Ha a kormány nem lép időben, csökkenhet a vonzerőnk a külföldi beruházók számára Molnár Iván2024. 02. 20., k – 15:50 Pozsony |
Írország, Luxemburg, Szlovákia – ez az a három uniós tagország, amelyeknek a gazdasága leginkább függ a külföldi befektetésektől. Megéri azonban még a külföldi társaságoknak Szlovákiába telepíteni a gyártásukat? Nem fenyeget a már itt megtelepedett, nagyjából félmillió embernek munkát adó külföldi beruházók tömeges kivonulása az országból?
A szlovák gazdaságban csaknem minden negyedik alkalmazott külföldi vállalatnál dolgozik. Ez összesen mintegy félmillió alkalmazottat jelent, akiket egész pontosan 3837 külföldi vállalat foglalkoztat. A legtöbb embert alkalmazó külföldi beruházó a pozsonyi Volkswagen Slovakia, amely 2021-ben átlagosan 11 500 embernek adott munkát. A legtöbb külföldi beruházó azonban ennél jóval szerényebb mutatókkal büszkélkedhet, egy-egy külföldi vállalat a szlovák gazdaságban átlagosan 126 embert foglalkoztat.
Nagyfokú függőség
Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat nemrég mérte fel a külföldi vállalatok egyes tagállamokra gyakorolt hatását. Eszerint a külföldi tőke három ország gazdasági növekedésében játszik kulcsszerepet. „A külföldi irányítású vállalatok hozzáadott értéke Írországban (71,9 százalék), Luxemburgban (55,5 százalék) és Szlovákiában (49,4 százalék) a legmagasabb” – jegyzi meg az Eurostat. A hozzáadott érték egy viszonylag bonyolult mutató, amely az országok külföldi irányítású vállalatoktól való függőségét érzékelteti. Leegyszerűsítve, ha az összes külföldi vállalat az egyik pillanatról a másikra elhagyná Szlovákiát, az ország vagyona nagyjából a felére csökkenne.
A befektetőknek azonban kevés okuk van arra, hogy elhagyják a fent említett három országot, beleértve Szlovákiát is. Írország egy jelentős európai adóparadicsom, amely népszerű a nagy amerikai cégek körében, Luxemburg jelentős pénzügyi központ, Szlovákia pedig viszonylag olcsó munkaerőt kínál magas színvonalú gyártással kombinálva. A külföldi befektetők megjelenése mindhárom országban az életszínvonal emelkedéséhez vezetett.
Durva adóoptimalizálás
Az ír gazdaságban tevékenykedő külföldi cégeknek egy átlagos alkalmazott 2021-ben közel 405 ezer eurós nyereséget termelt, ami az államilag támogatott adóspekulációknak köszönhető. Alapesetben ez úgy néz ki, hogy ha egy külföldi cég az ír fővárost, Dublint választja az európai központjának, az Európai Unióban megkeresett pénzének nagy részét oda helyezi át. Ezt a licencek, a know-how vagy a szellemi tulajdon magas díjain keresztül teszi, ennek eredményeképpen ez adózatlan jövedelem. Az írországi központok az adózatlan jövedelmet a hollandiai fióktelepeknek küldik, az így befolyó eurómilliárdok az aláírt nemzetközi szerződések alapján ugyanis nem vonhatók forrásadó alá. Hollandiába érve az eurómilliárdokat egy gyors fordulattal átutalják például a Bermudákra. A trükk az, hogy a holland adóhatóságokat nem érdekli az Írországból érkező pénz. A fent leírt adóoptimalizálás eredménye a nulla jövedelemadó. Pontosan az átutalt pénz miatt mutatják a statisztikák az átlagos ír munkavállaló rendkívül magas munkatermelékenységét.
A bankok hercegsége
A Luxemburgi Nagyhercegség egy kis ország Belgium, Franciaország és Németország között, lakossága mindössze félmillió fő. Egy átlagos munkavállaló itt közel 95 ezer eurót kereshet évente a külföldi befektetőknek. A gazdasági siker titka az 1960-as években rejlik. Ekkor kezdte el a kis hercegség szigorúan betartani a banktitkot, tökéletes helyszínt biztosítva a vitatható módon megkeresett pénzek elrejtésére. A luxemburgi hatóságok ráadásul mindent megtettek, hogy megkönnyítsék a bankok számára a legkülönfélébb ügyletek lebonyolítását, amit az 1970-es évek végén a skandináv pénzintézetek alaposan ki is használtak. Ez utóbbiak ugyanis elveszítették a devizahitelezés lehetőségét az országaikban, a luxemburgi székhelyük létrehozása után azonban folytathatták ezt a tevékenységet.
Az 1980-as évek közepén megnyílt az európai befektetési alapok piaca is. Az új szabályok értelmében az Európai Unió valamennyi országában tudták kínálni a szolgáltatásaikat. Luxemburg elsőként hajtotta végre ezt az irányelvet, ennek eredményeképpen pedig számos globálisan jelentős befektetési alap otthona lett. A pénzügyi vállalkozások számának a növekedésével javult a szolgáltatások minősége is. Ennek köszönhetően Luxemburg lett az Euroclear, a fizetési elszámolások nemzetközi központjának a székhelye. Ez utóbbi a szélesebb nyilvánosság előtt azután vált ismertté, hogy politikai döntés született mintegy 200 milliárd eurónyi orosz pénzügyi eszköz befagyasztásáról. A fent leírt okok miatt mindenkinek, aki az európai pénzügyi piacon sikeres szeretne lenni, Luxemburgban van a székhelye. Ez nemcsak a bankokra, hanem az olyan társaságokra is érvényes, mint a pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtó PayPal.
Hozzáadott érték
Szlovákia esetében az egy dolgozóra jutó profit ugyan valamivel alacsonyabb, de az új uniós tagállamokhoz képest még így is a második legmagasabb, csak kevéssel marad el az észtországi profit mögött. Egy átlagos szlovákiai dolgozó 2021-ben 28 ezer eurós profitot termelt a vállalatát irányító külföldi cégnek. Magyarországon ez csaknem 27 ezer, Csehországban 25 ezer, Lengyelországban pedig 24 ezer euró. Az előnyünket azonban az alkalmazottak nem érzik meg, a cseh átlagbér például pár száz euróval magasabb, mint a szlovák. Ez valószínűleg az alacsonyabb hozzáadott értékű termelésnek köszönhető. Erre épül ugyanis sok hazai cég profitja. A szlovák gazdaságban az autógyárak azok, amelyek helyi viszonylatban magasabb béreket kínálnak. Ezek közül azonban három az ország nyugati, egy pedig az északi részén található. Az ország délkeleti járásaiban még mindig nagyítóval kell keresni a jobban fizetett állásokat, az ottani magasabb munkanélküliség pedig szintén gondot okoz az ott élőknek.
Érdekes Franciaország
Az Eurostat az egy alkalmazottra jutó munkatermelékenységet is vizsgálja, ami nem tartalmazza a bérköltségeket. Ez esetben a külföldi cégeknél dolgozó átlagos munkavállaló termelékenysége a francia gazdaságban több mint 88 ezer euró, ami az ottani magas bérköltségek figyelembevétele után azonban közel 24 ezer euróra csökken. A francia gazdaság így a magas bérköltségek miatt a külföldi befektetők számára kevésbé versenyképes és vonzó, mint a szlovák.
Több tízezer új állás
Az alacsony szlovákiai fizetésekkel kapcsolatos problémákat csak úgy lehetne áthidalni, ha a külföldi befektetéseket az ország kevésbé fejlett részeire is kiterjesztenék. Erre a következő években pedig meg is lesz a lehetőség. A szlovák gazdaság gyarapodása az autóiparon alapul. A multinacionális cégeknek jelenleg négy nagy gyáruk van itt, amelyek tavaly együttesen több mint egymillió járművet gyártottak. Ezt a számot a következő három évben minden évben meg fogják haladni, hacsak nem jön közbe egy újabb váratlan nagyobb gazdasági válság – legalábbis ez derül ki a Szlovák Autóipari Szövetség (ZAP) előrejelzéséből.
Az autóipar szempontjából várhatóan a 2026-os év hozza meg az áttörést, amikortól gyors növekedésnek indulhat az elektromos autók gyártása a szlovák gazdaságban. A vezető szerepet a Volvo autógyár fogja betölteni, amely jelenleg Kelet-Szlovákiában épít üzemet, a nagysurányi akkumulátorgyár pedig kínai–szlovák együttműködésben 2026-tól tervezi felfuttatni a gyártását. Az új beruházások kapcsán a ZAP mintegy 20 ezer új munkahely létrehozásával számol az elkövetkező években. Ezek betöltése pedig hatalmas kihívást jelent majd, a szlovák gazdaságban működő cégek ugyanis már most is több tízezer alkalmazottat keresnek reménytelenül.
A kormány is segíthet
Az emberhiány egyrészt arra ösztönzi a külföldi cégeket, hogy az ország kevésbé fejlett részein is beruházzanak, szélsőséges esetben azonban a munkaerő-probléma el is riaszthatja a befektetőket attól, hogy új gyárakat építsenek Szlovákiában. A végeredmény nagyban függ a kormány hozzáállásától.
A vállalatok számára régóta fennálló probléma az iskolák és a munkapiac közötti gyenge kapcsolat, a duális képzés masszív támogatása így növelhetné Szlovákia vonzerejét. A külföldi befektetők számára a megfelelő műszaki képzettségű munkaerő nagy vonzerőt jelent. Rengeteg problémát okoz a cégeknek azonban az új beruházások túl hosszú engedélyezési eljárása is, amit viszonylag egyszerű törvénymódosításokkal is fel lehetne gyorsítani. Az elektromos járművek tömeges gyártása szintén új problémákat vet fel. Emiatt ugyanis még több veszélyes hulladék keletkezhet az országban, miközben Szlovákiában jelenleg sincs elegendő hulladékégető a hulladék esetleges energetikai hasznosításához. Ha a kormánynak sikerül megoldást találnia a fent jelzett problémákra, azzal vonzóbbá teheti Szlovákiát a külföldi beruházók számára.
Vállalkozói környezet
A külföldi cégeknek azonban ez esetben is nehéz lesz fenntartaniuk az egy alkalmazottra jutó magas jövedelmezőséget a következő években. A Fico-kabineten ugyanis egyre nagyobb a nyomás, hogy csökkentse a költségvetési hiányt. Ezt ugyan megtehetné úgy is, hogy visszafogja a kiadásokat, ez utóbbiak helyett azonban inkább a bevételeket növeli. Idén például már megemelte a vállalkozásokra kivetett egészségügyi járulékokat, a szlovák deficit azonban még mindig nagyon magas. Az említett járulékemelés így vélhetően csak a kezdet, az elkövetkező években pedig emiatt a vállalkozói környezet romlására számíthatunk.
BRANISLAV TOMA
A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
