A Fokoláre Mozgalom tagjai Chiara Lubich 1943. december 7-én Istennek tett ígéretétöl számítják történetüket. Erre a 80 évvel ezelőtti eseményre családias ünneppel emlékeztek meg Budapesten és Szegeden december 9-én. A találkozókhoz az ország több pontjáról – Kőszegtől Elekig – sokan online is csatlakoztak.
A programban a méltóságteljes megemlékezés és a mély tanúságtételek mellett – mint egy igazi családi találkozón – vidám, játékos pillanatok is szerepeltek. A szentmisét Budapesten Tomka Ferenc mutatta be, aki az első magyar fokolarino papként sokakat ismertetett meg a fokoláre lelkiségével egri ifjúsági hittanóráin az 1980-as években, majd később a káposztásmegyeri Szentháromság-templom plébánosaként.
A megemlékezés részeként – mindkét helyszínen – egy videó segítségével idézték fel Chiara Lubich meghívásának történetét; ő maga mesélte el azt a mozgalomhoz tartozó gyerekeknek.
Egy hideg téli napon, amikor húgai helyett ő indult tejért a távolabb fekvő tanyára, belső hangot hallott, amely azt kérte tőle, adja magát neki teljesen. Számára teljesen egyértelmű volt, hogy Jézus szólította meg. Nem sokkal később lelkivezetőjétől engedélyt kért és kapott arra, hogy 22 évesen magánfogadalmat téve szüzességben Istennek szentelje magát. Annyit tudott, hogy nem egy kolostor falai között, hanem a világban élve akarja folytatni az életét. Egyik tanítványával azonnal megosztotta határtalan örömét, amit ez az elkötelezettség jelentett számára. Ez a tanítvány lett később első társnője, akit néhány éven belül többen követtek. A II. világháború alatt ezek a fiatal lányok Isten szeretetéről tettek tanúságot segítve a szegényeket és vigasztalva mindazokat, akiket a háború borzalmai megviseltek. Érezték, hogy egyedül Isten szeretete állandó, minden más elmúlhat.
A videón felidézett történethez kapcsolódva a Fokoláre Mozgalom különböző ágaiban elkötelezett személyek tettek tanúságot arról, ők hogyan mondták ki a saját igenjüket, amikor érezték Isten hívását. Hogyan ismerték fel azt, hogy Isten a szeretet, hogyan tudták megtalálni Isten akaratát a saját életükre vonatkozóan, vagy éppen hogyan tudták elfogadni, ha nem minden úgy alakult, ahogyan szívük szerint remélték.
Többen felidézték, hogy
Bodnár Sándor fokolarinó idézett fel egy ilyen pillanatot az életéből, amely számára minden későbbi nehéz helyzet megoldási kulcsává is vált. „Motiválatlan voltam és értelmetlennek láttam a napomat. De eszembe jutott, mit tanácsolt Chiara:
Megtettem és minden egy pillanat alatt megváltozott. Úgy éreztem azonnal felvillanyoztak, energiával töltődtem fel, a legteljesebb öröm töltött el.”
A program második felében mindkét helyszínen a résztvevők együtt nézték meg élő egyenes adásban azt a Rómából közvetített nemzetközi híradót, amelynek célja, hogy időről időre összekapcsolja a mozgalomnak a világ 185 országában élő elkötelezett tagjait és követőit, hogy tapasztalataik megosztásával, kezdeményezéseik bemutatásával erősítsék egymást.
A jubileumi összeállítás középpontjában a mozgalom nemzetközi felelőseinek zarándoklata állt, amelyet december 1. és 7. között Assisitől Rómáig tettek meg. Ezen az úton közösen hálát adtak a fokoláre lelkiség ajándékáért. Zarándokútjukon ikonikus helyeken álltak meg, merítve azok lelki örökségéből. Assisiben személyesen és az egész mozgalom nevében bocsánatot kértek minden mulasztásért, visszaélésért és azokért a pillanatokért, amikor nem tettek tanúságot a kölcsönös szeretetről. Találkoztak több mozgalom, szerzetesrend, különböző egyházak, vallások képviselőivel és közösen elmélkedtek a békéről és kérték, hogy mindannyiukat tegye az Úr a béke és az egység eszközévé. Az egyik résztvevő így nyilatkozott:
Loretóban, ahol 1939-ben Chiara Lubich megsejtette hivatását, miszerint nem szerzetesként, nem családban fog élni Istennek szenteltként, hanem a világban, de mégis közösségben, a mozgalom felelősei megújították igenünket saját elköteleződésükre vonatkozóan.
A tudósítás a zarándoklat csúcspontjáról, a december 7-i pápai audienciáról is beszámolt. Ferenc pápa az egyházi érettségről, a karizmához való hűségről és a béke iránti elkötelezettségről beszélt a mozgalom felelőseinek. Emlékeztette őket, hogy a lelkiségük alapja az evangélium életre váltása, ezzel tudják az örömhírt elvinni mindenkinek, és így tudnak a rájuk jellemző karizmáért élni és dolgozni, „hogy mindnyájan egyek legyenek”. Kérte továbbá a mozgalom tagjait, hogy segítsék elő, hogy az Egyház egyre inkább szinodális legyen, amelyben kölcsönösen tisztelik egymást, törődnek egymással és meghallgatják egymást, és mindig tartsák szem előtt alapítójuk vágyát, miszerint
A zarándoklatot hálaadó szentmise zárta a római Santa Maria Maggiore-bazilikában, amelyet Kevin Joseph Farrell bíboros mutatott be, aki megerősítette, hogy a Fokoláre Mozgalom lelkisége ma is ugyanolyan aktuális, mint nyolcvan évvel ezelőtt.
Margaret Karram, a Fokoláre Mozgalom elnöke és Jésus Moran társelnök a nemzetközi közvetítés zárszavában bátorított mindenkit, hogy gondoskodjanak egymásról oly módon, hogy akik közel vannak hozzájuk, megtapasztalhassák a figyelmet és a befogadást, és ezen a karácsonyon kötelezzék el magukat, hogy a szeretetet terjesztik, és akkor a béke meg fogja találni az útját.
Az ünnepi megemlékezésen természetesen a születésnapi torta sem maradhatott el, amelyet ezúttal 80 muffin formájában kaptak kézbe a résztvevők. A muffinokat díszítő gyertyák meggyújtásához a lángot egymásnak adták át a résztvevők, mint a húsvéti liturgiában a fényt, jelképezve egyúttal azt is, hogy az örömhírt is így tudják eljuttatni személytől személyig.
A Fokoláre Mozgalom nemzetközi híradója, a Collegamento EZEN a Youtube-csatornán nézhető vissza.
Forrás: Fokoláre Mozgalom Magyarország
Fotó: Farkas Géza, Erhardt Gyula
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
