Tessék figyelmesen elolvasni! – Hazudhatott Magyar Péter a nagyapjáról is: ávósokkal együttműködő, baloldali bíró volt a Jogi esetek egykori „sztárja”
Magyar Péter – vagy ahogy régi ismerősei is nevezték, Pszicho Peti – a dollárbaloldal új embere. Ez tény. Mégis, egyszerre szánalmas és egyszerre megmosolyogtató és hiábavaló küzdelmet folytat Magyar Péter, hogy megpróbálja elhitetni: bármi köze volt a jobboldalhoz. (Mármint, azon kívül, hogy Varga Judit férje volt – akit, mint kiderült, terrorizált, lehallgatott és vert.) Az egyik eszköze, hogy állandóan nagyapja emléke mögé bújik és azt állítja (lódítja), hogy dr. Erőss Pál, a kommunista televíziózás népszerű műsorának, a Jogi eseteknek szakértője (mondhatni, sztárja) a diktatúra idején ellenálló volt, egyenesen a rendszer ellensége és (semmilyen dokumentummal nem igazolható) 1956-os hős. Miközben sikeres bíró volt és tévésztár… Ne nevessen senki: ez Magyar Péter állítása. Természetesen nem felelős Magyar Péter, hogy mit csinált a diktatúra évtizedei alatt, viszont éppen a baloldal új figurájának gátlástalan hazugságai miatt érdemes és kell is foglalkozni az üggyel. Mező Gábor, a Századvég vezetője kutatója tanulságos összefüggésekre hívta fel a figyelmet.
Mező Gábor, a Századvég vezető kutatója – ezt az Origó teszi hozzá: Magyar Péter múlttal kapcsolatos hazugságai után – Pszicho Petihez fordult:
„Nyílt kérdés Magyar Péterhez. Ez tényleg érdekel. Azt írtad, hogy nagyapád, Erőss Pál 1956-ban „fegyverrel harcolt a hazájáért” – írja közösségi oldalán Mező Gábor, a Századvég vezető kutatója. (Magyar Péter bődületes hazugságokat állított dr. Erőss Pál, a nagyapja forradalmi tetteiről, amikről semmilyen bizonyíték nincs, ugyanakkor éppen 1956-ban kezdődött karrierje, az ennek kínosan ellentmond. Magyar azzal indokolja nagyapja bírói és tévés karrierjét, és hogy megúszta a megtorlás éveit, hogy nem volt nagyapjáról kompromittáló fénykép. Hihető magyarázat…)
Elmondanád nekünk, hogy akkor hogyan lehetett a „Markóban” fogalmazó éppen ötvenhat idején? És hogyan „járta végig a gyakorlati lépcsőfokokat” addig, hogy négy év múlva már egyenesen bíró legyen? Ha jól számolom, alig huszonhat évesen? A kádári megtorlás legsötétebb idején. Így jutalmazta a Kádár-diktatúra legnagyobb ellenségeit?
Nagyapád erről így mesélt még régen:
Egyetem után a Markóba kerültem, mármint úgy, hogy az ott lévő kerületi bíróságon lettem fogalmazó. Végigjártam a szakma gyakorlati lépcsőfokait, s majd négy év múlva, 1960-ban Budára neveztek ki bírónak.”
Meséld már el légy szíves, hogy a kádári vérszivattyú korszakában, amikor százezrek elhagyták a hazájukat, számtalan embert bebörtönöztek, több százat kivégeztek, közben Marosánék a tömegbe lőttek, mindenkit megfélemlítettek, szóval hogyan lehet, hogy a nagyapád közben fogalmazóból bíró lett? Úgy, hogy szerinted „fegyverrel harcolt”. Úgy volt esetleg fegyvere, mint a nyolcvanas évek másik tévécsillagának, Popper Péternek, aki a forradalmárokra vadászott a Lenin Intézet diákjaként? Vagy mint Horn Gyulának? Vagy tényleg szabadságharcos volt, és ezt jogászként valahogy meg tudta úszni akkoriban? Valami forrást kérünk Erőss Pál ötvenhatos tetteiről.
Válaszod előre is köszönöm.
– áll Mező Gábor bejegyzésében.
Mivel a sok mindenben hazudó, baloldali exférj nem reagált a nyílt kérdésre, ezért Mező Gábor ismét kérdőre vonta.
Reméljük előbb-utóbb lesz 10 perce Magyarnak. Türelmünk végtelen, és persze értjük, nem prioritás, egy kampányban a kérdés sokak számára lényegtelen. De legalább egyszerű: Erőss Pál fegyverrel harcolt, vagy sem, és ha igen, melyik oldalon?
– tette fel ismét a kérdést Mező Gábor.
Mondok egy egyszerű példát, hogy miért nyomaszt ez a kérdés. Erőss Pál a nyolcvanas években számtalan közönség-találkozóra járt, volt, hogy szintén népszerű kollégájával, Szabó Laci bácsival, a Kék fény hírhedt csillagával. Máskor másokkal. Például:
„A bányász kulturális és sporthetek alkalmából vendégünk lesz szeptember 13-án és 7-én Marosán György, Moldova György és Erőss Pál.”
Az eddig említettek közül Szabónál ismert, hogy mindvégig ötvenhat ellensége volt, számtalan lejárató cikket, könyvet, akciót vezetett személyesen. Vállaltan kommunista volt és maradt, sokakhoz hasonlóan nem öltözött át (nem lett szocdem, MSZP-s vagy MDF-es), hanem üzletemberként folytatta ’90 után.
A hírhedt „Buci Gyuri” („nem a zsemle kicsi, hanem a pofátok nagy!”), pedig éppen az ötvenhatot követő megtorlásról, a „Mától kezdve lövünk!” fenyegetésről vált hírhedtté. (Meg persze arról, hogy a szocdemek közé beépített, mindenre hajlandó kripto-kommunista volt).
Moldova György, ahogy öregedett, egyre szélsőbaloldalibb lett, mestere meg az a Kardos György volt, aki ötvenhatban – mondjuk Berkesi Andrással együtt – fegyverrel harcolt a szabadságharcosok ellen.
Szóval ez egy társaság, értjük, de mit keresett köztük Erőss Pál?
Eltévedt?
Vagy belülről bomlasztott?
Esetleg ő is azon dolgozott, hogy végre, végre, most végre igazán meg lehessen javítani a kommunista-szocialista rendszert?
Látjátok feleim, az elmaradt kérdések mindig csak újabb kérdéseket szülnek.
Tik-Tak. Tik-tak. Ungváry, Eörsi vagy Rainer igazán kitalálhatna valamit…
– áll Mező Gábor bejegyzésében.
„Erőss Pál és ex-ÁVH-s munkatársai. A Jogi esetek szerkesztője, Koós Béla és az Erősshöz hasonlóan szakértő Bárd Károly. Egyik hírhedtebb a másiknál. Szegény Erőss Pál, ha tudta volna, hová keveredett a Jogi esetekben!” – írja ironikusan Mező Gábor a leleplező anyag folytatásában, vagyis, hogy szorosan együttműködött hosszú időn át közismert ávósokkal. Majd így folytatja a Századvég vezető kutatója:
Tudtátok, hogy Magyar Péter nagyapja, Erőss Pál két volt ÁVH-s tiszttel dolgozott a Jogi esetekben? Az egyikük egyenesen a műsor szerkesztője volt: Koós Béla. Koós elvtárs az ÁVH-s társasággal baráti viszonyban lévő Vásárhelyi szerint „polgári pályája” előtt a terrorszervezet párttitkára volt, majd sok más államvédelmis tiszttel együtt (illetve a Néphadsereg vonaláról érkezett Vitrayékkal) ő is átejtőernyőzött a tévébe, ahogyan azt A tévé megszállásában is megírtam. És ki volt a másik ex-ÁVH-s a Jogi esetekben? Már akiről tudom (sajnos nagyon sok irat eltűnt): Bárd Károly. Hírhedt, nagyon is hírhedt főtiszt, érdemes rákeresni a nevére a régi cikkekben, tanulmányokban.
De nézzünk egy akkori cikket:
Jogi esetek. Műsorvezető: dr. Baranyai János. Szakértők: dr. Bárd Károly, az Állami Biztosító ügyvezető igazgatója, dr. Erőss Pál, az Igazságügyi Minisztérium osztályvezetője, dr. Szabó Sándor, a Fővárosi Bíróság helyettes elnöke. Szerkesztő: Koós Béla”
– Népszabadság, 1983.
Számomra sokáig csak két név volt ismerős a felsorolásból, mert Erőss Pál neve semmit sem mondott, hál’ Istennek kicsi voltam akkoriban, ilyen felnőtteknek szóló műsort meg főleg nem néztem.
Koós Béla egyébként A kultúra megszállása című könyvemben is szerepel, ott felesége történetét fejtettem ki, aki – egykori ÁVH-sként – 1968-ban öngyilkos lett. Az említett Sós (máshol Soós) Vera a Péter Gáborék által agyonveretett Szücs Ernő ÁVH-s főtiszt mindenese, a titkok tudója volt. Lányuk szép, megrázó könyvet írt erről az összességében tragikus történetről.
Sós Vera férje, Koós ahogyan említettem, már a tévénél lett ismert, hiszen ő is odakerült, ahogyan annyi más volt ÁVH-s. Mint például Ipper Pál (a 168 óra atyja), vagy a hozzá hasonlóan szintén sokat szereplő Komlós János, a rendező Radványi Dezső, vagy mondjuk Váradi György. Hogy csak azokat mondjam, akik hirtelen eszembe jutnak, és akikről tudható egyáltalán.
És ki volt Bárd Károly? Talán Koósnál is hírhedtebb alak, ÁVH-s karrierjét még alaposabban fel kell dolgozni, de azt magam is megírtam, hogy a rendszerváltás, rendszerváltoztatás után annak az ügyvédi irodának a tagja volt, amelyet Eörsi Mátyás (SZDSZ) vezetett, és amelynek egy másik volt ismert ÁVH-s, Bauer Miklós is fontos munkatársa volt.
Utóbbi – ismert – Bauer Tamás édesapja volt. Bauer Tamás volt az, aki pár éve történelmet-hamisítva mentegette az apját, mire több történész leírta a valóságot. Köztük barátom, Máthé Áron is. Bauer akkor elhallgatott.
Nem mellékes, hogy Bárd Károly fia, ifjabb Bárd Károly az Antall-kormány idején az Igazságügyi Minisztérium (IM) helyettes államtitkára lett. Most meg harcos CEU-s.
De ezt majd kifejtem egy cikkben.
A lényeg, Koós Béla volt a Jogi esetek szerkesztője. Mivel a tévénél éppen szerkesztőként dolgozom, tudom, hogy mi volt a munkája. A szerkesztő munkája jórészt láthatatlan, de ugyanolyan fontos mint a rendezőé. Szóval Koós felelt a tartalmi részért. Egy volt ÁVH-s.
És ki volt egy másik szakértő? Egy volt ÁVH-s.
Erről is érdekelne a véleményed, kedves Péter. Én továbbra sem leszek veled ellenséges, megemésztem, hogy propagandistának neveztél, hiszen politizálsz, meg kell felelned ennek a szerepnek.
Viszont egy kérdésem van: te büszke vagy arra, hogy nagyapád egy olyan műsor csillaga volt, amit egy ÁVH-s szerkesztett, és ahol egy volt ÁVH-s szemétládával szerepelt?
Én viszonylag komolyan veszem a múltat és az erkölcsöt, és erre bizony, nagyon nem lennék büszke. Én az ilyen embereket úgy nevezem: kollaboráns. Minimum.
De szerintem nagyon mások vagyunk. Vagyis ez biztos. Sok sikert a valóság megemésztéséhez. Neked és az egész családnak. Ez sosem könnyű. Tudom. Hajrá, szurkolok! – írta Mező Gábor.
Mező Gábor egyébként A tévé megszállása című könyvében Koós Béláról – azaz Magyar Péter nagyapjának egyik gyalázatos mentoráról is – részletesen ír.
Nyitókép:dr. Erőss Pál Fotó: Facebook/Mező Gábor
Forrás: Bádog – Bayer Zsolt blogja
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
