Nagyboldogasszony, azaz Mária mennybevételének ünnepéhez kapcsolódva augusztus 12-én tartja a Pécsi Egyházmegye hagyományos fogadalmi búcsúját a máriagyűdi kegyhelyen, ahova nagy szeretettel várják a híveket, zarándokokat. Az ünnepi szentmisét 10 órai kezdettel Felföldi László pécsi megyéspüspök celebrálja az egyházmegye papságával együtt a kegyhely szabadtéri oltáránál.
Nagyboldogasszony hagyományosan a Pécsi Egyházmegye fogadalmi búcsúja, egyben a máriagyűdi kegyhely főbúcsúja. A három napon át – augusztus 12-én és 13-án, valamint augusztus 15-én, az ünnep napján – tartó programsorozatban mindennap szentmisét mutatnak be a kegyhely szabadtéri oltáránál, mely során a kegyszobrot szokás szerint a szabadtéri oltárhoz viszik. A liturgián való részvétel mellett lehetőség lesz szentgyónás végzésére, valamint a Fájdalmas Anya szobrához zarándokló rózsafüzér-körmenethez is lehet csatlakozni. Nagyboldogasszony parancsolt ünnepén minden megkeresztelt katolikusnak részt kell vennie szentmisén, hogy az Egyház közösségében tapasztalják meg Isten végtelen szeretetét.
Felföldi László megyéspüspök rövid videoüzenetben fordult a hívekhez az esemény kapcsán:
Nagyboldogasszonykor azt ünnepeljük, hogy Szűz Mária földi élete végén testestől-lelkestől felvétetett a mennyországba. Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó nem engedte át édesanyja, Mária holttestét a földi enyészetnek, hanem halála után föltámasztotta és magához emelte őt a mennyei dicsőségbe.
Szent István király olyan fontosnak tartotta Mária égi születésnapját, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába. Ezért nevezzük Máriát Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariaenak. Szent István 1038-ban Nagyboldogasszony napján hunyt el.
Az ünnep a máriagyűdi kegyhely főbúcsúja. Ez az egyik legrégebbi magyarországi Mária-kegyhelyünk, több jelentős zarándokútvonal csomópontja vagy végpontja. A rómaiak idején is lakott településen már 1333-ban állt plébániatemplom, de a török időkben is folyamatos volt a misézés. A források szerint 1689-ben Mária-jelenések történtek a településen, ennek állít emléket az 1698-ban készült kegyszobor, amelyet a Rákóczi-szabadságharc idején Eszékre menekítettek és azóta is ott őrzik.
1706-ban a Mária-jelenések megismétlődtek a településen, ezért 1713-ban Nesselrode Ferenc Vilmos pécsi megyéspüspök új kegyszobrot adományozott a kegyhelynek. 1738-tól tömeges zarándoklatok indultak Máriagyűdre fogadalmi körmenetekben, ezért 1739 és 1742 között a templomot kibővítették. A csodás gyógyulások miatt 1805-ben VII. Piusz pápa Máriagyűdöt hivatalosan kegyhellyé nyilvánította.
1950-ben a kommunista uralom elűzte innen a fenntartó ferences szerzeteseket, ennek ellenére a kegyhely tovább működött. A rendszerváltozást követően a kegytemplom megújult: új tetőt, toronysisakot, fűtést, padlózatot, világítást és új freskókat is kapott. 2008. június 24-én XVI. Benedek pápa basilica minor címet adományozott a kegytemplomnak. Napjainkban folyamatosan érkeznek búcsús zarándokok egyénileg vagy csoportosan, de sok turista is felkeresi a máriagyűdi kegyhelyet.
A kegyhely honlapja ITT érhető el.
Forrás, fotó és videó: Pécsi Egyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
