A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója szerint az emberiség soha nem használt annyi szenet és kőolajat, mint manapság, és a fosszilis energiahordozók mellett megjelenő megújuló energiaforrások egyelőre csak arra voltak elegendők, hogy a növekvő igényeket kielégítsék.
Már évtizedek óta széles körben nagyon sokat beszélnek világszerte az alternatív energiahordozókról. Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója szerint azonban a szavakat nem követik tettek. Az üzletember a Planet Budapest 2023 fenntarthatósági expó és élményprogram egyik beszélgetésén azt mondta Áder Jánosnak, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökének, hogy ma is többnyire ugyanannyi fát égetünk, mint az ipari forradalom előtt, valamint olajból és szénből is többet használunk.
„Eddig sosem tudtunk még energiahordozót kiváltani, mindegyik használatban van”
– közölte a rendezvényen Hernádi Zsolt, aki hozzátette: a legerősebb fosszilis energiahordozók „soha nem látott mértékű fogyasztásban vannak”, és arra is felhívta a figyelmet, hogy az üvegházhatású gázok 80 százaléka az energiaiparból származik. Szerinte az alternatív energiahordozókkal kapcsolatos célkitűzések többsége irracionális, nincsenek kedvező hatások, eredmények.
A Mol csoport elnök-vezérigazgatója a beszélgetés során kitért arra is, hogy az üvegek, alumíniumdobozok, PET-palackok visszagyűjtése 2024 elejétől indul. Elmondta, hogy évente körülbelül 60 ezer tonna PET-palack termelődik az országban, melyeket nem hasznosít újra az élelmiszeripar, pedig eredetileg erre gyártották azokat. Tájékoztatása szerint
a következő bő két évben az a cél, hogy a PET-palackok 77 százalékban újrahasznosítottak legyenek, legkésőbb 2029-re pedig 100 százalékra kell növelni ezt az arányt.
Mint fogalmazott, ez az üveggyűjtő rendszer a legjobb megoldás a lehetséges opciók közül, más országokban is bevált. Példaként Norvégiát, a balti államokat és Szlovákiát említette meg.
„Nyolcezer visszaváltóhely lesz, minden 1000 fős településen kötelező lesz kijelölni egy pontot, a visszaváltópontok is kapnak pénzt, hogy érdekeltek legyenek a visszagyűjtésben – ismertette a jövő évi terveket Hernádi Zsolt, aki kiemelte, hogy kulturális váltásra van szükség a pazarlás ellen.
Beszélt arról is, hogy szerinte milyen lesz a jövő közlekedése, miután 2035-től szintetikus üzemanyaggal működő vagy elektromos meghajtású autókat lehet csak gyártani. Közölte: a szintetikus üzemanyag 9-szer annyiba kerül, mint a hagyományos üzemanyag, de nemcsak a nagyon magas ár problémás, hanem az is rendkívül sok gondot okoz, hogy az autók egyes alkatrészei sem bírják, valamint a társadalmi hasznosságát is meg lehet kérdőjelezni.
Hernádi Zsolt szerint az elektromos autók hatásfoka magas, az előállítás azonban kissé nehézkes. Mint mondta, Európában a futáshoz szükséges elektromos áram 50 százalékban fosszilis energiából származik. Hozzátette: tavaly a hazai személygépkocsi-állomány 6-8 százaléka lett új, ebből 6 százalék volt elektromos meghajtású. „Nem ez lesz önmagában a megoldás, hiszen a teherautóknál az akkumulátorok olyan nagy többletsúlyt jelentenek, ami a hasznossági tényezőket rontja. A hidrogénhajtás elterjedésének akadályozója az alacsonyabb hatásfok, a teljes logisztikai háttér hiánya, a drága gyártás, és az sem egyértelmű, hogy a hidrogén hogyan kerülne majd a felhasználókhoz” – fejtegette a Mol csoport elnök-vezérigazgatója.
Az InfoRádió Aréna című műsorának mai vendége Áder János korábbi köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke lesz. Az élő adás 18 órakor kezdődik.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
