Ismét gyorsan elszaladt egy hét, folytatódik tehát a Heti progresszió. A lankadatlan aktivitást ezúton is ismételten köszönöm, a [email protected] természetesen továbbra is maximumon pörög és várja az olvasói leveleket, anyagokat.
Ne is várakozzunk tovább, vágjunk bele!
3. Napjaink egyik új, népszerű sorozata sem kerülhette el a szokásos hisztit, vagyis a hőn áhított rasszkvótát. Persze toleránsék már megint rossz helyen kutatgatnak, ugyanis a célkeresztjükbe ezúttal A sógun névre hallgató minisorozat került, mely a feudális Japánban, az 1600-as években játszódik. Mindamellett, hogy a sorozat a japánokra koncentrál, természetesen megjelennek benne az európaiak is, valamint a különböző civilizációk közötti kölcsönhatások.
Érthető, hogy itt a feketéknek nem osztottak lapot, egy kritikus mégis ezt hiányolta. Noha azt ő is elismeri, hogy nem ott akarja keresni a feketéket, ahol nincsenek, a Mediumn.com néger szerzője mégis azon háborog, hogy nincs a sorozatban egy se a fajtársaiból, holott akkoriban éltek feketék Japánban.
A legviccesebb dolog az egészben, hogy később azt is megjegyzi még ugyanebben a publicisztikában, hogy a híres „fekete” sógun, akire ezt a mesét alapozzák, minden bizonnyal nem afrikai volt, hanem Észak-Japán őslakos, sötétebb bőrű népéből származott.
Nem baj, legalább verhette a nyálát egy kicsit a szerző. Gondolom jól esett neki, biztos elhúzódik még nála a Black History Month.
Egyébként még azt is nehezményezte, hogy sok filmben megjelenik a „fehér megmentők meséje”, így az alany 1980-as változatában is, és „ez a mese túl gyakori a filmiparban és a történelemkönyvekben”.
Hát, tényekkel nehéz vitatkozni, láthatóan neki sem sikerült. Ha színesebb, mozgalmasabb történelmünk volt, mint az afrikaiaknak, az nem a mi hibánk.
2. Nyugat-Európa számos településén – a nagy létszámú magyar munkavállaló miatt – találunk „magyar boltot”, ahol az anyaország termékeit, ízvilágát tudja becsempészni a delikvens a külföldi mindennapokba. Ezen termékek közül a legtöbb hiánypótló, hiszen egyáltalán nem is lehet őket kapni Nyugaton, vagy ha igen, akkor sem ugyanazzal az ízvilággal.
Idő kérdése volt, hogy a magától értetődő piaci rést idehaza is betöltse valaki a vendégmunkások miatt, igaz, ebben az esetben még nem konkrét boltról beszélünk.
Olvasónk szúrta ki az Instagram böngészése közben, hogy rendelés esetén a Kabayan Asian Store most már Magyarországra is szállít filippínó termékeket, például édességeket és fűszereket, méghozzá nem is olyan drága szállítási költséggel.
Persze ahogy a Nyugaton élő és dolgozó magyaroknak, úgy egyértelmű, hogy nekik is hiányoznak az otthoni ízek, ezt a Kabayan viszont úgy néz ki, most áthidalta. Olvasónk hozzáteszi azt is, hogy „mélységesen felháborítja a dolog”, és „undorral tölti el a kormány álságos és kétarcú politikája ezen a téren is”, amely a helyzetet előidézte.
„Tisztán látható, hogy a kormány agresszív vendégmunkás-betelepítő politikája már nem titok a külföldiek (a harmadik világbelieket is beleértve) számára, illetve ezen külföldiek nem titkolt szándéka az, hogy ebből hasznot húzzanak” – írja olvasónk.
Ezúton is köszönjük szépen a nem mindennapi találatot!
1. Egy másik kedves olvasónk pedig a Praktikerben járt. El is küldte nekünk az itt szerzett „élményeit”.
„Régen Vénusz szállt ki a habokból, de ki kíváncsi manapság olyanra, ha nézheti helyette, ahogy a krampusz száll ki a kerti medencéből!” – jegyzi meg találóan az immáron szokásos, négeres reklámra, amit mindenkinek bámulni kell egy dekoratív hölgy helyett.
Illetve itt van még ez a „kubai életérzésű” fali dekoráció is, csak úgy, lazán. Olvasónk Che Guevarásat nem talált, pedig az ugyebár „még trendibb” lenne.
Nos, én ezekkel a küldeményekkel zárom le a hetet, jövő vasárnap ismét jelentkezik portálunk egyik legrégebbi rovata.
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info
Az előző rész: Madonna mellélőtt – Heti progresszió (CCXXIII. rész)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
