A Szent István Tudományos Akadémia január 8-án székfoglaló ülést tartott Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében. A közgyűlésen tartotta meg akadémiai székfoglaló előadását Dr. Fülesdi Béla professzor, egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinikájának igazgatója, az MTA doktora.
Az alábbiakban Fülesdi Béla, az akadémia rendes tagja Szent Kozma és Damján nyomdokain járva intenzíves orvosként című székfoglaló előadásának összefoglalóját adjuk közre. Az előadás visszanézhető az akadémia YouTube-csatornáján.
A korszerű aneszteziológia és intenzív terápia mint önálló diszciplina nagyjából hetvenéves múltra tekint vissza. A tevékenység jellege alapján néha a konzervatív, néha a sebészi szakmák közé sorolják. A Debreceni Egyetemen az aneszteziológia és intenzív terápia tanszéki keretek között 1999 óta működik; az egységes aneszteziológiai és intenzív terápiás ellátás húsz esztendeje jött létre.
A székfoglaló első részében Fülesdi Béla összefoglalta azokat a kutatási munkacsoportokat, amelyek az irányításával létrejöttek és megerősödtek tanszékvezetői időszaka elmúlt húsz évében.
Ma már önálló kutatócsoportként működik a neuroanesztézia és neurointenzív munkacsoport, a mellkassebészeti, szívsebészeti, érsebészeti, hemosztazeológiai, szepszissel és fájdalomkutatással foglalkozó munkacsoport is.
Aktívan négy munkacsoport tevékenységében vesz részt a mai napig, azonban terjedelmi okok miatt a székfoglaló előadásban a neuromuszkuláris (az ideg-izom átmenet működését vizsgáló) munkacsoport tevékenységét mutatta be. Ennek fontosságát a szakmában az adja, hogy az általános anesztéziák („altatások”) során a műtét alatti mozdulatlanság biztosításához az ideg-izomátmenet (neuromuszkuláris junkció) területén ható izomlazítók (relaxánsok) adására van szükség. A relaxánsok fontos részei az anesztéziáknak, de alkalmazásuk nem veszélytelen, hiszen amennyiben hatásuk a műtét végén nem szűnik meg teljesen, az izomerő visszatérésének elégtelensége miatt maradék izomrelaxáció (posztoperatív reziduális neuromuszkuláris blokk=PORNMB) és a veszélyeztetett betegcsoportokban légzési elégtelenség és tüdőgyulladás fejlődhet ki. A PORNMB előfordulási gyakoriságát az irodalmi adatok 30 és 60 százalék közé teszik. A megelőzés eszköze az izomműködés monitorozása és szükség esetén a műtét végén a PORNMB felfüggesztő szerrel való megszüntetése. A munkacsoport a témában állatkísérletes és klinikai vizsgálatokat is végez. Klinikai vizsgálataikkal a már rendelkezésre álló izomrelaxánsok felfüggesztő szereinek optimális dózisát és adagolását tanulmányozták, és igyekeztek feltárni a különösen veszélyeztetett betegcsoportokat.
Ugyancsak a klinikai kutatásuk területébe tartozik egy új, megbízható, a maradék izomlazító hatás vizsgálatára alkalmas monitor kidolgozása, amelyet a svédországi Senzyme Co. és a Mayo Klinika, valamint a neuromuszkuláris munkacsoport együttműködése hívott életre. E területen csecsemők monitorozására is alkalmas elektródákat is kifejlesztettek, amelyek eddig nem álltak a klinikusok szolgálatában. Kísérletes laboratóriumukban a Cyclolab Kft-vel közös fejlesztési együttműködésben egy új gamma-ciklodextrin típusú izomrelaxáns felfüggesztőszer tesztelését végezték el.
Szent Kozma és Szent Damján alakját Fülesdi Béla két okból idézte a székfoglaló előadása címébe. Egyrészt a két orvos-szent képviseli azt a kettősséget, amit a szakmájuk is: egyikük a konzervatív, másikuk a sebészi medicina jelképe. Másrészt ők a szervátültetés (transzplantáció) védőszentjei is. Az intenzív terápiában dolgozó orvosoknak fontos feladata az is, hogy azokban az esetekben, ahol a betegek élete már nem megmenthető, a potenciális donorok felismerésével és az agyhalott betegek szerveinek támogatásával lehetővé tegyék a szervek átültetését.
A székfoglaló előadás végén a professzor a donációval kapcsolatos kutatási tevékenységüket foglalta össze.
Végül elmondta: „Pályaválasztásom elején sok fejtörést okozott nekem, hogy az orvosi, vagy inkább egy humán szakmát válasszak. Most így, harminchat éves orvoslás után magamra nézve is aktuálisnak érzem Boldog Batthyány-Strattman László szavait: »Kolosszális szerencse, hogy orvos lehetek, s ha ezerszer újra születnék, pillanatnyi habozás nélkül ismét inkább orvos lennék…«.”
Forrás: Szent István Tudományos Akadémia
Fotó: Merényi Zita
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
