Helyezkedés a Szövetségen kívül és belül Czímer Gábor2023. 10. 12., cs – 17:09 Pozsony |
Továbbra is Forró Krisztián maradhat a Szövetség elnöke, de nem tudni, Gyimesi György belép-e a pártba, és ha igen, milyen tisztséget kaphat. A volt képviselő akár a negyedik Fico-kormány szolgálatába is állhat.
A parlamenti választás során a Szövetség ugyan nem jutott a törvényhozásba, de az egyes jelöltjei, a párt eredményét jelentő 130 183 vokshoz mérten, jelentős számú preferenciaszavazatot szereztek. A Szövetséget vezető Forró Krisztián 56 438 preferenciaszavazatot kapott, ami azt is jelenti, hogy a szavazóik valamivel több mint 43 százaléka karikázta be a nevét. Ezt a párt jelentős része olyan eredménynek tekinti, amely legitimálja Forrót abban, hogy a december elején esedékes tisztújító közgyűlésen újra versenybe szálljon a pártelnöki tisztségért. Pandy Péter, a párt Országos Tanácsának elnöke, aki a Híd-platformjában politizál, ugyancsak úgy nyilatkozott, Forró szerinte bebizonyította alkalmasságát a pártelnöki posztra. Maga Forró ezzel kapcsolatban nem akart nyilatkozni, a Szövetség sajtóosztályán keresztül mindössze annyit üzent, az ilyen kérdésekkel először párton belül fognak foglalkozni.
Tóth Barnabás Felicián politológus lapunknak szintén arról beszélt, Forró preferenciaszavazatainak száma komoly megerősítést jelent a számára. A Szövetség vezetőjeként ugyanakkor nem tudta megoldani a párton belüli konfliktusokat. „Igazából sodródott az MKP-platformmal és Berényi Józsefnek a kezdeményezéseivel” – mondta a szakértő arra utalva, hogy Forró ennek a platformnak a tagja. A jelentős számú karika a szakértő szerint egy mentőöv lehet a pártelnök számára. „Nem tudom azonban, hogy a párton belüli túlélésére ez elég lesz-e, vagy sem” – tette hozzá. Tokár Géza politológus azonban úgy véli, Forró erős felhatalmazást kapott arra, hogy a párt élén folytassa a munkát. A szakértő szerint ebben a kérdésben fontos tényező még, hogy a magyar kormány miként látja Forró teljesítményét. A nyáron Orbán Viktor (Fidesz) magyar miniszterelnök gyenge teljesítménynek nevezte, hogy nincs magyar parlamenti képviselet.
Mégsem indul
Még a választás előtt azonban inkább arról lehetett hallani, hogy az egyelőre még párton kívüli Gyimesi György is esélyes lehet az elnöki tisztségre. A Szövetség listájának utolsó, 149. helyéről induló korábbi parlamenti képviselő rendkívül intenzív kampányt folytatott, de a televíziós vitáknak is rendszeresen vendége volt. Gyimesi a listán a második legtöbb karikát kapta, 31 351 preferenciaszavazatot szerzett, a nevét a Szövetség választóinak 24 százaléka karikázta. A választás után azonban a korábbi képviselő egyértelműen kijelentette, nem száll versenybe a Szövetség vezetőjének tisztségéért. A párt vezetéséből többen is arról beszéltek, a döntése mögött az állhat, hogy karikáinak száma jelentősen elmaradt Forró preferenciaszavazataitól. Gyimesit is megkerestük, hogy megtudjuk, miért döntött úgy, nem indul a pártelnöki székért, de a korábbi képviselő elutasította, hogy lapunknak nyilatkozzon.
Mindezzel együtt is Gyimesi politikai jövője számára az egyik lehetőség az lehet, ha a Szövetségben próbálja megtalálni a helyét. Bár erről még minden bizonnyal nem született döntés, ha ezen az úton halad, akkor valószínűsíthetően a párt elnökségében dolgozhat, esetleg az alelnöki tisztséget töltheti be. Ebben fontos szerepet játszik majd, hogy milyen belső folyamatok zajlanak a Szövetségben, illetve maga Gyimesi miként próbálja pozicionálni magát. A volt képviselő például váratlanul és élesen bírálta Bárdos Gyulát, a párt MKP-s elnökségi tagját. „Ha egy 52 000 tagot számláló szervezet vezetője 7343 »karikát« kap, az vajon mit jelent? Gyengén mozgósította a tagokat, gyenge vezető, vagy már nem is annyira érdekli a siker?” – utalt Facebook-bejegyzésében arra, hogy Bárdos a Csemadok országos elnökeként mennyi preferenciaszavazatot szerzett. Ezzel kapcsolatban egyébként kerestük Bárdost is, de nem kívánt nyilatkozni. Berényi József, az MKP-platform elnöke Gyimesi esetleges párttagságával kapcsolatban lapunknak annyit mondott, nem akar a sajtón keresztül üzengetni, ugyanakkor a logika azt diktálná, ha a volt képviselő az ő platformjukban találná meg a helyét, hiszen ők vették a jelöltlistára is. További részletekről nem akart beszélni. Gyimesi párttagságával kapcsolatban Pandy Péter pedig arról beszélt, nem lenne hiteles, ha a volt képviselő nem az MKP-platformba lépne be.
A Szövetség alelnöki tisztségére a párt jelenlegi alapszabálya szerint az Összefogás-platform állíthat jelöltet. Úgy tűnik, a platform ebben a tekintetben nem nyitott Gyimesi felé. Erre utal, hogy az Összefogás-platform elnöke, Orosz Örs egy interjúban kritikát fogalmazott meg a korábbi képviselő által a választáson elért eredménnyel kapcsolatban. Orosz egyébként a harmadik legtöbb karikát, 21 310 preferenciaszavazatot begyűjtő jelölt volt, a pártban bizonyos értelemben Gyimesi vetélytársának számít. Mózes Szabolcs, a Szövetség alelnöke, aki szintén az Összefogás-platformban politizál, a volt képviselő integrálásáról úgy nyilatkozott, először Gyimesinek kell eldöntenie, be akar-e lépni, utána pedig az általa választott platformnak kell megbeszélnie, hol számol vele. „Mivel a párton belüli véleményspektrum azon széle, ahol most ő található, elég hangos és látható, ezért a legfontosabb kérdés nem az, hol lesz az ő helye, hanem az, hogy az eltérő véleményekre fogékony magyar választók is találják meg képviseletüket és hangjukat a Szövetségben” – tette hozzá. Felmerül még annak a lehetősége, hogy a Szövetség december eleji közgyűlésén, akár a platformok eltörlésének kérdése mentén, megnyissák a párt alapszabályának átalakításáról szóló vitát és így találjanak helyet Gyimesinek. A platformok eltörlését azonban az Összefogás és a Híd is élesen elutasítja. Pandy Péter, a Híd-platformban politizáló OT-elnök kijelentette, amióta Sólymos Lászlóék elhagyták a formációt, nem voltak semmilyen feszültség részesei. „Ahol nincs probléma, ott nem kell problémát kreálni” – tette hozzá a platformok eltörléséről szólva.
Tokár Géza politológus Gyimesinek a Szövetségbe való integrálásával kapcsolatban lapunknak elmondta, a volt képviselőnek nagyon erős és feltehetően drága kampánya volt, a párt listáján induló legláthatóbb politikus volt. Arra emlékeztetett, preferenciaszavazatok terén nem tudta megelőzni Forró Krisztiánt. „És nem kicsivel maradt el az eredményétől” – tette hozzá. Mindez azt is jelenti, hogy nem Gyimesi lett az első számú pártelnökjelölt, hanem Forró. A politológus úgy véli, a volt képviselő számára mindezzel együtt az a legkedvezőbb lépés, ha belép a pártba.
Fico szolgálatában?
Tokár szerint mindennek ellenére az is elképzelhető, hogy Gyimesi, miután feladta a Szövetség pártelnöki tisztségének megpályázását, a most felálló kabinet szolgálatába állna, valamilyen kormányzati tisztséget vállalna. Több forrásunk is elképzelhetőnek tartja ezt, egyesek szerint maga Gyimesi is igyekezett azt a képet kialakítani magáról, hogy felkérést kaphat, valamilyen pozícióban Robert Fico negyedik kormányának tagja lehet. Többen is szóba hozták a kisebbségi kormánybiztos tisztségét, amelyet jelenleg Bukovszky László tölt be, akit még 2016 tavaszán nevezett ki az akkori Smer–Híd–SNS kormány. Információink szerint azonban a kormánybiztosi pozíció megszerzését ellehetetlenítené, de legalábbis megnehezítené, ha Gyimesi párttag lenne. Ezért ha a most felálló kormány december elejéig, a Szövetség közgyűléséig nem dönt a kormánybiztosi tisztségről, a volt képviselő időzavarba kerülhet. A Szövetségben bármilyen poszt értelemszerűen párttagsághoz kötött, ami azonban problémát jelenthet a kormánytisztség megszerzésében. Bár nem kérdés, hogy Gyimesinek jó kapcsolatai vannak az alakulóban lévő koalíció egyes szereplőivel, így például a korábban a fasiszta ĽSNS listáján induló Tomáš Tarabával, nem lehet megmondani, mekkora az esélye, hogy kormánytisztséget kapjon. Forrásaink szerint, ha akár nem hivatalos felkérést kapott volna, akkor ezt a lehető legnagyobb titokban kellene tartania.
Sajtó elleni támadás
Berényi arra hivatkozva nem akart részletesebb tájékoztatást adni arról, felveszik-e Gyimesit a Szövetségbe, hogy szerinte a párt belső ügyeinek a nyilvánosságban való tematizálása okozta a parlamentből való kimaradásukat. „Némi humorral szólva, a mi célunk az kell legyen, hogy az Új Szó politikai rovata unalmas legyen” – indokolta, hogy miért nem nyilatkozik arról, mit terveznek. Tőle sokkal élesebben támadja a sajtót Gyimesi, aki a közösségi oldalán arról beszélt, szerinte a sajtó félrevezet, majd konkrétan a Napunkat, a Paramétert, a Pátria rádiót és lapunkat próbálta, egyebek mellett valótlan információkat közölve, lejáratni.
Azzal kapcsolatban, hogy a Szövetség a sajtót próbálja felelőssé tenni a választási balsikerükért, Tokár Géza politológus elmondta, valójában több oka van annak, hogy a párt a parlamenten kívül rekedt. „Nem egy hajszálon múlott a bejutás, hanem mélyebb tényezők vannak a háttérben” – mondta azzal, a Szövetség ugyan 20 ezerrel több szavazatot kapott, mint korábban az MKÖ, de még így is majdnem még egyszer ennyi, 18 ezer voks kellett volna az ötszázalékos küszöb eléréséhez.
Tóth Barnabás Felicián politológus pedig arra mutatott rá, mivel Forró nem tudta elcsitítani a Szövetségen belüli konfliktusokat és Berényi kezdeményezéseivel sodródott, így mindkét szereplő felelős a párt választási balsikeréért. A sajtó hibáztatását tévútnak tartja. „Ez önpusztító gondolkodásmód. Hiszen ha valaki valamin javítani szeretne, akkor először azt érdemes megvizsgálnia, ő maga mit tud másképpen csinálni” – mutatott rá azzal, úgy tűnik, mintha a Szövetségben az önreflexió, a saját teljesítményükkel való szembenézés teljesen hiányozna. A sajtó, esetleg a közvélemény-kutató ügynökségek elleni támadás szerinte az önreflexió hiányáról való figyelemelterelés. A Szövetségnek a parlamenti választáson nyújtott teljesítményét Tóth Barnabás Feliciánnal és Tokár Gézával az Új Szó-stúdióban elemeztük. A beszélgetést pénteken 19 órától tekinthetik meg lapunk Facebook-oldalán.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
