2022-ben minden hatodik gyermek konfliktusövezetekben élt, ami 468 milliós számot jelent. A háborúkban ellenük elkövetett súlyos jogsértések 13 százalékkal növekedtek, átlagosan napi 76 esetben történtek meg. A szervezet közzé tette a Stop the war on children című jelentést egy új weboldallal együtt, és figyelmeztet, hogy a gázai és szudáni válság miatt 2023-ban a számok tovább emelkednek.
Minden hatodik gyermek (összesen 468 millió) háborús övezetben élt 2022-ben, miközben a konfliktusos helyzetekben a gyermekek ellen elkövetett súlyos jogsértések száma 13%-kal nőtt, összesen 27 638-ra emelkedett, ami átlagosan 76 esetet jelent naponta. Ez derül ki a Save the Children december 14-én közzétett Stop the war on children című jelentéséből, amely szerint a gyermekek ellen elkövetett súlyos jogsértések (gyilkosságok és csonkítások, emberrablások, nemi erőszak, besorozás és hadseregben, fegyveres csoportokban való alkalmazás, iskolák és kórházak elleni támadások, valamint a humanitárius segítségnyújtás megtagadása) száma 2022-ben elérte a legmagasabb szintet 2005 óta, amióta ilyen típusú felméréseket készítenek. Számok, amelyek csak egy kis részét képviselik az összes esetnek, mivel nem minden visszaélést jelentenek, és vannak olyan, 2022-ben elkövetett visszaélések, amelyek még az ellenőrzés fázisában vannak.
8 647 gyermeket öltek meg vagy csonkítottak meg, míg 2021-ben 8 113 gyermeket. Az ENSZ-főtitkár jelentése szerint a legtöbb gyermeket Ukrajnában ölték vagy csonkították meg (1386), míg a megszállt palesztin területeken, különösen a Gázai övezetben már 2022-ben is 1134 gyermeket, és ez a szám 2023-ban meredeken fog emelkedni. A második legsúlyosabb jogsértés a regisztrált esetek számát tekintve a gyermekek besorozása és felhasználása konfliktusokban: 2022-ben 7610 eset történt, ami 20 százalékkal több, mint 2021-ben.
A Save the Children által december 14-én indított új weboldalon lehetőség van e jogsértések tanulmányozására mind helyszín, mind típus, mind pedig dátum szerint. Azzal a céllal készült, hogy a nyilvánosság számára első ízben tegyék elérhetővé az összesített adatokat, amelyek átfogó képet mutatnak az észlelt tendenciákról. Szintén 2022-ben mintegy 468 millió gyermek – minden hatodik – élt konfliktusövezetekben (2,8 százalékos növekedés az előző évhez képest). Az afrikai kontinens az a terület, ahol a legmagasabb a háborús helyzetben élő gyermekek száma, míg a Közel-Keleten – még a jelenleg is zajló gázai konfliktus előtt – a legmagasabb az ilyen helyzetben élő gyermekek aránya, minden harmadik gyermekből egy.
Általánosságban elmondható, hogy a Save the Children által különböző mutatók alapján készített elemzés szerint 2022-ben a háború miatt a Kongói Demokratikus Köztársaság a legrosszabb hely egy gyermek számára, amelyet Mali és Mianmar követ. Az első tíz között van még – ábécé sorrendben – Afganisztán, Burkina Faso, Nigéria, Szomália, Szíria, Ukrajna és Jemen.
A gyermekeket olyan helyeken is érik támadások, ahol a legnagyobb biztonságban kellene érezniük magukat. Az iskolák és kórházak elleni támadások száma egy év alatt 74 százalékkal nőtt, a 2021-es 1323-ról 2022-re 2308-ra. Ezek a tragikus számok – mutat rá a szervezet – 2023-ban tovább fognak emelkedni a folyamatos gázai bombázások és a szudáni konfliktus miatt, amelynek következtében ott van a jelenlegi legnagyobb válság az otthonukat elhagyni kényszerülő gyermekek tekintetében.
„A háborúban élő gyermekek szempontjából borzalmas időszakot élünk. A globális törvények, amelyeket azért hoztak létre, hogy megvédjék a gyermekeket az ellenük elkövethető legsúlyosabb erőszakkal szemben, összeomlóban vannak. A jelenlegi tendenciák arról tanúskodnak, hogy rossz irányba haladunk. A gyermekek elleni erőszakos cselekmények évről évre nőnek: 2022-ben naponta átlagosan 76 erőszakos cselekmény történt gyermekek ellen, bár a jelzések elégtelen száma miatt ez valószínűleg csak a jéghegy csúcsa – mondta Inger Ashing, a Save the Children International főigazgatója. – Bár a számok 2022-re vonatkoznak, arra számítunk, hogy 2023 sem lesz jobb, sőt, akár új szomorú rekordokat is dönthetünk. A szudáni humanitárius válság – a gyermekek számára a világ legsúlyosabb kitelepítése – következménye, hogy gyermekeket ölnek meg, szörnyű szexuális erőszakot, kínzást és csonkítást szenvednek el, rég nem látott mértékben. Tanúi vagyunk a gázai gyermekek nyomorúságos helyzetének, akik kénytelenek viselni egy olyan konfliktus súlyát, amelyben több mint egymillió fiatal élete van veszélyben. A kórházak csatatérré váltak, az élelmiszer- és vízellátás pedig megszűnt. Végleges tűzszünetre van szükség, azonnal, hogy véget vessünk szenvedéseiknek”.
A jelentés elkészítéséhez megkérdezett gyermekek azt kérik, hogy a döntéshozók biztosítsanak védelmet minden olyan kortársuk számára, akik a konfliktus sújtotta területeken élik gyermekkorukat. A gyerekek azt akarják, hogy védve legyenek a bombáktól, rakétáktól és taposóaknáktól, az erőszaktól és a bántalmazástól. Biztonságban akarják érezni magukat, különösen otthonaikban és lakónegyedükben, családjukkal és barátaikkal. És ez nem könnyű, mert ahogy a Gázai Palesztin Gyermekek Tanácsának nyilatkozata tanúsítja: „Amikor egy rakéta leesik az égből, nem tesz különbséget kő és fa, gyermek és fiatal között”.
„A súlyos jogsértések száma rendkívül riasztó. Különösen azért, mert ezek a bizonyított esetek valószínűleg csak a jéghegy csúcsát jelentik. Minden gyermek, aki háborús körülmények között nő fel, veszélyben lehet. A 2022-re vonatkozó becsléseink szerint minden hatodik gyermek 50 kilométernél kisebb távolságra él legalább egy konfliktustól. A nemzetközi közösségnek minden erejével nyomást kell gyakorolnia a felekre a nemzetközi jog tiszteletben tartása és a gyermekek védelme érdekében” – nyilatkozta Gudrun Østby, az oslói Békekutató Intézet kutatója, a jelentés társszerzője.
Fordította: Thullner Zsuzsanna
Forrás és fotó: Vatican News olasz nyelvű szerkesztősége
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
