Nem állt rendelkezésre vészhelyzeti evakuációs terv, és információ hiányában a katonák azokat is elhajtották a kabuli reptérről, akiket egyébként ki kellett volna menekíteniük – többek között ezekkel a problémákkal magyarázta három amerikai külügyminisztériumi dolgozó a 2021-es, szégyenteljes afganisztáni kivonulás problémáit.
Már az elején szögezzük le, a Joe Biden amerikai elnök kudarccal felérő afganisztáni incidense könnyű támadási felületet ad a republikánusoknak, így nem csoda, hogy végül a balliberális CNN hírügynökség jobbnak látta kiszivárogtatni a saját verzióját a tanúvallomások jelentéséből. Főleg, hogy a külügyi bizottság republikánus vezetője még az idén (értsd: az elnökválasztások előtt) jelentést akar közzétenni a tanúvallomások alapján a kabuli kivonulásról.
A dolog súlyát növeli, hogy kivonulás napján a káoszban 13 amerikai katona vesztette életét.
Az amerikai képviselőház külügyi bizottsága hallgatta meg tanúként nemrég a külügyminisztérium három vezető tisztségviselőjét. A bizottsági meghallgatást a republikánus Michael McCaul vezeti, és a 2021-es afganisztáni kivonulás körülményeit vizsgálja.
A tanúvallomások szerint teljes volt a káosz aznap Kabulban, ami viszont az amerikai hadsereg tábornokai szerint is csak enyhíteni lehetett volna, ha az Antony Blinken vezette Külügyminisztérium idejében elrendeli az úgynevezett „nem harcoló személyek evakuálására irányuló műveletet”.
Minden amerikai külképviseletnek kötelessége egy ilyen NEO-tervet előkészíteni. A CNN cikkéből kiderül, hogy itt nem csak az amerikai polgárok kimenekítéséről van szó, hanem azokról az afgánokról is, akik együttműködtek az amerikaiakkal és ezért a tálib hatalomváltás miatt nem volt maradásuk Afganisztánban.
Amerikai katonák és afgán állampolgárok haltak meg a kabuli robbantásokban
Mark Milley egykori amerikai vezérkari főnök a bizottsági meghallgatáson azt vallotta, hogy „túl későn született meg a döntés” az evakuációról.
A kivonulás kezdete előtt a külügy három afganisztáni tapasztalataik miatt kiemelt tisztveselőtt küldött lóhalálában Kabulba. A három tisztviselő vallomásai szerint megérkezésükkor azt tapasztalták, hogy nincs semmilyen evakuációs terv.
A helyzetet tovább rontotta, hogy olyan káosz alakult ki, amelyben percentként változott meg a helyzet. A külügy embereinek helyben „a semmiből” kellett taktikai műveleteket kidolgoznia az emberek kimenekítésére.
A túlzsúfolt, rémült, életüket féltő embertömegek miatt pedig kabuli repülőtéren eleven nem volt esély semmilyen rendezett kimenekítésre.
Folytatódik a kabuli dráma: Az Iszlám Állam a reptérre igyekvő nyugatiakra vadászik
A vallomások szerint a legsúlyosabb helyzetben azok a konzuli tisztek voltak, akiknek el kellett dönteniük, kit engedhetnek fel az USA evakuációs gépeire és kit nem, még azt sem tudták, hogy nagyjából hány ember kimenekítéséről kellene gondoskodniuk. Volt rá példa, hogy olyan embertől tagadták meg a belépést a reptérre, akit ki kellett volna menekíteniük.
Közben a tálibok módszeresen elzárták az emberek útját a repülőtérhez, ami tovább súlyosbította a káoszt. Az egyik tanú arról számolt be, hogy létezett egy egyezség a tálibokkal, miszerint ellenőrzött módon engedik be az embereket a reptérre. Ők azonban nem tettek semmit, és tízezer ember rohanta le a reptér terminálját.
Az ügynek kétségkívül lesz politikai utóhangja. A csúfos kudarcért elsősorban az amerikai külügyminisztériumot hibáztatják. A CNN cikke arról nem ejt szót, hogy az amerikaiak a szövetségeseikkel sem voltak képesek egyeztetni a kivonulásról, így a káosz nem csak az amerikaiakat érintette, hanem mindenkit. A szövetséges országok ad hoc módon próbáltak segíteni egymáson, miközben Kabulban a tálibok bevonulása miatt egyre életveszélyesebbé vált a helyzet.
Kábul: Gőzerővel folyik a mentés, egyre nagyobb a terrorveszély
Orbán Gábor: Az afgán kormányerők árnyékhadserege siralmas teljesítményt nyújtott – elemzés
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
