A pedagógus-életpályamodellről vitáztak – Mi Hazánk: a javaslat nem garantálja a tanárok anyagi biztonságát

A pedagógus-életpályamodellről vitáztak – Mi Hazánk: a javaslat nem garantálja a tanárok anyagi biztonságát

A gyermekeket nevelők, oktatók társadalmi, szakmai és anyagi megbecsülésének javítása a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényjavaslat célja, amelynek tárgyalását pénteken délután kezdte el az Országgyűlés.

Előterjesztő: cél, hogy javuljon a gyermekeket oktatók társadalmi, szakmai és anyagi megbecsülése

Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára expozéjában elmondta: az új életpályamodell célja, hogy a gyermekeket nevelők, oktatók társadalmi, szakmai és anyagi megbecsülése is javuljon. Ismertette: a törvényjavaslat létrehozza a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt. Az új szabályok minden, a köznevelésben foglalkoztatottra ki fognak terjedni.

Az államtitkár a javaslat legfontosabb elemeként beszélt az új, teljesítményalapú bérrendszerről. Közölte, az új bérrendszer megtartja a korábbi, ötfokozatú előmeneteli rendszert, azokhoz azonban széles bérsávot rendel. Az életkor nem lesz meghatározó elem ebben – mondta.

Maruzsa Zoltán azt mondta, a sávos bérstruktúra azért is fontos, mert – az Európai Bizottsággal kötött megállapodás szerint is – a következő időszakban több lépcsőben jelentős béremelés lesz, ennek végrehajtásában a kormány indikátorokat vállalt, a teljesítéshez szükség van a rugalmasságra.

Közölte, a béremelést elindították, januártól 10 százalékos emelést előlegeztek meg a költségvetésből, a javaslat elfogadása után, július 1-től ismét biztosítják a többletet a költségvetésből addig, amíg Magyarország hozzáfér a neki jogosan járó uniós forrásokhoz.

Az előterjesztés kiemelkedő elemeként beszélt arról, hogy a kedvezményezett, felzárkózó településen lévő köznevelési intézményben dolgozó pedagógusok az alapbérük 20 százalékának megfelelő többletjuttatásra lesznek jogosultak.

Az államtitkár közölte: a jövőben a jubileumi jutalom minden pedagógusnak jár. Mint mondta, fontos eleme a javaslatnak a teljesítményértékelési rendszer is, amelynek bevezetésével jelentősen csökken a pedagógusok adminisztratív terhe. A pedagógusok szabadsága egységesen ötven napra emelkedik, ebből 15 felett rendelkezhet az igazgató.

A munkaköröknél alapszabály marad a pályáztatás, ez alól tankerületi intézményben kizárólag beosztott pedagógusnál lehet kivételt tenni. Hozzátette: a próba- és lemondási idő egységesen három hónap lesz, a felmondási idő a munkatapasztalat hosszától függ, annak ideje 2-8 hónap, a rendkívüli felmentésre 15 nap lesz.

Az államtitkár elmondta, hogy a heti óraszám 22-26 óra, de ezen a téren további lehetőségeket is mérlegelnek. Veszélyhelyzeti szabálynak nevezte a tanév meghosszabbításának lehetőségét egy hónappal.

A pedagógusok átirányítását lehetségesnek tartotta az államtitkár, aki szerint a változás az lesz, hogy egy tanévre is ki lehet rendelni a pedagógust más iskolába, de csak a járáson belül, és meghatározott élethelyzetekben a pedagógus hozzájárulására is szükség van.

Az államtitkár cáfolt szerinte téves állításokat. A pedagógusok számáról azt mondta, Magyarországon is idősödik a pedagógustársadalom, ezért fokozott erőfeszítéseket kell tenni a fiatalok bevonzására, de Magyarországon kevesebb gyermek jut egy pedagógusra, mint Európa számos más régiójában. Szólt a pedagógusképzésben tanulók számáról és úgy értékelt, a pedagógusképzés továbbra is népszerű, lesz utánpótlás.

Hírdetés

Maruzsa Zoltán elmondta, a tankerületi rendszer létrehozásával megszűnt az a világ, hogy gazdag településnek jó iskolája, szegénynek pedig csak gyenge iskolája lehet.

Az államtitkár beszámolt arról is, hogy a magyar diákok jó teljesítményt nyújtanak a világ legrangosabb megmérettetésein, a TIMSS- és PISA-méréseken, és az adatok azt mutatják, a családi háttér iskolai teljesítményre gyakorolt hatása is csökkent.

Beszámolt arról is, hogy a javaslat benyújtását "minden idők talán legátfogóbb egyeztetése" előzte meg. Érdemi és tartalmi egyeztetés volt, az 58 témakörből 34 területen változott jelentős mértékben az előterjesztés szövege – közölte.

Mi Hazánk: a javaslat nem garantálja a tanárok anyagi biztonságát

Dúró Dóra, a Mi Hazánk vezérszónoka úgy fogalmazott, nem támogatják a pedagógusok státusztörvényét. A javaslat nem garantálja a tanárok anyagi biztonságát, nem adja vissza szakmai szabadságukat, nem csökkenti a jelenleg is jelentős túlterheltségüket, nem garantálja fizikai védelmüket, és nem látják biztosítottnak a pedagógus-utánpótlást sem – sorolta elutasító érveiket.

Jelenleg a pedagógusok mintegy fele ötven év feletti, ezen kellene javítani, vonzóbbá tenni a pedagóguspályát a fiatalok számára. Ezt a mostani javaslat nem tudja elérni – rögzítette.

Kitért arra is, hogy a pedagógusok nemzetközi összehasonlításban nagyon sok olyan munkát végeznek, amihez nem is kellene pedagógusvégzettség. Ezzel kevesebb idő marad arra, hogy a gyerekekkel foglalkozzanak – mutatott rá.

Szóvá tette, hogy egy főiskolai végzettségű pedagógus két minősítési eljárás után 17 év munkaviszonnyal a garantált bérminimumot keresi.

A két minősítési eljárás bruttó 6800 forintos bérnövekményt jelent csupán – jegyezte meg. Kijelentette: nincs az a Brüsszel, nincs az a szocialista kormány, amire ezt rá lehetne fogni.

2001 olyan év volt az Orbán-kormányok idejéből, amikor a GDP 5,4 százalékát fordították oktatásra. Ha ezt most is megtennék, vígan tudnák finanszírozni a pedagógus-béremelést, nem kellene "Brüsszelnél kuncsorogni a pénzért". Ez elvi alapon is elfogadhatatlan – mondta, majd nemzetstratégiai kérdésnek nevezte, hogy a gyermekeinkkel foglalkozók milyen állapotban vannak.

Feltette a kérdést, miért leszünk elégedettek azzal, hogy a pedagógusbérek majd elérik a diplomásbér nyolcvan százalékát. Ők is diplomás emberek – jelezte.

Kritizálta, hogy munkajogi tekintetben is rosszabb helyzetbe kerülnek a pedagógusok. A végkielégítés egész döbbenetes, gyakorlatilag zsarolás, amit terveznek, beismerése annak, tartanak attól, hogy tanárok elhagyják a pályát.

Összegzése szerint ismét egy olyan mérföldkőhöz érkezett a magyar oktatási rendszer a törvényjavaslattal, amelynél, ha nem is politikai, de szakmai konszenzus kialakulhatott volna, ez azonban nem történt meg.

Kitért arra is, hogy nem az egyeztetések száma, hanem a tartalma, minősége számít, ebben a tekintetben nem sok jót tudnak elmondani – közölte.

(MTI)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »