2023. 10. 01.
Egyiptom beszervezte az amerikai szenátus külügyi bizottságának befolyásos elnökét. A 39 oldalas vádirat kifejezetten felsorolja azokat a lépéseket, amelyekkel Menendez veszélyeztette az USA nemzetbiztonságát.
Bob Menendez demokrata szenátor vádirata úgy hangzik, mint egy krimi forgatókönyve: egy politikus, három New Jersey-i üzletember, egy cinkelt teherfuvarozó vállalat, valamint készpénzzel és aranyrudakkal tömött borítékok és széf. A házaspár otthonában tartott házkutatás során több százezer dollár készpénzt és két aranyrudat is találtak az ügyészek.
De a történet legütősebb része mégsem a büntetőjogi vád. Hanem sokkal inkább az a kémelhárítási aggályok által felvetett nemzetbiztonsági fenyegetés, amely végigvonul a 39 oldalas dokumentumon.
Összefoglalva, Egyiptom kormánya – amellyel az Egyesült Államoknak „kritikus védelmi partnersége” van – a jelek szerint beszervezte a szenátus külügyi bizottságának befolyásos elnökét. A vád kifejezetten felsorolja azokat a lépéseket, amelyekkel Menendez veszélyeztette az USA nemzetbiztonságát.
A vád szerint Menendez 2018. május 6-án azt kérte a külügyminisztériumtól, hogy adjon neki nem nyilvános információkat a kairói amerikai nagykövetségén szolgálatot teljesítő személyekről. Az információ kézhezvételekor Menendez SMS-ben küldte az információt akkori barátnőjének (jelenleg feleségének), Nadine Menendeznek, aki továbbította azt egy egyiptomi üzletembernek, Wael Hanának – aki pedig aztán továbbította egyiptomi tisztviselőknek.
A szenátor ezt az információt azután kérte a külügyminisztériumtól, miután aznap korábban találkozott Nadine Menendezzel és Hanával. Bár a külföldi nagykövetségek pontos létszáma nem titkos, érzékenynek tekinthetők, mivel potenciálisan felhasználhatók külföldi hírszerzési jelenlét meghatározására az adott országban.
Mivel Menendez a Szenátus Külügyi Bizottságának elnöke volt, képes volt ráhatni a függőben lévő katonai finanszírozásra és eladásokra, vagy éppen feloldani azokat. Az ilyen finanszírozás és értékesítés közvetlen tárgyalása végrehajtó hatalmi funkció, amelyet a külügyminisztérium, mint vezető ügynökség lát el.
A Külügyminisztérium felülvizsgálja és jóváhagyja az ilyen típusú segélyeket, azon igazolások alapján, hogy a fogadó ország megfelel bizonyos kritériumoknak – Egyiptom esetében ez az emberi jogok és a demokrácia iránti elkötelezettség bizonyítását jelentette. A vádiratban leírt eseményeket megelőzően az USA visszatartotta az Egyiptomnak nyújtott segélyt, mert aggodalmak és kifogások támadtak az arab ország e téren nyújtott teljesítményével kapcsolatban.
2018 májusában Menendez – ismét Nadine-t használva közvetítőként – nem nyilvános információkat adott egyiptomi tisztviselőknek az Egyiptomnak szánt katonai segélyek kiadásáról. Menendez 2018 júliusában aztán személyesen is találkozott egyiptomi kormány- és katonai tisztviselőkkel, ahol tájékoztató anyagokat kapott Egyiptom külpolitikai céljairól, és ezt követően közölte, hogy akkori barátnőjén keresztül jóváhagyja kéréseiket (a korlátok feloldását). Ezzel Menendez nyilvánvalóan titokban aláásta a külügyminisztérium befolyását és tárgyalási erejét az egyiptomi kormánnyal szemben.
Szintén 2018 májusában Nadine továbbította Menendezhez az egyiptomi kormány tisztviselőinek kérését, hogy segítséget kérjenek egy levél megszövegezéséhez. Ebben lobbizni akartak más szenátorok támogatásáért is.
Menendez beleegyezett, és titokban levelet írt, amely állítólag Egyiptom kormányától származott. Ennek során Menendez felhasználta kollégáinak az egyiptomi közállapotokkal kapcsolatos aggodalmairól szerzett tudását.
2021 júniusában Nadine találkozót szervezett Menendez és egy magas rangú egyiptomi hírszerzési tisztviselő között egy szállodában. Menendez átadott a titkosszolgálati tisztviselőnek egy cikket, amely azokról a kérdésekről számolt be, amelyeket a szenátusban dolgozó kollégái a másnapi megbeszélésen fognak feltenni a tisztviselőnek egy emberi jogi kérdéssel kapcsolatban.
Amy Hawethorne riporter Twitter-beszámolója összekapcsolja a találkozó időpontját Abbasz Kamel egyiptomi hírszerzési főnök amerikai látogatásával, aki találkozott amerikai szenátorokkal, hogy válaszoljon a Dzsamál Hasogdzsi újságíró meggyilkolásával kapcsolatos kérdésekre.
Konkrétan az akkori jelentések azt mutatták, hogy a szenátorok ki akarták kérdezni a titkosszolgálati vezetőt azokról a hírekről, amelyek szerint a Hasogdzsi merénylőit szállító szaúdi repülőgép megállt Kairóban, hogy felszedje a meggyilkolásához használt drogokat.
Noha az amerikai médiában megjelent a kérdéssorról szóló beszámoló, Egyiptom valószínűleg nem tudott róla, vagy nem bízott a megbízhatóságában. Azzal, hogy a hírcikket proaktívan eljuttatta a titkosszolgálati tisztviselőhöz a privát találkozójuk előtt, Menendez segített Egyiptomnak az ilyen kérdésekre való felkészülésben.
A vádirat megjegyzi, hogy Menendez egyiptomi tisztviselőkkel folytatott találkozói közül sok úgy zajlott le, hogy sem munkatársai, sem más bizottsági tagok nem voltak jelen. Noha bizottsági elnöki pozíciójáról már az elmúlt napokban lemondott, napról-napra nő a politikai nyomás Menendezen, hogy mondjon le képviselői helyéről is.
Minden bizonnyal egyáltalán nem véletlen, hogy a Képviselőház külügyi bizottságának legmagasabb rangú demokrata tagja pénteken bejelentette: arra kérte a külügyminisztériumát, hogy „szüneteltesse” az Egyiptomnak nyújtott amerikai katonai finanszírozásának egy részét, amely emberi jogi kritériumoktól függ.
Megosztom:
Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »
