Hornig bíboros pásztorbotja (20. századi fuldai ötvösmunkák III.) – Érsekségi ékességek (103.)

Hornig bíboros pásztorbotja (20. századi fuldai ötvösmunkák III.) – Érsekségi ékességek (103.)

A Veszprémi Főegyházmegye kiemelt feladatának tekinti a hitből fakadó kultúra és a kulturális értékek gondozását, ezek méltó bemutatását, ezért Érsekségi ékességek címmel sorozatban ismerteti őket honlapján. Ezúttal Hornig bíboros pásztorbotját ismerhetjük meg. A cikk a 20. századi fuldai ötvösmunkákat bemutató írás harmadik része.

A fuldai ötvösmunkákról szóló írások befejező részében Hornig Károly bíboros veszprémi pásztorbotja kerül bemutatásra. A műtárgyat a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény őrzi, a 89.2307.1-2 leltári szám alatt.

1913. szeptember 8-án, Kisboldogasszony napján ünnepelte Hornig főpásztor püspökké szentelésének és beiktatásának negyedszázados évfordulóját. A veszprémi egyházmegye papsága ekkor ajándékozta a főpásztornak – a Veszprémi Hírlap korabeli tudósítása szerint – azt a bíborosi „román stílű, filigrán művekkel, a magyar szentek emblényeivel és drágakövekkel ékitett” pásztorbotot, amely Fuldában készült. A felső részén látható az ordinárius „egyesített bíbornoki és családi címere”.

Hírdetés

A Szent Mihály-plébánia Historia Domusa így számolt be a harmadik fuldai ötvöstágyról: „1913. szeptember 8-án ünnepelte 25 éves püspöki jubileumát [Hornig Károly] (…) a papság ebéd előtt üdvözölte s átnyújtotta ajándékait, az egyházmegye összes papjainak arcképét tartalmazó remekmívű díszalbumot [az ún. Hornig-albumot], s egy román stílű, fuldai ötvös művész által készített aranyos pásztorbotot. Ezen cégtől való az említett kehely s Rada praelatus által a székesegyháznak adományozott nagy monstrancia is”.

A kehely és pásztorbot későbbi története is érdekes. A püspöki palota Magyarok Nagyasszonya-kápolnájában, a püspöki magánkápolnában őrizték azokat 1943-ig. A háborús front közeledése miatt a Magyar Nemzeti Bank veszprémi, bombabiztos széfjébe menekítették azokat. 1944-ben ez a helyiség óvóhely lett, így újra a veszprémi várban helyezték el a kegytárgyakat, de ekkor már teljes titoktartásban elrejtve azokat. Ezt követően közel harminc évre a feledés homályába merültek, mígnem Mészáros Tibor, Mindszenty József bíboros veszprémi egyházmegyéből származó titkára 1973-ban levélben tájékoztatta Lékai László veszprémi apostoli kormányzót arról, hogy hol találják meg a fuldai kelyhet és a bíborosi pásztorbotot.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »