A kőhídgyarmati templompark, hősök emlékművénél Vecserka Péter tárogatójátéka mellett gyülekeztek a doni katasztrófa áldozataira emlékezők. A megemlékezés ideje alatt egy közel 12 méter hosszú szalagon volt olvasható az egykori párkányi járás települései hősi halottjainak és eltűntjeinek névsora, településekre lebontva.
Megérkeztek a történelmi megemlékezésre az I. Felvidéki Doni Emléktúra résztvevői is, akik a barti Központi katonai Emlékhelyről indultak. Nemcsak az oroszkai Military Historical Múzeum hagyományőrzői, meneteltek a doni hősök tiszteletére, hanem csatlakozott hozzájuk két kőhídgyarmati lakos is – Kovács Ilona és Rezníček Zsuzsanna. Ilonka elmondta, ő hálából gyalogolt azért, hogy édesapja épségben hazatért az orosz frontról.
Az egybegyűlteket Juhász Gyula, a helyi Csemadok elnöke, a Párkányi Városi Múzeum vezetője, valamint Richtárik János a község polgármestere köszöntötték.
A 81 évvel ezelőtti eseményeket Illésfalvi Péter hadtörténész idézte, amikor katonáinknak 40 fok körüli hidegben, elégtelen ruházatban kellett helytállniuk, amikor napokig meleg ételt se kaptak.
„Ide készülve megnéztem Kőhídgyarmat veszteségeit a hadtörténeti levéltárban. 67 nevet találtam, ebből 44 ember volt olyan, akik a doni hadműveletekhez köthetők. „Emlékezünk-e azokra az emberekre, akik nem tértek vissza a Szovjetunióból? Tudjuk-e, ki volt az a Kara János, akinek a neve a helyi emlékművön is fel van tüntetve? Aki őrvezetőként 1943. február 7-én halt hősi halált és a Magyar Kis Ezüst Vitézségi Érmet kapta. Ki az a Kotra Tibor, aki a hídfőharcok idején honvédként Magyar Bronz Vitézségi Érmet kapott és még sorolhatnám. Megkopik az emlékezet, de mi őrizzük emléküket tovább” – hangsúlyozta a hadtörténész.
Bréda Tivadar, a Memoriae Patrum Honismereti Társulás elnöke kifejtette, az emlékezés mindannyiunk kötelessége. Már csak azért is, mert nincs olyan család a régióban, aki ne várt volna haza apát, fiút, testvért.
A rendszerváltás előtt a doni katasztrófa tabutémának számított, amelyről nem tanultunk, de még hivatalosan beszélni sem lehetett erről az időszakról. Róluk csak otthon, egy fénykép mellett pislákoló gyertya fényében emlékeztek.
Ezektől a gondolatoktól vezérelve született meg 2017-ben az ötlet, hogy minden év január 12-e táján az egykori párkányi járás 32 településének hősi halottjaira emlékezzünk” – fejtette ki Bréda Tivadar.
Ugrik Angelika hitoktató felolvasta Vitéz Bányai József édesanyjához írt utolsó levelét a Donkanyarból, majd a jelenlévők imát mondtak a hősökért. A történelmi megemlékezés koszorúzással és mécsesgyújtással zárult.
Az eseményt a Csemadok kőhídgyarmati szervezete és Kőhídgyarmat község közösen szervezték az oroszkai Military Historical Museum közreműködésével, ahol köszöntötték Leskó László Tamás alezredest, Magyarország pozsonyi nagykövetségének attaséját, Dr. Bíró Andor főtanácsost, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság igazgatóját, Berta Csaba főhadnagyot, ugyanezen intézmény szakreferensét is. Illésfalvi Péter hadtörténészt és Farkas Iván Nyitra megyei képviselőt. Közreműködtek: Horányi László Jászai Mari-díjas színművész, Vecserka Péter tárogatós, ifj. Zsákovics László énekes, Juhász Gyula műsorvezető és versmondó.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
