Államkasszát kímélő segítség a jelzáloghiteleseknek Molnár Iván2023. 08. 14., h – 15:21 Pozsony |
Olyan jelzáloghitelek bevezetése, amelyek lehetővé teszik, hogy egy átmeneti időszakban csak a kamatokat kell téríteni, szükség esetén pedig célzott szociális támogatások – e két intézkedéssel segítenének a dráguló jelzáloghitelek miatt bajba jutott háztartásokon a Kékek–Híd képviselői, akik szerint ezekkel nem veszélyeztetnék az államháztartást és a bankszektort sem.
„Mi és a munkatársaink már évek óta azon dolgozunk, hogy Szlovákiában is elterjedjenek az átmeneti időszakra csak kamattérítést lehetővé tevő jelzáloghitelek, amelyek külföldön már évtizedek óta működnek olyan országokban, mint például Anglia, Svédország vagy Hollandia” – mondta Martin Kollár, a párt gazdasági szakértője. Ezek a hitelek úgy működnek, hogy a jelzáloghitel például 30 éves futamideje során a hitelfelvevő kiválaszt egy időszakot, amikor csak a kamatot fizeti, a tőketartozást nem.
„Ez éppen a jelenlegi időszakban segíthet, amikor a kamatok emelkednek, mivel csökkenti a törlesztőrészletet. Aztán, amikor a kamatlábak csökkennek, vagy az ügyfél jövedelme nő, újra elkezdi törleszteni a tőkét is”
– magyarázza Kollár. Szerinte ez egy olyan segítség a jelzáloghitelesek számára, amely nagyon gyorsan, gond nélkül bevezethető, és külföldön már kipróbálták. Ráadásul nincs hatással az állami költségvetésre.
„A Smer és más pártok által javasolt megoldások, amelyek az államra vagy a bankokra hárítják a terhet, károsak, igazságtalanok és nem oldják meg a problémát” – állítja Ivan Mikloš volt pénzügyminiszter, a párt gazdasági tanácsadója. Szerinte a terhek államra való áthárítása évente több százmillió eurót jelentene.
„Ez a megoldás káros, mert veszélyezteti az államháztartást, amely már így is nagyon rossz állapotban van”
– figyelmeztet Mikloš, aki úgy gondolja, hogy a bankok túlzott megadóztatása is csak kárt okozna. „Ahhoz, hogy a szlovák gazdaság jól működjön, erős bankszektorra van szüksége. A terhek pénzintézetekre való áthárítása miatt azonban ezek kevesebb hitelt nyújtanának, jóval drágábban, a gazdaság ezért lassabban növekedne, és veszélybe kerülhetne a bankszektor stabilitása is” – véli Mikloš.
Kollár is elismeri azonban, hogy előfordulhat olyan helyzet, amikor egy hitelfelvevő olyan rossz helyzetbe kerül, hogy sem a tőketörlesztést, sem a kamatokat nem tudja fizetni. „Ilyen esetben jöhet szóba a célzott szociális támogatás, amely azonban csak átmeneti segítség lehet, amíg az illető meg nem oldja a lakásproblémáját” – tette hozzá Kollár.
(TASR, mi)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
