Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulója

Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulója

Az egyik legnagyobb magyar tudós, aki emberfeletti erőfeszítéseket tett népünk eredetének felkutatásáért. 

undefined

wikipedia

Kőrös, Háromszék, 1784. ápr. 4. – Dardzsiling, India, 1842. ápr. 11. Szülőhelye utóbb vette fel nagy szülöttjének tisztelegve a Csomakőrös nevet.

Felfedező, orientalista, a tibeti nyelv első európai kutatója, a tibetisztika megalapítója. A magyarok őshazájának egyik első kutatója.

A nagyenyedi kollégiumban tanult, majd ösztöndíjjal a göttingeni egyetemen 1815-1818 között folytatta tanulmányait, nyelveket tanult: török, arab és angol nyelvet.

Göttingenben ahol mint hallgató lakott a Wender Str 31-ben, emléktábla hirdeti emlékét.

Hírdetés

Itt határozta el, hogy felkutatja a magyarok őshazáját. Ujgur területre akart eljutni, feltételezve a magyar-ujgur rokonságot. Útja elött számos nyelvet tanult meg: latin, görög, német, román és angol nyelven kívül a héber, arab és perzsa nyelvet is, valamint szláv nyelveket.

Egyiptomon, Szírián és Perzsián keresztül eljutott Indiába. Itt brit támogatással a tibeti nyelvet tanulmányozta egy helyi láma segítségével. Sokéves munkával igen nehéz körülmények között élve elkészítette nemzetközi jelentőségű nagy munkáját, a tibeti nyelv első nyelvtanát és szótárát, amelyet Calcuttában adtak ki 1834-ben.

1833-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta.

1842-ben Tibetbe indult, mocsári láz gyötri, nem jutott el, mert út közben Dardzsilingben meghalt. Èszak-Indiában, angol temetőben, Darjeelingben nyugszik

Stein Aurel mepróbálta útját rekonstruálni.

Aszkéta módon élt, különbözö tibeti kolostorokban fordult meg.

Amikor meghalt, ládája, amely munkásságat tartalmazta, idők során – állítólag – eltűnt.

Prof. Dr. em Makovitzky József (Univ. Heidelberg es Freiburg i. Br.)


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »