A kormányfő azt mondta, „háborús hangulat van Brüsszelben”, az orosz-ukrán háború első fejezete lezárult azzal, hogy felmerült, katonákat küldenének Ukrajnába, egy másik szakasz kezdődött ezzel.
whyy
A brüsszeli vezetők szerint előbb-utóbb katonákat is kell küldeni a háborúba és NATO is sodródik ebbe az irányba – mondta a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Orbán Viktor arról is beszélt, az európai parlamenti (EP-) választáson a békepártiság és a háborúpártiság áll szemben egymással, és Európában békepárti többség kell.
Elmondta, az ukrajnai háború kitörésekor a brüsszeli vezetők azzal kezdték, hogy küldenek sisakot, majd fegyvereket, harckocsikat, aztán jönnek a repülők, aztán most már arról beszélnek, miután vesztésre állnak „az ő háborújukban”, hogy előbb-utóbb katonákat is kell küldeni.
Kijelentette, a brüsszeli vezetők sajátjuknak tekintik az orosz-ukrán háborút, de az nem a magyar emberek háborúja, Magyarország egyik fél oldalán sem avatkozik be.
A kormányfő azt mondta, „háborús hangulat van Brüsszelben”, az orosz-ukrán háború első fejezete lezárult azzal, hogy felmerült, katonákat küldenének Ukrajnába, egy másik szakasz kezdődött ezzel.
Ebben a másik szakaszban a NATO ukrajnai missziót szervez, nem azért, hogy katonákat küldjön, de elkezdte koordinálni a kiképzést, a fegyverszállításokat, saját pénzügyi erőforrásokat akar begyűjteni a tagállamoktól, tehát csúszik bele a háborúba – tette hozzá.
Rámutatott, a NATO védelmi szövetség, azért hozták létre – és Magyarország is azért csatlakozott hozzá -, hogy ha bármelyik tagállamot megtámadják, minden tag számíthasson a többiek segítségére. Szó sincs arról, hogy együtt támadunk meg valakit, vagy a NATO területén kívül hajtunk végre katonai akciókat – hangsúlyozta.
Szerinte a magyar álláspont nem más, mint ragaszkodás a NATO eredeti küldetéséhez: ez egy védelmi szövetség.
Elmondta, „a magyar ember számára ez nem egy olyan háború, amiben mi is benne vagyunk”. Amikor a brüsszeli vezetőket hallgatom – folytatta -, ők úgy beszélnek erről a háborúról, mint a saját háborújukról, ők benne vannak.
A miniszterelnök közölte, az orosz-ukrán háború Magyarország szomszédságában van, jelentős konfliktus, „szegény ukránok borzalmasan szenvednek”, százezerszám halnak meg emberek.
Ugyanakkor kijelentette: orosz-ukrán háborúról, két szláv nép háborújáról van szó, nem „a mi háborúnkról”; ezt minél hamarabb tűzszünettel és béketárgyalással kellene lezárni. Magyarország ki akar maradni ebből a háborúból, eddig ki tudott maradni, az a kérdés, ki tud-e maradni a második részből, szerinte képes lesz rá az ország – hangsúlyozta.
Amíg nemzeti kormánya van az országnak, addig az orosz-ukrán háborúban Magyarország egyik fél oldalán sem avatkozik be – jelentette ki.
Beszélt arról is, hogy az EU nem katonai szervezet, és ezért nincs is neki katonai képessége, de a tagállamoknak vannak hadseregeik. A tagállamok nem akarnak európai ernyő alatt beavatkozni a háborúba, de európai ernyő alatt akarnak pénzt adni rá – jelezte a kormányfő.
Orbán Viktor szerint arra kell figyelni, nehogy olyan helyzet jöjjön létre, hogy az európai vezetők a tagállamok pénzét – leginkább a magyarok pénzét – küldjék el Ukrajnába. Közölte: annak elkerülésén dolgozik, hogy a Magyarországnak járó pénz Magyarország helyett Ukrajnában landoljon.
A miniszterelnök a közel-keleti események kapcsán arról beszélt, mindenki jobban jár, ha sikerül lenyugtatni a konfliktust.
Közölte, azt jól érzékelik Európában a vezetők és a polgárok is, hogy a világ veszélyes hellyé vált, „háborús zónává” alakul a Közel-Kelet. Mindenki attól retteg, hogy a terrorszervezet ellen folytatott izraeli háború átcsaphat egy államok közötti háborúvá.
Szólt arról is, hogy a Balkánon is békétlenség, rendezetlen ügyek vannak.
A helyzet rendkívüli fegyelmezettséget és körültekintést igényel. Most tényleg stratégiai nyugalomra van szükség – fogalmazott.
Orbán Viktor egyetért azokkal, akik azt mondják, mindegyik konfliktust másképp kell kezelni. A Közel-Keleten mindent meg kell tenni, hogy a konfliktus ne terebélyesedjen háborúvá és ne borítsa lángba az egész Közel-Keletet – közölte.
A miniszterelnök az orosz-ukrán háború kapcsán beszélt arról is, Európában háborúpárti kormányok vannak, Magyarország egyedül van, csak a Vatikán van még a béke álláspontján.
Orbán Viktor szerint Magyarországnak ki kell tartania, mert arra számít, hogy repedezni fog a háborúpárti európai gondolkodás. Hiszen mégiscsak demokráciák vannak Európában, és egyre több embernek válik világossá, hogy a konfliktusnak a harctéren nincs megoldása – mondta.
A diplomáciának vissza kell venni a vezető szerepet, tűzszünetet kell elérni, tárgyalásokat kell kezdeni, és a lehető legkevesebb pénzt kell odaadni Ukrajnának egy olyan helyzetben, amikor Európa is súlyos gazdasági nehézségekkel küzd – jelentette ki.
Persze az ukránoknak még nehezebb, de az európai középosztály szenved, a gazdasági versenyképesség romlik, a zöldátmenetre és a Balkán bővítésére nincs pénz – sorolta. Megjegyezte, hogy a kínaiakhoz és az amerikaiakhoz képest Európa sokkal kevesebb pénzt tesz a gazdaságba.
A választási kampány a tiszta és nyílt beszéd ideje – hangsúlyozta. Meggyőződése, hogy az európai emberek a béke felé fogják nyomni saját kormányaikat, csak ki kell bírni addig.
Hozzátette: ez volt a migrációnál is, Magyarország egyedül volt, de a végén az emberek a saját kormányaikat csak betolták egy migrációval szembeni álláspontba. A kormányfő szerint ugyanígy a béke felé tolják majd az emberek a saját – ma még háborúpárti – kormányaikat.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
