Nyitókép: SITA
Az európaiak közel fele ért egyet azzal, hogy Brüsszelnek élesítenie kellene katonai stratégiáját, mivel a blokknak Oroszország harciasságával és az Egyesült Államok bizonytalankodásával kell szembe néznie.
A felmérés szerint azonban a védelem megerősítése még mindig népszerűbb lenne, mint a háború sújtotta Ukrajnába küldött segélyek vagy a kisebbségek védelme.
Számos uniós tagállam megkezdte hadseregének kiépítését, miután Ukrajnában teljes körű háború tört ki, és tekintettel az arra utaló jelekre, hogy a Donald Trump vezette USA talán kevésbé elkötelezett a NATO iránt.
Bár az EU inkább gazdasági és szabályozási, mint katonai szuperhatalom, mégis elkezdett dolgozni a fegyverbeszerzés hatékonyabbá tételén, és Thierry Breton, az egységes piacért felelős uniós biztos még egy 100 milliárd eurós védelmi alapot is felvetett.
A felmérés szerint az erősebb uniós védelem különösen népszerű az olyan országokban, mint Finnország és Lengyelország – talán azért, mert Oroszország szomszédai aggódnak Oroszország növekvő harciassága miatt.
Sokkal kisebb a támogatottság viszont Magyarországon, amelynek kormánya többször is megakadályozta az Oroszország elleni szankciókat és az Ukrajnának nyújtott támogatást, és Ausztriában, amelynek alkotmánya biztosítja a semlegességet.
A támogatottság az 50 évnél idősebb szavazók körében a legmagasabb, és azokban a centrista pártokban, amelyek valószínűleg támogatják Von der Leyen jelölését egy második hivatali ciklusra.
De meglepően erős a támogatottság azok körében is, akik általában óvakodnak attól, hogy hatásköröket adjanak át Brüsszelnek. Az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) szavazóinak közel fele (45%) és a nacionalistább Identitás és Demokrácia (ID) csoport több mint minden harmadik támogatója támogatja a fokozott katonai politikát.
„Az európai határok és érdekek közös védelme azon kevés dolgok egyike, amelyek szempontjából az Európai Unió hasznos”
– mondta Nicola Procaccini (Olaszország/ECR) EP-képviselő egy februári vita során.
Von der Leyen ígéretei a védelmi kiadások „európaizálására” azonban ellenszélbe kerülhetnek, mivel a múltban mindig is a tagállamok voltak azok, amelyek hadsereget állítottak fel.
Az, hogy Európa védelmi nagyhatalommá válik, „közvetlen támadás nemzetünk szuverenitása ellen” – mondta Jean-Paul Garraud (Franciaország/ID) ugyanezen a vitán, hozzátéve: „A katonák nem hajlandóak meghalni Európáért”.
Ezt a szkepticizmust osztják azok is, akik a szélsőbaloldalra kívánnak szavazni, amelynek 2024-es kiáltványában – a számos kommunista pártot és a német Die Linke-t is magában foglaló szövetség – a katonai kiadások csökkentése és Európa atomfegyverektől való megszabadítása mellett kötelezi el magát.
Euronews
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »