Kaotikus törvényhozás Nagy Roland2023. 06. 16., p – 15:23 Pozsony |
Egymásnak ellentmondó alkotmánymódosítások, levegőben lógó szavazások, hiányzó képviselők – a szlovák parlament működése az utóbbi napokban sem mondható szokványosnak.
A parlament ezen a héten kezdte meg a júniusi tárgyalásszakaszt, amely egyben az utolsó napirend szerinti ülés az előre hozott választás időpontjáig. Az utóbbi hetekben, hónapokban a sajtóban többször is arról lehetett olvasni, hogy a képviselők kampányüzemmódba kapcsoltak, és elsősorban arra használják a törvényhozást, hogy a saját választási esélyeiken javítsanak, ami gyakran eredményez szokatlannak mondható helyzeteket. Nincs ez másként a mostani ülésén sem. Csütörtökön, az Ódor-kabinettel szembeni bizalmi szavazás után a képviselők további fontos törvényjavaslatokról döntöttek.
Kapcsolódó cikkünk
A pártok vezetőinek korábbi nyilatkozataiból adódó várakozásoknak megfelelően Ódor Lajos hivatalnokkormánya nem kapta meg a bizalmat a parlamenttől.
A szakértői kabinetnek a parlamentben jelen lévő 136 képviselő közül mindössze 34 szavazott bizalmat, 43-an ellenezték az Ódor-kormány programnyilatkozatát.
A szavazás során 54-en tartózkodtak, öten pedig nem adták le voksukat.
A kormányt csupán az SaS képviselői, valamint az Eduard Heger és Tomáš Valášek körül tömörülő frakció nálküli képviselők támogatták. A Sme rodina, az OĽaNO és a Peter Pellegrini köré tömörülő frakció nélküli képviselők tartózkodtak. Nemmel csak a Smer képviselői és több független képviselő szavazott.
Mindez azt jelenti, hogy a szeptemberben esedékes előre hozott választásig az Ódor-kabinet korlátozott hatáskörrel rendelkező megbízott kormányként irányíthatja az országot.
A kormányprogram vitája során Ódor a képviselők bizalmát kérte, és ismertette a program fő prioritásait. Kijelentette, hogy kabinetjének célja a nyugalom megteremtése, valamint kulturált mederbe terelni a politikai vitát, biztosítani az állam rendezett működését, előkészíteni és végrehajtani az inflációval küzdő lakosságot segítő intézkedéseket, rendezni az államháztartást – mondta.
Több képviselő azzal a kritikával illette a kormányprogramot, hogy kevés konkrétumot tartalmaz. A Smer az ország jelenlegi helyzetének értékelését is hiányolta. Az SaS, illetve az Eduard Heger körül tömörülő képviselők viszont előre bejelentették, hogy támogatni fogják a kormányt. A Sme rodina úgy tervezte, tartózkodni fog a szavazáskor.
A kormányprogramról szóló vita két napig tartott, több képviselő is felszólalt, a miniszterelnök és néhány miniszter is többször hozzászólt a témához. A törvényhozók tényszerű megjegyzéseket is tettek.
Ódor Lajos kormányfő a bizalmi voksolás után köszönetet mondott a támogató szavazatokért és a konstruktív vitáért.
Az eredmény nem meglepő számunkra; előre bejelentették, mely pártok támogatják a kormány programját, és mely pártok tartózkodnak, illetve ellenzik
– tette hozzá.
A kormány kedden terjesztette a parlament elé a programnyilatkozatát. A szakértői kabinet Eduard Heger kormányát váltotta, miután az tavaly decemberben megbukott, és Zuzana Čaputová köztársasági elnök ideiglenes megbízása alapján kormányzott tovább. Az elnök májusban visszavonta a mandátumot, és kinevezte Ódor kormányát.
(tasr)
Ezek közé tartozik például a Sme rodina javaslata, amellyel a készpénzzel való fizetés jogát szerették volna bebetonozni az alkotmányba. Boris Kollár pártelnök még az év elején vetette fel a témát, arra hivatkozva, hogy az Európai Unióban egyre nagyobb erőfeszítések vannak a készpénz fokozatos kiszorítására. A parlament elnöke az Európai Központi Bank (EKB) azon törekvésére célzott, amellyel egy újabb elektronikus valutát szeretnének bevezetni.
„Olyan digitális jegybankpénzt tervezünk, amely a készpénz elektronikus megfelelője lenne. A bankjegyek és érmék mellett újabb fizetési lehetőséget biztosítana az embereknek”
– olvasható az EKB honlapján. Emellett azonban leszögezték, a digitális euró semmiképpen sem a készpénz helyettesítésére szolgálna, pusztán egy kiegészítő valutáról lenne szó.
Ellentmondás
Ennek ellenére a képviselők 111 támogató szavazattal beiktatták az alkotmányba a készpénzhez való jogot. A Denník N azonban felhívta a figyelmet, hogy a törvénybe bekerült egy módosítás is, amelyet Marián Viskupič (SaS) terjesztett be. A javaslat kimondja, hogy az eladók „indokolt okok esetében” visszautasíthatják a készpénz elfogadását, legyen szó akár biztonsági, akár technikai indokokról. A törvény jelenleg tiltja a készpénzzel való fizetés visszautasítását, ha egy eladó ilyet tesz, akár jogi eljárás is indítható ellene.
Egyrészt tehát az alkotmányban megerősítették a készpénz pozícióját, másrészt viszont gyengítették is azzal, hogy az eladók visszautasíthatják azt, ha nyomós okuk van rá.
Szavaznának, de nincs mikor
A parlamentben továbbá azzal is problémák vannak, hogy számos javaslat már átment az első olvasaton, de a második és harmadik olvasatról nincs mikor szavazni.
A szlovák parlamentben egy-egy törvény elfogadása – a gyorsított eljárást leszámítva – hónapokig is elhúzódhat. Ennek oka, hogy a javaslatokról három olvasatban tárgyalnak a képviselők. Miután felkerült egy törvény a parlament napirendjére, a képviselők egyeztetnek róla, ezután pedig szavaznak első olvasatban. Ha elegendő támogató voks gyűlik össze, akkor a javaslat második olvasatba kerül, amelyről már a következő hónapban kezdődő ülésen szavaznak, ugyanis a házszabály kimondja, hogy az első és a második olvasat között legalább 30 napnak kell eltelnie. Ezt az időt a képviselők felhasználhatják arra, az egyes bizottságokban áttárgyalják a javaslatok részleteit, illetve hogy a különféle módosító javaslatokkal kiküszöböljék a törvények esetleges gyengeségeit. A második és harmadik olvasatról a legtöbb esetben már egyazon ülésen döntenek.
A júniusi ülésen azonban egy olyan helyzet alakult ki, hogy a csütörtöki szavazás során több mint 20 törvény átment a második olvasatba, de elvileg már nincs mikor szavazni róluk, hiszen a szeptember 30-i választásig egyetlen napirend szerinti ülés sem lesz. A parlament júliusban és augusztusban általában nem ül össze, kivéve a rendkívüli üléseket, de ezeket a legtöbb esetben nem sikerül megnyitni, mert a plénumban nem tartózkodik elég képviselő.
Értelmezési kérdések
Éppen ezért az OĽaNO képviselői Tomáš Tarabáékkal kiegészülve kérvényezték, hogy az első olvasatban elfogadott törvények esetében még a júniusi ülésen szavazzanak a második és a harmadik olvasatról. Boris Kollár (Sme rodina) házelnök támogatta az indítványt, azt javasolta, hogy a képviselők június 28-án szavazzanak. Több képviselő azonban tiltakozott az eljárás ellen, köztük Boris Susko (Smer) és Ondrej Dostál (SaS) is. Susko a már említett 30 napos határidőre hivatkozott, Dostál pedig úgy fogalmazott, ha ilyen tempóban szeretnének szavazni a javaslatokról, akkor a gyorsított eljárás intézményére nincs is szükség. Hozzátette, az indítvány teljesen szembe megy a házszabályban foglaltakkal. Milan Vetrák (OĽaNO), az alkotmányjogi bizottság elnöke azonban nem ért egyet Dostálékkal, szerinte ezt a lépést nem lehet összehasonlítani a gyorsított eljárással. Megjegyezte, a szóban forgó javaslatok már két hónapja a parlament napirendjére kerültek, csak eddig mindig elnapolták a szavazást. Legutóbb a májusi ülésen is ez történt. Az indítványról végül a parlament alkotmányjogi bizottsága dönt majd.
A parlament ülése egyébként pénteken is folytatódott. A képviselők két olyan javaslatról tárgyaltak, amelyeket a kormány gyorsított eljárásban utalt a parlament elé. Az egyik javaslat az oktatási iratok elismeréséről szóló törvényt, a másik pedig a környezetszennyezés ellenőrzésével kapcsolatos jogszabályokat érintette. Szavazásra azonban nem került sor, a képviselők legközelebb csak kedden 11 órakor voksolnak. Ennek megfelelően a 150 képviselő közül alig néhányan tartózkodtak a plénumban a reggeli órákban, az egyeztetést pedig már kora délután befejezték.
(nar, Denník N, TASR)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
