Sokkal több a megműveletlen hazai szőlőterület, mint a korábbi években. A probléma mára a nagy hagyományokkal és presztízzsel rendelkező borvidékeket is elérte. Az Agrárszektor főszerkesztője azt mondta az InfoRádióban, hogy folyamatosan romlik a munkaerő minősége is, miközben egyre több gazdaság veszteséges, így valószínűleg nehéz évek várnak a magyar borágazatra.
Egyre több hazai borvidéken hagynak fel a szőlőültetvények művelésével, mert csak veszteséggel tudják eladni terményüket a tulajdonosok. A probléma már a tokaji és a villányi gazdákat is elérte. Az Agrárszektor főszerkesztője azt mondta az InfoRádióban, hogy a borszőlő felvásárlási ára jelenleg nagyon alacsony, az elmúlt 10-15 évben csak kismértékben emelkedett, miközben a szőlőültetvények megművelése rendkívül költséges.
Nagy terhet ró a termelők vállára, hogy az elmúlt években elszállt a gázolaj és a növényvédő szerek ára, továbbá sokba kerül az idénymunkások alkalmazása is, akiket ráadásul nagyon nehéz toborozni. Braunmüller Lajos hozzátette: a gazdák többségének beszámolói alapján
„folyamatosan romlik a munkaerő minősége”, ami jelentősen hátráltatja a termelési és termesztési folyamatokat.
Mivel egyre több gazdaság veszteséges, sorra döntenek úgy a termelők, hogy nem művelik tovább a szőlőültetvényeiket.
A szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy egész Európában és Magyarországon is csökken az alkoholfogyasztás, ezen belül is különösen a borfogyasztás, közben pedig „az egyre szűkülő piacon tömegével törnek előre az újvilági borok – például Kaliforniából, Chiléből, Dél-Afrikából, Új-Zélandról és Ausztráliából”.
Braunmüller Lajos úgy véli, az se jelentene megoldást a problémára, ha a gazdák egy ideig felhagynának a termesztéssel, ugyanis a szőlő nagyon gyorsan tönkremehet. „Akár két-három év alatt is elburjánzhat, begazosodhat az adott terület, ha nem foglalkoznak a gyomirtással, nem metszik meg vagy kötözik a szőlőt” – magyarázta az újságíró.
Sok esetben ez visszafordíthatatlan kárral jár vagy csak hatalmas költségek árán lehet helyrehozni az adott ültetvényt. Utóbbit a gazdák többsége nem tudja vállalni.
„Ha három évig nem műveljük a szőlőt, akkor már érdemes inkább kivágni és újratelepíteni”
– mondta Braunmüller Lajos.
Az Agrárszektor főszerkesztője végül elmondta: egyelőre semmi jele annak, hogy két-három éven belül érdemben javulni tudna a helyzet, így jelenleg teljesen bizonytalan a magyar borágazat jövője.
(A nyitóképen: Hétszőlő felirat a tokaji Kopasz-hegy szőlőültetvényeinél. Tavaly októberben Tokajt beválasztotta a világ legjobb kiemelt települései közé az ENSZ Turisztikai Világszervezete (UNWTO). Az észak-magyarországi város öt földrész mintegy 260 településével versengve nyerte el a Best Tourism Villages of 2023-díjat.)
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
