Bármennyire is tombol idestova másfél évtizede a szabadidő autók-crossoverek dömpingje, egy magasabb kategóriájú luxusszedán máig a fényűzés igazi szimbóluma. Pláne egy olyan márkánál, mint a BMW. Pont ilyen a bajorok 5-ös sorozata, amely jelenleg már a 8. generációnál tart; az 52 év, amióta gyártják, mindennél ütősebb érv az ilyen autók máig tartó létjogosultsága mellett. Oké, a Fordnál nem (a Mondeo már a múlté), a Renault-nál pláne nem (a Vel Satis vagy a Safrane a kutyának sem kellett), de a prémiummárkáknál igen (Audi A6, Mercedes-Benz E-osztály). Egy ilyen rangú autót kaptunk meg az esedékes tesztelésre, az egyik alap-erőforrásnak tekinthető dízelmotor és az összkerékhajtás kombinációjában.
Alaktan
Az új 5-ös elsősorban minden irányban megnőtt az elődhöz képest: az 5060 mm-es hosszúság például majd’ 10 cm-es többlet. Viszont szó nincs a korábbi modell szimpla felfújásáról, mert a sziluett is sokat változott.
A gazdagon bordázott, emelkedő motorháztető lágyabb ívben fut bele az A-oszlopba, a karcsú tetővonalat kupésan megdöntött C-oszlop zárja, a hátsó lámpák a kor divattrendjének megfelelően hosszabbak és keskenyebbek. A csomagtartófedelet viszont kár volt ennyire lejtőssé formálni: rontja a limuzinos összképet, amit ennél a modellnél évtizedek óta megszoktunk.
Ami pedig a frontrészt illeti, a vesék szélesebbek ugyan, mint az elődé voltak, de szerencsére nem váltak radiátorokká vagy tüdőlebenyekké. Nyilván a tervezők is érezték, hogy az nagyon nem illene ehhez az autóhoz. Külön dicséretet érdemel a tesztautó elegáns acélszürke színe: végre egy BMW luxuslimuzin, amely nem fekete! A legvégén pedig egy kuriózum, amelyre egy barátom hívta fel a figyelmemet az autó mustrája során: a csomagtérben eldugott gomb megnyomására egy vontatóhorog bújik elő a hátsó lökhárító alól…
A beltérben
…is komoly a változások történtek. Keskeny, szinte láthatatlan rácsok váltották fel a korábbi hatalmas légbeömlőket, a 14,9 hüvelykes központi kijelző a digitális műszerfal szerves folytatása.
Az alul lecsapott, háromküllős sportkormány az M optikai csomag része, a kitűnő oldaltartású elülső sportülések viszont minden változatnál az alapszereltség tartozékai.
Luxusautóhoz méltó látvány a középkonzol pultja, rajta az automata váltó decens kapcsolójával és a végtelenül praktikus iDrive rendszer körtárcsájával/nyomógombjaival. Mennyivel könnyebb ezzel szörfözni az elképesztően gazdag menüben, mint apró ikonokat böködni a képernyőn!
A fejlett vezetéstámogató rendszerek listája ilyen szinten természetesen hiánytalan, de amiről külön kell szólni: az autó hatféle „hangolásának” lehetősége, beleértve a személyre szabást is. Itt tényleg ez a szó a legmegfelelőbb a szimpla beállítás helyett, mert az egyes pozíciókkal nemcsak a motor és a váltó működését, a rugózás/kormányzás karakterisztikáját variálhatjuk, hanem például az elülső ülések oldaltartásának keménységét is…
Ilyen kínálatban ne csodálkozzunk, hogy csak a végén szólunk olyasmikről, mint a Harman Kardon hifi és a négyzónás automata légkondi, amelyek opcióként kerültek az autóba.
A kofferről pedig csak annyit, hogy alapon 520 literes, de a hátsó ülések ledöntésével több mint a duplájára növelhető, és hosszú cuccok szállítására is alkalmassá válik.
Az országúton
Tesztautónk erőforrása az egyik alapmotornak számító kétliteres dízel volt, lágy hibrid technikával kiegészítve (8 kW/11 LE, 25 Nm). Az elektromos többlet nem növeli az összteljesítményt és -nyomatékot: a kigyorsításoknál játszik némi szerepet, illetve a fogyasztást faragja le pár deciliterrel. A 197 lóerő természetesen nem teszi aszfalttépővé a méretes és nehéz verdát – erre ott van az i5 M60 xDrive csúcsmodell, a maga 601 lóerejével –, de ne feledjük: luxuslimuzinról, és nem sportkocsiról beszélünk.
Persze a 233 km/órás végsebesség és a 7,3 másodperces százas sprint így sem szégyellnivaló érték, nem is beszélve a kitűnően zajszigetelt dízelmotor kultivált járásáról, nagy nyomatékáról és 6 liter körüli átlagfogyasztásáról. Szolid vezetésmóddal így akár 1000 kilométer is kiautózható a 60 literes tartályból, lásd a megfelelő ábrát.
A vezetési komforthoz nagyban hozzájárul a hihetetlen finomsággal működő nyolcgangos Steptronic automata váltó is, sportrezsimmel és a volán mögötti fülekkel. A márka egyik védjegyének számító xDrive összkerékhajtás már csak hab volt a tortán. Summa summarum: ez a hajtáslánc is tökéletesen elégséges egy ilyen kaliberű autóhoz. Akinek mégis kevés lenne, 5 további erőforrás közül választhat, 208-tól a már említett 601 lóerőig…
ADATLAP
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
