Tomáš Taraba (SNS) környezetvédelmi miniszter sajtótájékoztatón jelentette be, meglepetéssel szerzett arról információt, hogy a pozsonyi–farkastoroki kikötőben már évek óta, pontosabban 2020 óta áll kihasználatlanul egy vadonatúj komphajó. A hajó a sajtótájékoztató tiszteletére felúszott a Dunán, hogy a miniszter belvárosi rakparti sajtótájékoztatójához megfelelő hátteret biztosítson.
Ahogy az eseményen megtudtuk, a DB Bodíky elnevezésű kompot a minisztérium leányvállalata kimondottan azzal a céllal rendelte meg, hogy a korábban nagy társadalmi visszhangot kiváltott, túlárazott dunai komp üzemeltetését egy magánvállalat érdekeltségéből újból visszavezesse állami irányítás alá.
Tomáš Taraba ezt számszerűsítette is azzal, hogy összehasonlította, míg az új komp teljes vételára 2,8 millió euró volt, a magáncégnek fizetett szolgáltatási díj pedig évente 2 millió euró, azaz akár már másfél év saját üzemeltetés esetén megtérült volna az új komp ára.
Érthetetlennek nevezte, hogy a 2020-ban kormányhoz került koalíció, és elsősorban Ján Budaj akkori környezetvédelmi miniszter, valamint Veronika Remišová, a komp ügyének fő szószólója már nem tartották fontosnak, hogy a drágán üzemelő magánkompot a meglévő államira cseréljék. Erre a legenyhébb kifejezés a képmutatás, a farizeusság, mondta Taraba miniszter.
A sajtótájékoztatón jelen volt Peter Molda, a Vízgazdálkodási Építővállalat (VV), valamint Jozef Moravčík, Szlovákia Vízgazdálkodási Vállalatának (SVP) vezérigazgatója, akik egybehangzóan elmondták, hogy kezdeményezni fogják a magáncéggel kötött hosszú távú szerződés felmondását, és új versenytárgyalás kiírását, amelyen az állam képviseletében eljáró SVP is részt vesz a Duna, a főváros, és a víztározó mellett fekvő Bodak községről DB Bodíky névre keresztelt, ötödik éve „porosodó” vadonatúj komppal. Eddig a május utolsó csütörtökén megjelent sajtóhír.
A régi és az új komp háttere
Azt nyilván az olvasó is belátja, hogy egy komp sokkal nagyobb használati tárgy annál, mint hogy észrevehetetlenül vészeljen át több évet, s mivel tudjuk, hogy „kisebb” furcsaságok hátterében nagyobb furcsaságok szoktak állni, ezért megpróbáltuk feltérképezni, vagy legalább megérteni a meglepő miniszteri bejelentés hátterét.
Talán többen emlékeznek még arra, hogy a 2015-ben megjelent cikkem alapján egészen egy rendkívüli parlamenti ülés összehívásáig terjedt az a felháborodás, amelynek a lényege az volt, hogy az addig az állami kézben lévő dunai kompot egy magánra cserélték, természetesen busás bevételt ígérő szerződés keretében.
Az egyszínű, Smer alkotta kormány 2012–2016-os működése után 2016-tól már a Smer–SNS–Most-Híd koalíció irányította Szlovákiát. Ez számunkra azért is érdekes, mivel a komp témája a környezetvédelmi minisztérium alá tartozik, s ennek 2016-ban a Híd- párti Sólymos László lett a vezetője.
Sólymos ideje alatt – vélhetően a közvélemény nyomására, illetve mert még ellenzéki pártként határozottan kritizálták a kompügyet – kiírtak egy versenypályázatot a komp új üzemeltetőjének a meghatározására, amit immár nem egy magáncég, hanem az állami vízgazdálkodási vállalat, az SVP nyert meg.
Ahogy azt a pályázatot kiíró másik állami vállalattól (VV) megtudtuk, hiába nyert az SVP, a szerződést kilenc hónap múlva fel kellett bontani, ugyanis az SVP nem tudta teljesíteni az új komp leszállításának megegyezett határidejét, sem az üzemeltetés kezdetét. Történt mindez annak ellenére, hogy idővel az SVP maga is kiírt egy pályázatot arra, hogy megfelelő kompot tudjon vásárolni. Ezt a versenyt a Gyurovszky László, egykori építési és vidékfejlesztési miniszter érdekeltségébe is tartozó SAM – SHIPBUILDING AND MACHINERY Részvénytársaság (SAM) nyerte, azzal, hogy a kompot tokkal-vonóval 2020. június 25-éig rendben leszállítja és átadja a megrendelőnek.
Pénzügyi biztonság minisztercsere esetére
Az átadás dátuma azért is fontos, mivel 2020 februárjában parlamenti választás volt Szlovákiában, amelynek elképzelhető következménye lehetett, hogy a Híd párt elveszti koalíciós tagságát, Sólymos László pedig miniszteri megbízatását. Sőt, fennállhatott annak a lehetősége is, hogy ha más miniszter kerül a környezetvédelmi tárca élére, akkor akár meg is akaszthatja a mintegy 2,9 milliós értékű kompügyletet. Vélhetően ezért
a megrendelő és a gyártó egy, az állami szférában ritkán használt pénzügyi megoldásban egyezett meg, amelynek értelmében az állam előre elhelyezi egy bankszámlára a komp vételárát, amelyet úgymond már nem lehet „visszahívni” s a bank minden esetben kifizeti azt a gyártónak,
ha az bemutatja a komp ideiglenes hajó tanúsítványát, illetve a megrendelőnek is elküldött, átvételre felszólító dokumentumot, azaz bárki is lesz a miniszter a választások után, az ügylet már biztosított. Tegyük hozzá, az ilyen elvárásnak alapjában véve természetesnek kell lennie, hiszen minden szerződő félnek maximális jogbiztonságot kell érezni ahhoz, hogy a szerződések teljesítve lesznek, bárki is üljön a miniszteri székben. Pacta sunt servanda – a szerződéseket be kell tartani, mondták már a középkorban is.
Azt, hogy miért volt szükség a fizetés ilyen szokatlan biztosítására, meg szerettük volna kérdezni a SAM hajógyártótól is, itt azonban Molnár Tamás vezérigazgató, aki maga is haszonélvezői érdekeltséggel rendelkezik, nem kívánt megkeresésünkre reagálni.
Így aztán az SVP vállalattól sikerült megtudnunk, hogy ezt a fizetési módot a hajó gyártója kérte.
A 2020-as februári választásokon a Híd párt megbukott, így Sólymos miniszternek is mennie kellett, a hajó viszont már 2020-ban átadásra is került, így a Sólymos László utódjául miniszternek kinevezett Ján Budaj (akkor OĽaNO) már csak egy szomorú hangú sajtótájékoztatót tarthatott arról, hogy elődje idején milyen előnytelen és gyanús vásárlásokba kezdett a tárca égisze alá tartozó SVP vállalat.
Három példát emelt ki Budaj miniszter, a dévényi kőfejtőt, amelynek frissen vásárolt kőtörője pont azt a fajta követ nem töri, amit ott bányásznak (1,75 mill. euró), továbbá egy pontonokra szerelt medertisztító gépezet beszerzését, amelyről éppen a pontonok hiányoztak (0,7 mill. euró) és harmadikként a fentebb tárgyalt kompot (2,9 mill. euró), amelyet Budaj szerint eredetileg 4 motorosra terveztek, csak a szerződés ideje alatt módosítottak 2 motorosra.
Budaj ezt a Magyar7 számára adott interjújában biztonsági kockázatnak nevezte, sőt hozzátette, hogy a komp merülési szintje sem felelt meg a követelményeknek,
és szakértői tanácsait figyelembe véve nem járult hozzá a komp üzembe helyezéséhez, annak ellenére sem, hogy a gyártó a kétmotoros megoldást 130 ezer euró kedvezménnyel kompenzálta.
Taraba foglalkozzon Vereknyével!
Megkérdeztük Sólymos Lászlót is, akinek a minisztersége alatt elindult a vélhetően túlárazott magánkomp-szolgáltatás kiváltási folyamata egy olcsóbban dolgozó, állami kezelésben lévő kompra.
Sólymos exminiszter mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy Tomáš Taraba mostani környezetvédelmi tárcavezető jobban tenné, ha a vereknyei hulladéktároló ügyével foglalkozna, amelynek úgynevezett inkapszulációs védelmének kialakítását Taraba leállította.
Sólymos továbbá lapunknak azt is elmondta, hogy a komppal kapcsolatban arra törekedtek, hogy a Ponton City Kft.-vel kötött, sokak által felmondhatatlannak ítélt szerződésből az állam úgy szállhasson ki idő előtt, hogy ne kelljen óriási büntetést fizetnie. Ez elmondása szerint majdnem sikerült is, és a Ponton City akkor szállt volna ki a szerződésből, ha az állam ugyanolyan színvonalon vinné tovább a kompszolgálatot, ahogy ezt ők tették.
Ezt nem is olyan könnyű biztosítani – mondta lapunknak Sólymos, hiszen ugyanolyan kompot találni sokkal nehezebb, mint például két egyforma autót vásárolni, így versenytárgyaláson kerestek gyártót, amely végül a már említett SAM vállalat lett. A komppal kapcsolatosan azt is el kell mondani, hogy a gyártó cég adott a minőségi kivitelezésre is, és a dizájnt kialakító Werkemotion tervezőiroda 2021-ben a Szlovákiai Dizájncentrum nemzeti formatervezési díját kapta ezért a munkájáért. Példaértékű tehát, hogy egy szlovákiai magyarok tulajdonosi szférájába tartozó vállalkozás kompot szállít az országnak, de emellett még a kivitelezés minőségére is ügyel!
Mi tehát jelenleg a helyzet?
A 2015-ben üzembe helyezett Ostrava komp, a Ponton City Kft. magánvállalat üzemeltetésével a mai napig is rója a Vajka és Keszölcés közti vízi utat. Az Ostrava cseréjeként tervezett állami tulajdonban levő DB Bodíky egy pozsonyi kikötőben várakozik 2020 óta, hogy felválthassa magánvállalati társát.
A Bodíkyt Sólymos László idejében rendelték meg, de már Ján Budaj minisztersége alatt állíthatták volna csak üzembe.
Ez Budaj minisztériumának fenntartásai miatt nem valósult meg. A 2023 őszén hatalomra került Smer–Hlas–SNS koalíció delegálta új miniszter, Tomáš Taraba vérbeli politikusként most learatni igyekszik, azt, hogy sem Sólymos, sem Budaj nem tudták megnyugtatóan lezárni a kompügyet. Taraba miniszter már közhírré is tette, hogy új szerződést és új szolgáltatót akar, amely alatt vélhetően az állami SVP vállalatra gondol, és amely majd a Bodíkyvel átveszi az üzemeltetési munkákat.
Két kérdés azonban továbbra is nyitva marad. Alkalmas-e az új komp a feladata technikai ellátására, illetve, hogy a Ponton City miért szállna ki egy olyan szerződésből, amely még hosszú évekre busás jövedelmet biztosít tulajdonosai számára.
Ezekre a kérdésekre a Magyar7 hasábjain a továbbiakban is keressük majd a válaszokat.
Megjelent a Magyar7 hetilap 23. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
