Ferenc pápa szeptember 11-én dolgozószobájában fogadta III. Baselios Marthoma Mathews szír-malankár ortodox katholikoszt és kíséretét. A pápa beszédében jelezte, hogy a Szent Tamás alapította szír-malankár ortodox egyház és a többi keresztény egyház akkor tud továbbmenni a kiengesztelődés és az egység útján, ha együtt szembesül azokkal a sebekkel, amelyeket a megosztottság okozott Krisztus testén.
A Krisztus egy természetét valló monofizita szír-malankár ortodox egyház katholikoszát Ferenc pápa először magánkihallgatáson fogadta dolgozószobájában, majd az ortodox egyházi vezető bemutatta a kíséretét. Mindkét fél beszédet mondott, majd az ajándékok cseréje után a Szentatya a Redemptoris Mater-kápolnában együtt imádkozott szír-malankár vendégeivel.
Ferenc pápa beszéde kezdetén megemlékezett a két egyház vezetőinek találkozásairól, először Szent VI. Pál pápa látogatott el 1964-ben Bombay-ba, majd 1983-ban a Vatikánban érkezett szír-malankár vendég már Szent II. János Pál meghívására, aki három évvel később maga kereste fel az indiai Kerala állam kottayami székesegyházát. Ferenc pápa pedig éppen tíz éve, megválasztása után, 2013 szeptemberében a Vatikánban fogadta és ölelte át a mostani katholikosz boldogemlékű elődjét, II. Moran Baselios Marthoma Paulose-t.
A pápa így folytatta: „A szír-malankár ortodox egyház eredete Tamás apostol prédikálásáig nyúlik vissza, aki a Feltámadt Jézus előtt megvallotta: »Én Uram és én Istenem!« (Jn 20,28). A Krisztus üdvözítő uralmát és istenségét hirdető tamási hitvallás megalapozza közös hitünket az imádságban és az Úrra való rácsodálkozásban.” Ferenc pápa reméli, hogy ugyanezt a hitet ünnepelhetik majd együtt, a 325-ban görögül Nikaiában, latinosan Niceában tartott első ökumenikus zsinat 1700. évfordulója alkalmából. A pápa szeretné, hogy „egykor mindannyian együtt ünnepeljék majd”, Szent Tamás hite ugyanis elválaszthatatlan a Krisztus testének sebeiről szerzett tapasztalatától.
„Azok a megosztottságok, amelyek a történelem során a keresztények között születtek, valójában fájdalmas sebek Krisztus testén, az Egyházon. Ennek következményei továbbra is kézzel foghatóak. De ha kezünket együtt tesszük ezekbe a sebekbe, mint egykor Tamás apostol, akkor megvallhatjuk, hogy Jézus a mi Urunk és Istenünk, és ha alázatos és csodálkozó szívvel rábízzuk magunkat az ő kegyelmére, akkor meggyorsíthatjuk annak a várva várt napnak az eljöttét, amikor az ő segítségével ugyanannál az oltárnál ünnepelhetjük húsvét szent titkát.”
Mindeközben haladjunk együtt a megtisztító imában, az összekötő szeretetben és a párbeszédben, amely közelebb visz bennünket egymáshoz – biztatott a Szentatya. A pápa kiemelte az Egyházak Közötti Párbeszéd Nemzetközi Vegyes Bizottsága létrehozását, amely történelmi megállapodáshoz vezetett a krisztológia terén 1990 pünkösdjén. A közös nyilatkozat megállapítja, hogy hitünk tartalma a megtestesült Ige misztériumában ugyanaz, még akkor is, ha a megfogalmazásban terminológiai és hangsúlybeli különbségek merültek fel a történelem során. Csodálatra méltó, ahogy a dokumentum kijelenti: „Ezek a különbségek olyanok, hogy ugyanabban a közösségben együtt létezhetnek, és éppen ezért nem osztanak meg minket, és nem is szabad megosztaniuk bennünket, különösen, amikor Krisztust hirdetjük testvéreinknek az egész világon, könnyen érthető kifejezésekkel: Krisztus hirdetése ugyanis egyesít, nem szétválaszt.”
Azóta 2010-ben döntés született a kultikus helyek, templomok és temetők közös használatáról, és a pápa azt is örömmel jegyezte meg, hogy a szinodális útról szóló októberi püspöki szinóduson részt vesznek a keleti ortodox egyházak képviselői is.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
