A Politico, az Amerikában szerkesztett brüsszeli hírportál éles hangvételű cikkben esett neki Magyarországnak, ám ezúttal nem csak Magyarországnak, hanem Csehországnak is. Az ok: az említett két ország nem hajlandó megszavazni Izrael szankcionálását, amit az európai liberálisok és baloldaliak egyre keményebben követelnek. Tegyük fel a költői kérdést, hogy akkor hol is tombol antiszemitizmus Európában?
A lényeg, hogy a németek kezdik megadni magukat, és Olaf Scholz német kancellár figyelmeztette Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőt, hogy javítani kell a gázai palesztinok „humanitárius helyzetét”. A Politico szerint Németország komolyan fontolgatja, hogy kisorol Izrael mögül és támogatni fogja a gázai hadműveletek miatti szankciókat. Ennek az előszele az az indítvány, amely szankciókat róna ki azokra az izraeli telepesekre, akik erőszakosan léptek fel a palesztinokkal szemben. Itt álljunk meg egy szóra.
Mint ismeretes, tavaly október 7-én az izraeli telepeseket a palesztin Hamasz terroristái megtámadták, 1200 emberrel végeztek, 250-et elraboltak. A kibucok egyes lakóit használták arra, hogy kicsalják házaikból a többi lakost, akiket aztán lemészároltak, megerőszakoltak. Támogatni és helyeselni nem kell, de ilyen történések után nincs semmi meglepő az izraeli telepesek viselkedésében, akik félnek az októberi események megismétlődésétől. A Hamasz támadása nem csak a háború szellemét, de az indulatokat is szabadon engedte mindkét oldalon.
Az európai álláspont pedig azért érdekes, mert mint utóbb kiderült, a terrortámadást végrehajtó Hamászt támogatta több nyugati hírügynökség és neves (hírhedt) vezető lap újságírója. És ami még nagyobbat szólt, az ENSZ 12 alkalmazottja is közvetlenül részt vett a zsidók elleni támadásokban, fegyvert és lőszert osztogattak, segédkeztek az emberrablásokban, részt vettek az offenzívában, stb.
Németország már bevezetett egyoldalúan szankciókat a „szélsőséges izraeli telepesekkel” szemben. Az Európába való beutazás tilalmáról pedig szerdán (az az ma) tárgyalnak a tagállamok diplomatái.
A javaslatot támogatják a németek, a franciák, a spanyolok, az írek és a belgák. Valószínűleg a többi ország sem gördítene a szankciók elé akadályt, kivéve Magyarországot és Csehországot.
A Politico azt írja: „Magyarország és Csehország fenntartja Izrael lépéseit védő álláspontját, beleértve a telepesekkel szembeni szankciók megtagadását. (…) A [gázai] háború nem csak az unión belüli megosztottságot tárta fel, hanem ellehetetleníti az EU esetleges kezdeményezését a békekonferenciára”.
Majd egy uniós diplomatát idéznek, aki szerint a szankciók blokkolása „Szégyen. (…) Európa sehol sem szerepel ebben a vitában. Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnökét leégették. Josep Borrel [külpolitikai főképviselőt) nem veszik komolyan sem az EU-n belül, sem azon kívül”.
A fenti sorokat látva a helyzet egyértelmű. Európa Ukrajnában háborút, Gázában békét akar. Ukrajna esetében mindent úgy csinál, ahogy az USA elvárja, Gáza esetében pedig „saját autonóm döntést emleget”. Ez egyébként nem Európa önállóságát mutatja meg, hanem azt, hogy egyszerre két fronton az USA nem tudja maga mellé állítani az európai baloldali elitet – ami egyébként az izraeliek szerint az antiszemitizmus melegágya.
A dolgot bonyolítja, hogy Ukrajna kapcsán Magyarország épp szembemegy az amerikai akarattal, Izraelhez fűződő kiemelten jó kapcsolatai miatt viszont Budapest azt mondja, Izraelnek joga van megvédeni magát – és itt találkoztak az amerikai érdekekkel. Csehország más eset.
Prága azért ellenkezik vehemensen az Izraelt elítélő határozatok ellen, mert ennyire szorosan követi az amerikai külpolitika fősodrát. Pont.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
