A válogatott szünetet követően a hétvégén folytatódtak az európai bajnokságok küzdelmei, hétközben pedig nemzetközi kupamérkőzéseket rendeztek. Az elmúlt években általánossá vált, hogy a nemzetközi porondon egy, maximum két magyar és szlovák csapat vesz részt. Ebből a szempontból az idei szezon kivételesnek számít, a megszokott Ferencváros-Slovan páros mellett a Spartak Trnava is kvalifikálta magát az EKL-csoportkörébe.
Felmerülhet a kérdés, mi annak az oka, hogy a magyar és szlovák csapatok az esetek többségében csupán a harmadik számú európai kupasorozatba kvalifikálják magukat, és miben marad el az OTP Bank Liga és a Niké liga a többi európai bajnokságtól? Az alábbiakban erre keressük a választ.
UEFA-koefficiens a siker kulcsa
Az UEFA-koefficiens (más néven UEFA-együttható) alapján számolják ki, hogy az egyes bajnokságokból hány csapat indulhat az európai kupasorozatok csoportkörében, illetve selejtezőiben. A pontszámot a klubok nemzetközi szintéren való szereplése határozza meg.
Egyszerűbben, minél jobban szerepel egy adott csapat, annál több pontot szerez hazája bajnokságának.
Mind a három UEFA által rendezett kupasorozat csoportkörében elért győzelemért két, a döntetlenért egy pont jár, a selejtezőben szerzett pontszámok pedig feleződnek. Az együttesek minden egyes sikeresen vett kieséses kör után bónuszpontokkal gazdagodnak. A Bajnokok Ligájában maximum 12, az Európa-ligában 8, a Konferencia-ligában pedig 4 bónuszpont gyűjthető, ezt minden esetben a két döntős kapja. A sorozat végeztével összeadják az egyes bajnokságok csapatainak pontszámait, majd azt elosztják az induló egyesületek számával.
A környező országok mind előttünk a rangsorban
A magyar bajnokságban jelenleg négy csapat jogosult a kvalifikációra. A bajnok a BL-selejtezőben, a 2-3. helyezett és a kupagyőztes a Konferencia-liga selejtezőiben indulhat. A Niké ligában ugyanez a felosztás.
Csupán összehasonlításként, a szerb első osztály (Super Liga) bajnoka automatikusan kvalifikálja magát a Bajnokok Ligája főtáblájára, a második helyezett BL-selejtezőben indulhat, és még a dobogó harmadik helyezettje is az Európa-liga selejzetőiben vívhatja ki továbbjutását a csoportkörbe.
Felmerül a kérdés, miért ekkora a különbség egy általunk egyenrangúnak vélt bajnokságban? A megfejtés egy konkrét csapathoz, a Crvena Zvezdához köthető. A belgrádiak az elmúlt években a BL és az EL főtáblája között ingáztak, a második számú európai kupasorozatból több alkalommal sikerült a tavaszi kiesés szakaszba továbbjutniuk. Ennek köszönhetően értékes pontokat és bónuszpontokat szereztek, aminek köszönhetően a Super Liga 27 775 koefficiensponttal Európa 13. legerősebb bajnokságának számít. Még náluk is jobban áll az osztrák Bundesliga, amely 30 800 ponttal a 11. helyen áll. A kulcs mindkét esetben egy stabil BL és EL főtáblás csapat, amelyet a két bajnokság évről évre biztosítani tud. Az OTP Bank Liga ebben a rangsorban a 25., a Niké liga pedig a 27. pozíciót foglalja el. Megelőzi őket többek között a román, a svéd, a ciprusi, az izraeli vagy a norvég bajnokság is.
A Fradi és a Slovan lehet a megmentő
Jelenleg talán a Ferencváros jár a legközelebb ahhoz, hogy elérje a Crvena Zvezda szintjét.
Ehhez képest az idei EKL-csoportkörös szereplést mind maga az FTC, mind az egész magyar bajnokság csalódásként élte meg. Bátran kijelenthetjük, a magyar ligának a Ferencváros az egyetlen mentsvára. A képlet egyszerű. A zöld-fehérek csoportkörös szerepléseitől függ a magyar csapatok európai jövője. Amennyiben a Fradi évről évre stabil teljesítményre lesz képes, a magyar bajnokság koefficiens pontjai is növekedni fognak, és több csapat indulhat az első vagy második számú európai kupasorozatban.
A szlovák csapatokkal hasonló a helyzet, annyi különbséggel, hogy a Slovan maximum az Európa-liga csoportköréig jutott. Legutoljára a 2019/2020-as szezonban szerepeltek itt, a továbbjutás azonban akkor sem jött össze. A pozsonyiak azóta három alkalommal az EKL-csoportkörében indultak, tavaly a nyolcaddöntőig jutottak.
Lényeges kiemelni, az FTC Európa-ligás szerepléseivel jóval több pontot gyűjtött, mint a Slovan a Konferencia-ligával. A helyzet azonban hasonló a Niké ligában is. A Slovan mögött nincs más csapat, aki sikereket érhetne el az európai porondon. A DAC általában a Konferencia-liga második vagy harmadik selejtezőkörében elbukik, a Nagyszombat-Zsolna-Rózsahegy hármas szintén nem tud felmutatni túl sok eredményt az elmúlt évekből. A Spartaknak idén ugyan összejött az EKL-csoportkör, ez idáig azonban még nem sikerült pontot szerezniük.
Mire számítsunk a jövőben?
És most kicsit latolgassuk az esélyeket. Az FTC már megengedheti magának, hogy neves edzőket, és európai szinten is ismert játékosokat vásároljon. Ehhez egyrészt elengedhetetlen az anyagi háttér, másrészt a nemzetközi kupasorozatokban szerzett hírnév sem elhanyagolható tényező. Kubatov Gáborék az elmúlt évek sikereinek köszönhetően olyan játékosok számára váltak vonzó célponttá, akik korábban csípőből elutasították az ajánlatukat. A minőségi focistákkal teletűzdelt csapat pedig egyre jobb eredményeket fog hozni, ez egyértelmű. Az FTC-nél eszerint építkeznek, és minden évben a BL-főtábláját célozzák meg, ezt támasztják alá Kubatov Gábor szavai is.
Számomra csak ez a reális, nem tudok, és voltaképpen nem is akarok más célt kitűzni. Ha azt tűzöd ki célul, hogy elég a Konferencia-liga, akkor lehetetlen a BL-t elérni. Mindig azon kell gondolkodnod, hogy te Bajnokok Ligáját akarsz nyerni, és ennek a hétköznapjaidat is át kell hatnia”
– jegyezte meg a klub elnöke.
Amennyiben a zöld-fehérek sikeresen folytatják az építkezést, reálisnak lesz tekinthető a BL-főtáblás szereplésük. A Slovannál az infrastruktúra és az anyagi háttér adott, már csupán a játékosállomány minőségén kellene javítani. Ugyan a pozsonyiaknál szintén nagy összegeket fordítanak a keret megerősítésére, továbbra is hiányoznak azonban az egyéniségek, a húzó emberek. Juraj Kucka érkezésekor mindenki felkapta a fejét, való igaz a veterán játékos pályafutása csúcsán nívós európai klubokban szerepelt, 36 évesen azonban képességei már csupán a Konferencia-liga csoportkörére elegendők.
A Slovannak a Fradi példájára legalább az Európa-ligában kellene szerepelnie, hogy minőségesebb játékosok figyelmét is felkeltse. Amennyiben ez sikerül, a jövőben egy stabil BL-csoportkörös csapattá nőhetik ki magukat.
Talán erős kijelentés, de a magyar és a szlovák labdarúgás jelenlegi két reménysége a Ferencváros és a Slovan. E két csapat szereplésén múlik, sikerül-e a két bajnokságnak feljebb kapaszkodnia az UEFA-koefficiens ranglistáján, ezáltal több klub kvalifikálhatná magát az európai porondra. Reményeink szerint hamarosan sikerül megközelítenünk az európai topszintet, és minden évben szoríthatunk magyar, illetve szlovák csapatért a Bajnokok Ligája küzdelmeiben.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
