„Ami ma Brüsszelben és Washingtonban történik, talán most inkább Brüsszelben, mint Washingtonban, az egyfajta hangulati előkészítése egy esetleges közvetlen katonai konfliktusnak, nyugodtan hívhatjuk úgy: Európa háborúba lépésének előkészítése” – fogalmazott a miniszterelnök.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Ami ma Brüsszelben történik, az hangulati előkészítése Európa háborúba lépésének – jelentette ki a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Orbán Viktor szükségesnek nevezte az ország önvédelmi képességének megerősítését.
A kormányfő azt mondta, hónapok óta visszaemlékezéseket, naplókat olvas, és riasztónak tartja a hasonlóságokat az első és a második világháború előkészítésével, akkor a politikusok és a média is elég sokat foglalkozott ezzel.
„Ami ma Brüsszelben és Washingtonban történik, talán most inkább Brüsszelben, mint Washingtonban, az egyfajta hangulati előkészítése egy esetleges közvetlen katonai konfliktusnak, nyugodtan hívhatjuk úgy: Európa háborúba lépésének előkészítése” – fogalmazott.
Orbán Viktor ugyanakkor úgy látja, a hadseregek megléte szükséges, az nem háborúhoz vezet, annak hiánya vezet a háborúhoz, mert a háborúk oka leggyakrabban a gyengeség.
Kifejtette, ha egy ország úgy értelmezi, hogy egy másik ország, amelynek a területére, gazdaságára fáj a foga, nem képes önmagát megvédeni, akkor ezen az országon úrrá lehetnek olyan ösztönök és vágyak, hogy megszerzi magának a másik ország területét, gazdasági erőforrásait.
Ez ellen egyetlen orvosság van – folytatta -, ha az áldozatnak kiszemelt ország elég erős ahhoz, hogy meg tudja magát védeni, ezért az erő, a hadsereg szükséges a háború elkerüléséhez.
Hozzátette: ezért szokták mondani, hogy ha békét akarsz, akkor készülj a háborúba, de ne azért, hogy háborúzz, hanem hogy „fennmaradjon a békéd”. A miniszterelnök ezért szükségesnek nevezte a hadsereget, a katonát, a felkészülést, az önvédelmi képesség megerősítését.
Közölte, elég nagy baj, hogy Magyarországnak ez hosszú ideig nem volt meg, és most sem teljes még ez a képessége, mert a nemzeti hadserege még nem elég erős, de azon az úton haladnak, hogy megerősödjön.
Orbán Viktor feltette a kérdést, megáll-e Oroszország, ha legyőzi Ukrajnát.
A kormányfő úgy látja, az orosz hadsereg ma komoly, nehéz háborút vív az ukránokkal, és nem tudja őket legyűrni, tehát ez egy elhúzódó háború.
Elmondta, a NATO ereje nem összehasonlítható Ukrajnáéval, „százszorosa, de lehet, hogy ezerszerese”. „Tehát én nem tartom logikusnak azt a feltételezést, hogy Oroszország, aki Ukrajnával sem tud elbánni, egyszer csak az egész nyugati világot jönne, és hamm, bekapná” – fogalmazott.
Hozzátette, rendkívül csekély annak az esélye, hogy ma bárki meg merjen támadni egy NATO-tagállamot.
Hangsúlyozta, a NATO világossá tette, hogy egy védelmi szövetség, és nem tűr olyan katonai akciót, amely sértené bármelyik NATO-tagállam szuverenitását.
Orbán Viktor az orosz veszélyre hivatkozást az európaiak vagy a nyugatiak háborúba történő belépésének előkészületi manővereként értelmezi.
A miniszterelnök rámutatott: ahelyett, hogy a konfliktust két szláv nép háborújaként értékelnék és elszigetelnék, saját háborúként ismerik el a nyugat-európaiak ezt a konfliktust. Hozzátette: a német pozíció változásán jól lehet látni, hogy hónapról hónapra hogyan megyünk közelebb a háborúba. Most már arról beszélnek, hogy Ukrajna légterében fognak egyes országok orosz hadieszközöket megsemmisíteni, vagy, hogy ne a frontvonalra, de Ukrajna területére most már igazán betehetnék a lábukat – jegyezte meg.
Az európai történelem ismeretében ez egy háborús akció előkészítésének kommunikációs művelete – erősítette meg.
Rámutatott: a háborúval kapcsolatos európai stratégia sikeréhez vezető útvonal hosszát, költségét nem tudja senki megmondani. Meddig fogjuk ezt még csinálni, mennyi fegyvert és mennyi pénzt fogunk még küldeni? – tette fel a kérdést.
Ennek a vége lassan egy összeütközés lesz a NATO, az Európai Unió és Oroszország között, utóbbi egy atomhatalom – figyelmeztetett, hozzátéve: ez a „legsötétebb látomásokra” sarkall bennünket.
Értékelése szerint Magyarország jelen pillanatban nagyon nehéz helyzetben van: mi vagyunk az az ország, amelyik ragaszkodik a NATO alapokmányához és a küldetését meghatározó közmegegyezéshez. A NATO egy védelmi szövetség, azért hozták létre, ha bármelyik tagját megtámadják, biztosak lehessenek abban, hogy a többiek a segítségére sietnek – idézte fel. Arról szó sincs, hogy a NATO a területén kívül hajt végre katonai akciókat és bocsátkozik háborúba a szövetségen kívüli országokkal – hangsúlyozta.
Ugyanakkor mindenki mintha egy másik jövőben lenne és ma háborús tervezés zajlik Brüsszelben, munkacsoportok dolgoznak azon, hogyan tudna a NATO részt venni az orosz-ukrán háborúban – mondta Orbán Viktor.
A kormányfő Magyarország helyzetét úgy vázolta: ott vagyunk ezekben a bizottságokban NATO-tagként, de nem helyeseljük és nem is akarunk sem pénzügyi, sem fegyveres támogatással részt venni a konfliktusban, még NATO-keretek között sem. Megjegyezte: ki is találtak egy új kifejezést a NATO-ban a magyar pozíció leírására, ezt úgy hívják, hogy „nem résztvevő”. Hozzátette: még nem vagyunk kimaradók, ha azok lennénk, akkor a NATO katonai struktúrájában való részvételünk is megváltozna.
Orbán Viktor azt mondta: nem tudja, ez a helyzet meddig tartható fenn, Magyarországnak ezért újra meg kell határozni a helyzetét a katonai szövetségen belül.
Jelezte: komoly munka zajlik, hogy tud Magyarország NATO-tagként létezni úgy, hogy közben a katonai szövetség területén kívüli NATO-akcióban nem vesz részt. Ezt kell megoldania a magyar diplomáciának, ami „művészeti kérdés”, új leírást, új definíciót kell alkotni – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
