Stresszes lehet a tanévkezdés, de van módja a kezdetek megkönnyítésének Bugár Anna2023. 09. 01., p – 14:20 Pozsony |
Az első nap az iskolában gyakran jobban megviseli a szülőket, mint a gyerekeket – véli Tancsák Beáta, gyermekpszichológus, a kassai tanácsadói és megelőzési központ igazgatóhelyettese, akit többek között arról kérdeztünk, miként lehet zökkenőmentesen visszarázódni az iskolai rutinba.
Hétfőn több tízezer kiselsős megy először iskolába. Mit javasol a szülőknek, mire figyeljenek oda ebben az időszakban?
Az általános iskola megkezdése ijesztő lehet a szülőnek és a gyermeknek egyaránt, de izgalmas új fejezet kezdetét jelzi. Minden gyermek más-más fejlődési szakaszban kerül iskolába, és ez teljesen normális. Sok gyermek számára természetesnek tűnik az óvodából való átmenet, már ismerik a tanárokat és a barátaikat. Előfordulhat azonban, hogy a gyermek szorongást érez majd az iskola előtt, s további megnyugtatásra lesz szüksége a szülők részéről. Az iskolai szorongás leggyakoribb tünetei a fizikai panaszok, mint például gyakori hasi fájdalom, fejfájás vagy hányinger, illetve változások az étkezésben vagy az alvásban. A szeretett tevékenységek iránti érdeklődés elvesztése is de tartozik, valamint említhetjük az ingerlékenységet, koncentrációs nehézségeket. Az iskolakezdéssel összefüggő szorongás a legtöbb gyermeknél általában néhány héten belül elmúlik. Ha tovább tart vagy szélsőséges tüneteit észlelik a szülők, javaslom, forduljanak szakemberhez. Gyakran előfordul azonban, hogy a szülő jobban szorong, mint a gyerek, és ezt az érzést átviszi a gyerekre.
Hogyan lehet a legjobban felkészíteni a gyermeket a tanévkezdésre? Mivel motiválhatják a szülők a gyerekeket? Milyen játékok, tevékenységek segíthetik a gyermekeket az iskolai rutinba való könnyebb beilleszkedésben?
Javaslom, használják ki az iskola előtti napot egy pihentető családi napra egy-két szórakoztató tevékenységgel. Ha a gyermek fél a változástól, kiemelheti számára az iskolakezdés pozitívumait. Fontos emlékeztetni a kicsiket azokra az izgalmas tevékenységekre, amelyek az iskolában várják, mint például a festés, a barátokkal töltött idő, játék az építőkockákkal vagy a homokozóban. Ugyanakkor, fontos a türelem, hogy a gyermek érezze az őszinte érdeklődést az aggályai iránt, illetve az is, hogy a szülő megőrizze a nyugalmát. Az első nap az iskolában gyakran rosszabb a szülőnek, mint a gyereknek. A reggelek különösen megterhelőek lehetnek, alakítsanak ki reggeli rutint, és gondoskodjanak arról, hogy a gyermek hozzáférjen a reggelihez. Fontos elegendő időt hagyni a reggeli készülődésre, a zökkenőmentes iskolai reggel elérésében segít a tervezés. Bátorítsák a gyerekeket, hogy előző este tegyék meg, amit tudnak. Lefekvés előtt győződjenek meg arról, hogy a tízórai be van csomagolva, a ruhák elő vannak készítve, a reggeli meg van tervezve, a házi feladatok és egyéb segédeszközök be vannak csomagolva. Az egyik dolog, amit a gyermek az iskola első évében kezd elsajátítani, az az egyszerű szavak és mondatok elolvasása. Nem kell tudnia önállóan könyveket olvasni az iskolakezdés előtt, de lehetőséget kell kapnia arra, hogy élvezze a könyveket, hallgassa, ahogy felolvassák, és csatlakozzon az ismerős szövegekhez. Hasznos ezt a napi rutin részévé tenni, például lefekvés előtt. Jó ösztönözni a gyermeket a számolás gyakorlására is, hogy a számminták természetessé váljanak számára.
A kezdeti nehézségeket nem lehet teljesen kiküszöbölni, milyen problémák jelentkeznek leggyakrabban a kiselsősöknél az első hetekben?
Legfőképpen a szorongás, melynek sok fajtája van. Az elsősök esetében ez inkább a szeparációs szorongással és az anyától, apától vagy más gondozótól való távollét miatti félelemmel függhet össze. Ez dührohamokhoz vezethet az iskolába érkezéskor, és nehézségeket okozhat a napközbeni ellazulásban. Ezenkívül előfordulhat a szociális interakciókat kísérő szorongás is.
Szeptember negyedikén az idősebb diákok is visszaülnek az iskolapadba. Milyen gyakori érzelmi reakciókat tapasztalhatnak a gyerekek a nyári szünet után? Hogyan támogathatja például egy kamasz visszatérését az iskolába a szülő?
Leggyakrabban a szorongás jelentkezhet, de előfordul a félelem és az öröm is. A diákok gyakran idegesek, szomorúak, hogy vége a „semmit- tevésnek” és kezdődik a tanulás, az iskolai rutin. Egy átlagos gyerek iskolai napja tele van potenciális stressztényezőkkel, amelyek közé tartozik a szülőktől való elszakadás, a tanulmányi elvárások teljesítése, a különböző csoportok kezelése és a zsúfolt iskolai folyosók. Különösen a már szorongással küszködő gyermekek számára nagyon stresszes lehet az iskolába való visszatérés. A nyári vakáció után nehéz lehet az új időbeosztáshoz igazodni, különösen azoknak a tizenéveseknek, akik késő este fekszenek le, és egész nap az ágyban vannak. A változás okozta stressz elkerülése érdekében a struktúra kialakítását érdemes elkezdeni már a tanévkezdés előtt. A tinédzserek természetes erősségekkel és tehetségekkel rendelkeznek, és a szülők ezeket felhasználhatják az iskolába való visszatérés során felmerülő akadályok leküzdésére. Segíthetünk a tizenéveseknek a pozitív dolgokra összpontosítani, miközben elismerjük azt is, ami nem megy olyan jól. Nagyon fontos a kommunikáció, a legjobb tipp a szülőknek, akik szeretnék tudni, hogyan csökkentsék az iskolai stresszt: beszéljenek a tinédzserükkel!
Mi a legjobb módja annak, hogy a szülők megvitassák a gyermekükkel az iskolai konfliktusokat vagy nehézségeket?
Senki sem szeret konfliktusokkal foglalkozni, de bármennyire is próbáljuk elkerülni őket, a viták, veszekedések és nézeteltérések az élet részét képezik – a felnőttek és gyerekek esetében is. A konfliktusok heves érzelmeket idéznek elő, amelyek feldolgozásához a gyerekek nem biztos, hogy rendelkeznek megfelelő eszközökkel. Ahhoz, hogy a gyerekek kezelni tudják a konfliktusokat – legyen az egy játék miatti verekedés vagy egy barát árulása – el kell jutniuk oda, hogy gondolkodnak, mielőtt cselekednének. A szülők kezdhetik azzal, hogy segítenek a gyereknek felismerni, milyen érzelmeket élnek át, majd rávilágítanak a valódi problémára. Néha a gyerekek, különösen a fiatalabbak, nem rendelkeznek kellő érzelmi tudatossággal ahhoz, hogy azonosítsák a konfliktus eredeti forrását. A konfliktus megoldása érdekében a gyerekeknek meg kell tanulniuk világosan kommunikálniuk érzéseiket anélkül, hogy szidalmaznának vagy vádaskodnának. Az egyik leghatékonyabb dolog, amit tehetünk, ha példát mutatunk.
Milyen jelekre érdemes odafigyelni, amelyek arra utalhatnak, hogy a gyermek stressz vagy nyomás alatt érzi magát az iskolában? Mi a megfelelő reakció a szülő részéről ebben az esetben? Mikor kell szakemberhez fordulni?
A rövid távú stressz az élet része. Akkor válik problémává, ha elkezdi zavarni a mindennapi életet. A leg- gyakoribb az étvágy megváltozása – rövid távon a stressz elnyomja az étvágyat. A hosszan tartó stressz ellenkező hatást vált ki – kortizolt szabadít fel, ami növeli az étvágyat (általában vágyat kelt a magas zsírtartalmú, cukros ételek után). A tevékenységektől és a barátoktól való elzárkózás is utalhat stresszre. A stressz arra készteti a gyerekeket, hogy elhagyják azokat az embereket és dolgokat, amelyekben örömet leltek – elveszítik a motivációjukat, vagy úgy érzik, nem elég jók. Emellett jelentkezhet ingerlékenység, türelmetlenség vagy ágybavizelés, illetve alvási problémák is. A stressz túlpörgésre készteti az elmét, ami álmatlanságot, rém- álmokat vagy lefekvéssel szembeni ellenállást válthat ki. A stresszel küzdő tanulók megsegítésének első lépése a tünetek felismerése. Minél több fent említett tünet jelentkezik, annál valószínűbb, hogy stresszről van szó. Meg kell próbálni közösen megoldást találni. Megfontolandó a terapeuta vagy iskolai tanácsadó felkeresése, néha ugyanis a gyerekek jobban megnyílnak egy külső személynek, mint a szülőknek.
Hogyan lehet felismerni, ha egy gyermeknek tanulási nehézségei vannak, és milyen lépéseket kell tenni ezek kezelése érdekében?
Gyakran a tanárok veszik észre először, hogy egy gyermeknek tanulási zavara van. Néha könnyű észrevenni a problémát – például egy diáknál, aki nem halad az olvasás terén, a jelek azonban nem mindig egyértelműek. Sok esetben a gyerek, aki zavarban van amiatt, hogy olyan dolgokkal küszködik, amelyek társai számára könnyűnek tűnnek, igyekszik leplezni a gyengeségeit. Legyen szó egy diákról, aki fantasztikus esszéket ír, de komoly nehézségekkel küzd az alapvető matematikai feladatok elvégzésében, vagy fordítva. Vagy például egy tanulóról, aki remekül tud kérdésekre válaszolni az órán, de nem tudja papírra vetni az álláspontját. Ha egy tanulót folyamatosan emlékeztetni kell arra, hogy mit kell csinálnia, akkor azt gondolhatjuk, hogy nem figyel, de ez annak a jele is lehet, hogy nehézségei vannak az úgynevezett munkamemóriával – az új információk megtartásával, feldolgozásával és építésével. Ez gyakori probléma a tanulási zavarokkal küzdő gyerekeknél, akik gyakran próbálják eltitkolni küzdelmeiket a tanáraik és társaik elől. Ha egy diák túlságosan félénknek tűnik az óra alatt – a csoportos projektek alatt lóg, a hátsó sorban ül, vagy mindent megtesz annak érdekében, hogy ne szólítsák fel az óra alatt – előfordulhat, hogy valamilyen problémát próbál eltitkolni. A tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek számára kihívást jelent az idővel való gazdálkodás, és gyakran küszködnek az átmenetekkel, illetve a szervezéssel. Ha tanulási zavar mutatkozik az iskolában vagy otthon, központunkban az oktatási tanácsadó vagy a szülő először pszichológiai, majd gyógypedagógiai diagnózison vesz részt a gyerekkel. Szükség esetén javasoljuk a további vizsgálatokat. Ezt követően az iskola kap tőlünk egy ajánlást tartalmazó jelentést arról, hogyan dolgozzanak az adott diákkal a tanítási órákon.
A kassai tanácsadói és megelőzési központ igazgatóhelyetteseként mit tapasztal, növekszik a kisgyermekek aránya, akiknek gondot okoz az átmenet az óvodából az iskolába, illetve nehézségei adódnak a beilleszkedés terén?
Még az óvoda utolsó évében felmérést végzünk, ahol megpróbáljuk feltérképezni a gyengébb pontokat, amelyek fejlesztést igényelnek. Ezeket konzultáljuk a szülőkkel, s ha szükséges mélyebb diagnosztikát követően javasoljuk, hogy az adott gyerek belépjen-e az iskolába, vagy maradjon még egy évet az óvodában. A legnagyobb probléma, hogy egyre több gyerek szociálisan és emocionálisan nincs felkészülve. Itt említhetjük például a gyermek intenzív kötődését a szülőkhöz, az önállóság hiányát, az érzelmi labilitást, a túlzott félénkséget, a másokkal való kapcsolat megtagadását vagy azt, ha a gyermek képtelen hosszabb ideig egy tevékenységre koncentrálni, de például a túlzott mozgékonyság, nyugtalanság, erőszakos és robbanékony reakciók is jellemzők.
A szeptemberi iskolakezdés a pedagógusok számára is különleges időszak. Nekik mit tanácsol, hogyan könnyíthetik meg a visszatérést a tanterembe?
Az új tanév kezdete reményt, izgalmat és új kihívásokat jelent a tanároknak is. Csábító lehet, hogy valaki minél többet pihenjen, mielőtt elkezdődik az iskolai nyüzsgés, de később meghálálja magát, ha már idő előtt készen áll a visszatérésre. Javaslom az osztályterem és az óratervek megszervezését előre. Ez nem jelenti azt, hogy bele kell vetnie magát a munkába, és félre kell tennie a saját szükségleteit. A stressz megviselheti a tanárokat, különösen az iskola első heteiben, amikor a szülők és a diákok is még alkalmazkodnak. A stressz enyhítése érdekében minden nap tervezzen legalább egy öngondoskodási tevékenységet. Tegyen egy utolsó utazást vagy nyaralást. Sok sikert kívánok, hogy a tanév legyen tele érdekes projektekkel, versenyekkel, játékokkal, hogy játékon keresztül éljék át az évet, élvezzék a társasági és sporteseményeket, hogy színes, vidám legyen a tanév, tele új felfedezésekkel. Az iskoláikban mindig találjanak olyan embert, aki támogat, segít, elmagyarázza, amit nem ért, segítő kezet nyújt. Őszintén kívánom, hogy az iskoláik sikeres oktatási intézményként működjenek, ugyanakkor legyen saját lelkük, nyitott szívük, simogató kezük, mint egy jó családban.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
