A Vigilia ez évi tizenegyedik számát ajánljuk olvasóink figyelmébe.
„Lőporos hordó – tanultuk mind a gimnáziumban. Mert ott, Szarajevóban dördült el a végzetes lövés, amely kiváltotta az I. világháborút, amely elindította egész Európát azon a lejtőn, amelyen végzetesen zajlik alkonya. Bécsben azt mondják, a Balkán a Ringen túl kezdődik, a Balkan Tours utazási iroda kínálata szerint pedig Magyarországtól délre és keletre. Szegeden a város szereti magát mediterrán jellegűnek titulálni, és ha az ide látogató amerikai turisták összemosnák a Balkánnal, nagy lenne a sértődés. Valahogy minden európai országnak, a Lajtán túl és innen egyaránt megvan a maga balkánja, amit lenézhet, hogy önmagára fölnézzen. […] minden okunk megvan rá, hogy ellátogassunk a Balkánra, hogy közel engedjük magunkhoz. Mert ez az egyik lehetősége annak, hogy magunkban is rádöbbenjünk a magunk balkániságára, ahol – ahogyan Bibó István írja – a józan ész helyett a kollektív hisztéria az ellenállhatatlan motiváció” – olvasható Máté-Tóth András Balkánon belül című vezércikkében.
A kereszténység a Balkánon című tematikus összeállításban Molnár Antal Közel, és mégis távol? Történeti-történészi tűnődések a Balkánról, Maria Todorova Balkáni kultúra, balkáni identitás?, Nagy Levente A keresztény identitás vizsgálatának lehetőségei a 4. századi Valeria provinciában régészeti források alapján, Baán István A későbizánci teológia, András Szabolcs Ortodox teológiák a Balkánon, Csaplár-Degovics Krisztián Az albánok: egy felekezeti kihívásokkal küszködő etnikai nemzet és Varga Szabolcs Távol a Balkántól: Horvátország című tanulmánya olvasható.
Az Esszék rovatban Ivo Andrić A szellemi élet fejlődése Boszniában a török uralom hatása alatt című írásának részlete szerepel Thomka Beáta fordításában és bevezetőjével.
A Vigilia beszélgetése rovatba Máté-Tóth András készített interjút Német László SVD belgrádi érsekkel.
A folyóirat szépirodalmi részében Mile Stojić és Odisszéasz Elítisz versei mellett Görföl Tibor Philip Sherrard és az újabb görög költészet és Máté-Tóth András Hommage à Dževad Karahasan (1953–2023) című esszéje található.
A Kortárs vers kortárs szemmel rovatban Bartusz-Dobosi László elemzi Kalász Márton Zuhanás című versét. Az Egyház a világban rovat Szilágyi Csaba Giesswein Sándor politikai útkeresése. Megemlékezés halálának századik évfordulóján című írását közli.
A Kritika rovatban Balázs Zoltán ismerteti Craig Calhoun – Dilip P. Gaonkar – Charles Taylor Degenerations of Democracy című könyvét, a Szemle rovatban pedig Thomka Beáta és Forgách Kinga ír Vida Gábor Senkiháza. Erdélyi lektűr című regényéről.
A Vigilia honlapján részletek olvashatók a legújabb szám néhány írásából.
Vigilia Szerkesztőség / Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
