A kórra egyelőre nincs gyógyír, megoldás, gyors terjedése miatt hazánkban – és egész Európában is – az egyik legjelentősebb erdészeti problémájaként tartják számon.
Nem véletlenül nevezték el a Bakony legmagasabb kiemelkedését Kőris-hegynek, de eltűnhet ez az őshonos fafajta a területről. A bűnöst már azonosították, egy gomba, valószínűleg egy idegen, behurcolt gomba, pedig a Bakony egyik gyakori fafajtájának számított sokáig a kőris – írta a veol.hu egy pénteki erdészeti konferencián elhangzottak kapcsán.
Főleg a környék magaskőris-állományait veszélyezteti a korábban ismeretlen betegség. A magas kőris hajtáspusztulását okozó gombafajról már bebizonyosodott, hogy kórokozóként a többi kőrisfajunkat is megtámadta.
A betegség jellegzetes tünetei közé tartozik a levelek, a hajtások hervadása, száradása, barna foltok és nagyobb elhalások a vesszőkön, a kérgen, barnás elszíneződés a fás részekben.
Tarvágás már nem létezik az erdészeti szakmában, de előfordul, hogy ha elkezdik a beteg kőrisegyedeket eltávolítani, akkor foltokban csupasszá válnak területek. Helyükre nem kőrist, hanem elegyes erdőket telepítenek.
A szakmabeliek szerint a fertőzés mértéke napjainkra megkérdőjelezi az értékes faanyagot adó kőrisállományaink gazdasági létjogosultságát és ökológiai stabilitását. A Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. (Verga) területén tapasztalt kőrispusztulás miatt a társaság 2023-ban kidolgozta kőrisstratégiáját. Tavaly nyolchektárnyi kőrispusztulással érintett erdő felújítását kezdte meg az erdőgazdaság, idén további nagy területű erdőfelújításokkal folytatja a programot.
Hazánkban őshonos a magas kőris, a magyar kőris és a virágos kőris, az olajfafélék családjába tartozik nemzetségük. Érdekesség, hogy a virágos kőrist nem támadja meg a fent említett károkozó gomba.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
