Történetének talán legértékesebb ékszerkollekcióját árverezte el 2019. december 17-én a BÁV. A szakértők több mint 300 karátnyi tűzijátékkal készültek, olyan ékszercsodákat válogatva össze, amelyek korábban csupán vágyálmainkban éltek. A Karácsonyi aukció második napján a befektetők kedvenceinek számító kortárs festmények és szobrok kerültek kalapács alá a MOM Kulturális Központban. Többek között a külföldön is sikeres klasszikus modern alkotók: Maurer Dóra, Keserü Ilona, Victor Vasarely alkotásaira, vagy éppen az előző évben rekordot döntő szentendrei művészek: ef Zámbó István, feLugossy László, Deim Pál és Aknay János műveire is lehetett licitálni. Az anyagot egy jelentős szoborgyűjtemény is színesítette – első alkalommal az aukciók történetében.
Soha még nem került árverésre Magyarországon olyan értékű ékszerkollekció, mint ekkor a BÁV-nál. Az anyag középpontjában a gyémántok álltak, amelyek nem csupán a hölgyek, hanem a befektetők kedvencei is. Az összesen több mint 300 karátnyi briliánssal ékített ékszer már így is egyedülálló értéket képviselt, de ehhez még további színes drágaköves, zafír, rubin és smaragd ékszercsodák is társulnak.
Karék (Forrás: BÁV ART)
Az első világháború nélkülözései után divatba jött, geometrikus formákat használó, a lehető legtöbb gyémánttal ékített, csipkefinomságú art deco ékszerek a mai napig az elegancia szimbólumának számítanak. Ennek a korszaknak az ékszerei döntik meg időről időre a hazai ékszerrekordot. Egy korábbi rekorder 2018-ban került árverésre a BÁV-nál, most egy hozzá hasonló került kalapács alá: a platina karkötőt 5 nagyobb és 271 kisebb, összesen 35,9 karátnyi briliáns ékítette. A tűzijáték azonban itt nem állt meg, a karkötőhöz egy fantasztikus, 144 darab, összesen 5 karátnyi briliánssal ékített art deco melltűt is ajánlottak, 1,5 millió forintos kikiáltási áron. A kollekció megkoronázásaként egy 239 darab, összesen 20 karátnyi briliánssal ékített platina nyakék is árverésre került, amelyre 6 millió forintról indult a licit. Aki az ékszerek mellett pedig már az ünnepi asztalra keresett fényűző terítéket, bőséges választékot talált az art deco és szecessziós gyertyatartókból, tálcákból, különböző kínálókból, evőeszközökből és karácsonyi csengőkből.
Csengő (Forrás: BÁV ART)
Az értékes, akár befektetésre is alkalmas ajándékot kereső licitálókat a klasszikus buton fülbevalók mellett, a nagyobb briliánsokkal ékített minimalistkékek és lenyűgöző gyöngysorok is várták az árverésen. A nagy márkák rajongóinak első számú célpontja David Webb, a sztárok ékszerészének kígyót formázó kitűzője volt, de versengtek a Fope vagy a Chopard ékszereiért, és a Pamellato óriási gránáttal ékített gyűrűjéért is.
David Webb, a sztárok ékszerészének kígyót formázó kitűzője (Forrás: BÁV ART)
A Karácsonyi aukció második napján, december 18-án, a hazai és nemzetközi viszonylatban is a befektetők kedvenceinek számító kortárs festmények és műtárgyak kerültek kalapács alá. A kortárs árverések története a 2000-es évek elejére nyúlik vissza a BÁV-nál, ezúttal immár hetedik alkalommal kerültek kalapács alá ilyen alkotások a MOM Kulturális Központban. Ez a sorozat azóta is folytatódik, hiszen az Aukciósház kiemelt hangsúlyt helyez erre a piaci szegmensre, legyen szó festményekről, grafikákról vagy más sokszorosított eljárással készült művekről, illetve szobrokról.
A kortárs kifejezés a széles választékot áttanulmányozva rögtön pontosításra is szorul, hiszen a klasszikus modern alkotók a 30-as, 40-es években születtek, így művészetük a 70-es, 80-as évekre ért be, tehát pontosabb lenne a háború utáni művészet kifejezés.
Az árverés első része is ezzel az időszakkal, a korábbi sokszorosított grafikai eljárásokat felváltó szita és akril nyomatokkal indult, ami tökéletesen illett a kor pop art és avantgárd irányzataihoz. Victor Vasarely jól ismert munkái mellett kiemelkedett Vera Molnár édesanyja leveleitől ihletett alkotása. A Franciaországba emigrált és ott ismertséget szerzett művésznő írásba kódolt műve az idő múlásának lenyomata.
Vera Molnár édesanyja leveleitől ihletett alkotása (Forrás: BÁV ART)
Lucien Hervé neve minden fotóművészet iránt rajongónak ismerős, ő volt többek között a híres építész, Le Corbusier fotósa is. Fia, Rodolf örökölte apja fotózás és építészet iránti elhivatottságát, de ahogy az Eiffel-sorozatában jól látszik, az apai örökségét a kor legújabb grafikai megoldásaival ötvözte.
Lucien Hervé munkája (Forrás: BÁV ART)
Egy másik, külföldön is a legértékesebbnek számító kortárs művészünk Maurer Dóra, akinek nem véletlenül szentelt életmű-kiállítást a londoni Tate Modern. A 70-es évekből származó rézkarcai az utóbbi években megtízszerezték értéküket, Undivided című ikonikus alkotása kiemelkedő licitálási lehetőséget jelentett.
Maurer Dóra alkotása (Forrás: BÁV ART)
Sváby Lajos művészetében mindig reagált a jelen történéseire. Témái, mint jelen esetben a boszniai háborút feldolgozó Nem messze tőlünk, szembeállítva a tubusból felrakott, koloritgazdag színekkel, figuráinak lendületes gesztusaival, vibráló képszerkesztésével mindig megkülönböztetett figyelmet vívott ki kortársai közül.
Az aukció fokozott érdeklődésre számot tartó tételei között szerepeltek Nádler István gesztusfestményei és szitanyomatai. Az árverési katalógus címlapján is szereplő Rózsaszín gesztus három egyszerű elem, három tiszta szín párbeszéde, a létet boncolgató, és azt egy gesztusban leíró festőalkat színtiszta ars poeticáját adja. A kollekcióban végigkövethetjük, hogyan formálták római és firenzei utazásai festészetét az erőteljes színektől, a lírai alkotásokon át a háromszög motívumig.
Mazzag István: Talán (Forrás: BÁV ART)
Szintén a gesztusfestészet egy szép példája, de már a pop art határmezsgyéjén Hencze Tamás Struktúrája. A fontos művek között meg kell említeni Mazzag István Talán című főművét, az 1986-os nagyméretű alkotás a pop art és a neo-avantgárd kifejezésformái között egyensúlyoz.
Az előző évi árverésen már számos rekordot megdöntöttek a szentendrei alkotók. Ez alkalommal Deim Pál és Aknay János képei mellett ef Zámbó István szürreális festményeire, illetve egy izgalmas szobrára lehetett licitálni, de feLugossy László Hátitemploma is sok érdeklődőre figyelmét keltette fel.
A magyar kortárs festészetből széles merítést nyújtó anyagban megtalálható volt továbbá a mezőgazdasági művészet úttörőjének, Bukta Imrének egy képe, de a résztvevők licitálhattak Konkoly Gyula kirándulóira vagy Konok Tamás kollázsaira is.
A reprezentatív kollekcióban jelentős kortárs szoborgyűjtemény is helyet kapott, olyan illusztris alkotókkal mint Mata Attila, Borsos Miklós, Nagy Sándor vagy éppen Botos Péter, utóbbit legfrissebb üvegmunkái képviselték.
Borsos Miklós Afroditéja (Forrás: BÁV ART)
Három egyszerű elem, három tiszta szín párbeszéde – egy mindenség és a közép körül örvénylő figyelem. Nádler István lényegre redukált Rózsaszín gesztusát érdekes szintézisnek is tekinthetjük. Az akvarell technika már a 90-es évek legeleji római és firenzei utak után, de az azt követő, erőteljes színektől hajtott, a nádleri motívumot – a Malevicstől kölcsönzött formát és a szamothrakéi Niké alakjának esszenciáját ötvöző emblémát – továbbgondoló háromszög széria előtt született, felidézve a 80-as évek lírai gesztusait is.
Nádler István: Rózsaszín gesztus (Forrás: BÁV ART)
Ez a rendkívül könnyed és finom alkotás immanensen hordozza Nádler István alkotói filozófiáját, és szemléletes módon mutatja fel azt a néző számára. A kortárs festészet szempontjából megkerülhetetlen matéria, a fénytől származó színek és a mindezt határoló formák hármasából kiolvasható közepet, nyugvópontot kereső, létet boncolgató, és azt egy gesztusban leíró festőalkat színtiszta ars poeticáját.
Az éteri fehér papír határok nélküli alapot szolgál az említett itáliai utazások tanulságait mutató, barokkosan fátyolos rózsaszín gesztusnak, amely komótos vízszintes indulásból hirtelen és éles vertikális mozgásba kezd – hogy aztán újra magába, a kiindulópontba ömölhessen vissza. A vékonyan felvitt akril (mely ilyen formában az akvarellhez válik hasonlóvá) viszkózus és elillanó karaktere éppen csak megtapad a papír textúráján. A háromszöget leíró, jelenidejű mozdulatot a diszkrét geometriával kimért szaggatott vonal „húzza alá”, mintegy helyben tartva, az alaphoz szögezve a lágyan balanszírozó kompozíciót. Három térsík, három minőség alkot egy egységet egy spirális, de felfelé törő erővonalban, amely önleíró jellegével túllépni kíván önmagán.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
