A Veszprémi Főegyházmegye kiemelt feladatának tekinti a hitből fakadó kultúra és a kulturális értékek gondozását, ezek méltó bemutatását, ezért Érsekségi ékességek címmel sorozatban ismerteti őket honlapján. Ezúttal az úgynevezett Rada-úrmutatót ismerhetjük meg. A cikk a 20. századi fuldai ötvösmunkákat bemutató írás első része.
Az három részre tervezett írás bemutatja, hogy három különleges, fuldai eredetű, Veszprémben található kegytárgy hogyan kapcsolódik egymáshoz. Természetesen további kutatások szükségesek mind történeti, mind művészettörténeti és ötvösművészeti szempontból a tárgyak provenienciájával, Veszprémbe kerülésével kapcsolatban.
1910. év úrnapján Hornig Károly veszprémi püspök (1888–1917) a szentmise utáni körmenetben az Oltáriszentséget egy különleges szentségtartóban hordta körbe. A korabeli híradások szerint az úrmutató az „ötvösművészet remeke. (…) Román stílusban alkotott csodaszép szentségtartó ez, mely nemcsak ízléssel, hanem ihlettel is készült; az aranyat szebbnél szebb drágakövek és emailképek díszítik.”
A monstranciát Rada István prelátus kanonok ajándékozta a veszprémi székesegyháznak, és ezen remekmű a főpásztor tetszését is elnyerte. Külön levélben köszönte meg a prelátusnak nagylelkű ajándékát. Kancelláriai jegyzet tanúskodik arról, hogy az ordinárius mennyire le volt nyűgözve a műtárgy szépségétől, ugyanis a levél fogalmazványára ráírták: „még ma”, tehát a köszönő és elismerő levelet aznap kézbesíteni kellett az ajándékozónak.
A fenti leírás a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjteményben 2001.150 leltári szám alatt megtalálható ostensoriummal (úrmutatóval) azonosítható. A kegytárgy 1909 és 1910 között készült Fuldában, alkotója Wilhelm Rauscher volt. Nem egyedi készítés, hanem katalógusdarab a megrendelő kívánsága szerint kivitelezve, mert a készítő későbbi katalógusaiban is ugyanez a forma szerepel. Ugyancsak hasonló található a Fuldai Egyházmegyei Múzeumban, amely a leírás szerint 1905 és 1907 között készült. (2018-ban az interneten 3500 dollárért lehetett ehhez hasonlót vásárolni.)
A monstrancia felső részén négyszögletes lemezeken az Atyaisten, három oldalt pedig három angyal látható, akik „Venite Satisfaciamus”, „Venite Amemus” és Venite Adoremus” feliratos szalagot tartanak a kezükben. A lunulán (holdsarló alakú csiptető, mely függőleges helyzetben tartja az Oltáriszentséget a monstranciában) a Szentlelket szimbolizáló galambot ábrázolták. Nodusának (szárának kidudorodó, jól megfogható része) felső részén az öntött formában a kígyót tipró Sarlós Madonna, alatta a négy evangélista figyelhető meg.
A talpon négykarélyos keretben Veszprémhez és Magyarországhoz kötődő szentek zománcképei láthatók, alattuk felirattal: Szent Mihály arkangyal, Szent Imre herceg liliommal, Boldog Margit liliommal, Szent László király vizet fakaszt a sziklából, alamizsnálkodó Szent István első magyar király és Szent Erzsébet. A monstrancia hátoldalán, körben „Ecce panis angelorum, factus cibus viatorum” felirat található.
Az úrmutatón érdekes a Szentháromság megjelenítése: az Atya legfelül képen ábrázolva, a lunulán a Szentlélek galamb képében, a kompozíció teljessé pedig az Oltáriszentség behelyezésével válik, amely Jézus Krisztus teste.
Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
