntetését töltő Miheil Szaakasvili volt grúz elnök tervelte ki és szervezte Szaakasvilihez közeli egykori kormánytagokkal egyetemben.
Szaakasvilit állítólag Ukrajna is támogatta a tervben.
Valóságos életművész, nyugati befolyáskupec
Érdemes tudni, hogy Szaakasvili főszerepet vállalt a 2008-as orosz-grúz háború kirobbanásában. 2013-ig Grúzia elnöke volt, majd hivatalosan „önkéntes” száműzetésbe vonult – Ukrajnába, ahova vitte magával leghűségesebb társait is. 2014-ben aktívan részt vett az ukrán majdani forradalomban (lévén, hogy jelentős ukrán politikai beágyazottsága volt), Janukovics elnök megdöntése után felajánlották neki az első kormányfőhelyettesi posztot, de nem fogadta el. 2015-ben ukrán állampolgárságot kapott, Odesszában pedig az odesszai államigazgatási hivatal igazgatója lett.
Politikai babérokra tört Ukrajnában, ezért Porosenko akkori elnök nyomására 2017-ben megfosztották ukrajnai állampolgárságától, majd a következő év februárjában letartóztatták és kitoloncolták. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aztán 2019-ben visszaadta neki az ukrán állampolgárságot, egy évre rá pedig Zelenszkij a reformokért felelős Nemzeti Reformtanács elnökévé nevezte ki.
Ekkor már hazájában büntetőeljárás folyt Szaakasvili ellen, Zelenszkijtől kapott kinevezését pedig Grúzia barátságtalan lépésnek tartotta. 2021-ben Szaakasvili hazatért, ahol rögtön le is tartóztatták, azóta börtönben van.
Ivanisvili és Szaakasvili között óriási ellentétek húzódtak meg, szembenállásuk rányomta bélyegét az ukrán-grúz kapcsolatokra.
Egyébként Szaakasvilit hat év börtönbüntetésre ítélték 2018-ban (tehát távollétében), amiért 2005-ben elrendelte egy ellenzéki politikus megverését.
A fentiek alapján nem nehéz összerakni, hogy egy Szaakasvilit helyzetbehozó puccs elsősorban Ukrajnának állt érdekében. Egy Oroszország ellen fellépő Grúzia ugyanis tartósan megoszthatta volna az orosz haderő figyelmét és erőforrásait, javítva az ukránok harctéri helyzetét.
Körkép.sk, KyivIndependent
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
