A Napraforgó Néptáncegyüttes a Perbetei Magyar Tannyelvű Alapiskola és a Csemadok alapszervezete mellett működik, idén 21 éves. Bartók Béla szavait idézve, a népzene a természet tüneménye, gyönyörű és tökéletes.
A Napraforgó Néptáncegyüttes 2010 óta advent idején egy egész estét betöltő ünnepi műsort ad elő.
„Krisztus Jézus született, örvendezzünk. Neki öröméneket zengedezzünk. Dávidnak véréből, tiszta szűz méhéből, Született, Krisztus nékünk” – így hirdeti Jézus születését ez a szép karácsonyi népének, melyet a perbetei Napraforgó Néptáncegyüttes az idei karácsonyi műsora mottójául választott.
Benne megjelentek az év során színpadra állított koreográfiák és a karácsonyi ünnepkör népszokásai, népdalai. Az idei évben a műsort a Martosról ismert Árgyélus tánc foglalta keretbe. A gyermekcsoport martosi és moldvai táncokat mutatott be, a felnőttek pedig az ország keleti vidékére, Magyarbődre kalauzolták el a nézőket egy szép karikázóval és csárdással, majd a lendületes, forgatós szilágysági táncok következtek.
A karácsonyi műsorban így felelevenítették a kántálás és betlehemezés szokását. A több szereplős dramatikus játék megjelenítette Jézus születésének történetét, benne mindazokkal, akik tanúi voltak a Megváltó megszületésének: Mária, József, az angyal, a csillag, a pásztorok és a három király. Az erdélyi népénekek a szálláskeresés és a születés történetét idézték fel. A műsorban megjelentek a karácsonyi ünnepkör szimbólumai, mint az adventi koszorú és a karácsonyfa is. Végül a kis mécsesek fényénél újra felhangzott az Az árgyélus kismadár kezdetű népdal, majd a közönség és a táncosok együtt énekelték: Dicsőség, dicsőség mennyben az Istennek, Békesség, békesség földön az embernek.
A Napraforgó Néptáncegyüttes a Perbetei Magyar Tannyelvű Alapiskola és a Csemadok alapszervezete mellett működik 2002 óta. Tagjai alsó és felső tagozatos alapiskolások, középiskolások és lelkes, a néptánc és a népzene iránt elkötelezett felnőttek, akik 2015-ben csatlakoztak a csoporthoz. Fő feladatának tekinti a magyar nyelvterület néptáncainak és gyermekjátékainak megismerését, valamint azok színpadra vitelét. Az elmúlt években a Kárpát-medence több tájegységének táncait, gyermekjátékait mutatta be. Bemutatkozott a Csemadok Országos Népművészeti Fesztiválján Deákiban és Zselízen, a Szent István Napokon Bécsben, a Tánc Világnapja alkalmából rendezett fesztiválon Naszvadon, az Ekhósszekér Fesztiválon Őrsújfalun, a kolozsnémai Járási- Dal és Táncünnepélyen, a reformáció 500. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen Komáromban, a kicsik több alkalommal is eljutottak a Duna Menti Tavasz országos döntőjébe, ahol bronz sávos minősítést kaptak. A csoport vezetői Jakab Katalin és Szabó Edit.
Azt szokták mondani, hogy a tánc a lélek rejtett nyelve. Ahogy minden népnek más a nyelve, úgy a nemzeti táncok is különböznek egymástól. A néptánc is egy nemzeti kód, megértésének alapja a közös hagyomány és kultúra. Nemcsak a szórakozásról szólnak, hanem a gyökereinkről, a múltunkról, egy összetartó közösségről, a befektetett munkáról, a hitről.
Tárnok Katalin, a Csemadok alapszervezetének elnöke megköszönte Jakab Katalin és Szabó Edit, a néptáncegyüttes vezetői egész éves munkáját és gratulált a műsorhoz. Minden szereplőnek és segítőnek is megköszönte, hogy ilyen széppé varázsolták ezt az alkalmat. A közönségnek is hálásak a sok tapsért! „Azt még nem tudjuk, hány néptáncos évet fogunk megélni, de türelemmel, toleranciával, egymás feltétel nélküli elfogadásával, alázattal hisszük, hogy egy domb, majd hegy építhető példaként a jövő generációja számára. Nem kell annak a fának az égig érnie, csak tudni kell, hogy melyik földbe gyökerezett meg.” Ez a legfontosabb. Az elmúlt sikerekből szeretnének továbbra is táplálkozni és bizakodni, hogy ismét közösen tudjanak énekelni, táncolni és örülni sikereiknek, hogy mindnyájan erőt merítsenek ebből.
Az előadás végén egy közös énekkel örvendeztek Jézus Krisztus születésének. „Karácsony a jászol, a bölcső, karácsony az, amikor ott van Mária és ott van a kis Jézus. De nem csak ez a karácsony. Az első karácsony kezdetén megszólalt a mennyei muzsika, a dal, és táncra perdültek az égben az angyalok. Karácsony az is, hogy most itt együtt vagyunk ebben a szép, színes világunkban és vidámságunkban.”
A karácsonyváró végén minden jelenlévőt meghívtak a néptáncosok ünnepi asztalához.
(Miriák Ferenc/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
