Paul Richard Gallagher érsekkel, a szentszéki államközi kapcsolatok titkárával készített interjút Lisa Palmieri-Billig az olasz La Stampa számára. Az írás május 31-én jelent meg, de a beszélgetés még azelőtt zajlott, hogy Zelenszkij ukrán elnököt fogadta Ferenc pápa a Vatikánban. Összefoglalót közlünk a beszélgetésről.
Az első kérdés éppen a békeközvetítés nehézségére, a látszólag kibékíthetetlen ellentétekre vonatkozott. Gallagher érsek egy érzékletes képpel élt a vatikáni diplomácia működését illetően:
Tisztában vannak a nehézségekkel, ugyanakkor minden erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy a felek minél hamarabb tárgyalóasztalhoz üljenek.
Továbbra is nyitott kérdésnek nevezte, hogy Ferenc pápa ellátogat-e csupán az egyik fővárosba, hiszen mindig mondta, hogy mindkettőbe szeretne elmenni. Ha lehetetlen Moszkvába menni, el kell fogadni. Nem tudjuk, elmegy-e akkor Kijevbe.
Ferenc pápa Matteo Zuppi bíborost, bolognai érseket bízta meg, hogy segítsen enyhíteni a feszültséget az ukrajnai konfliktusban. Ennek kapcsán a vatikáni diplomácia vezetője megerősítette, hogy „a pápa a kezdetektől, 2022. február 24. óta foglalkozik az ukrajnai békével, folyamatosan mérlegeli azokat az elképzeléseket és javaslatokat, amelyek segíthetnek enyhíteni a feszültséget az ukrajnai konfliktusban, és elindíthatják az igazságos béke felé vezető utat”. Most a békemisszió idejét és módját igyekeznek átgondolni és közben imádkoznak a kényes misszióért.
A kérdésre, hogy mit gondol Irán és Kína Oroszországgal való kapcsolatairól és arról, hogy Kína békét akar közvetíteni, az érsek kiemelte: mindenkit arra bátorítanak, tegyen mindent annak érdekében, hogy véget érjen a konfliktus. Ha Kína is hozzá tud ehhez járulni, örülnek neki. Iránnak talán át kellene gondolnia nemzetközi politikáját, erre buzdítják, miközben teljes körű diplomáciai kapcsolataik vannak az országgal. Párbeszédet folytatnak – több-kevesebb sikerrel – a hatóságokkal a keresztények helyzetének javítása érdekében is.
Hangsúlyozta, hogy a Kínával fenntartott vatikáni kapcsolatok meglehetősen korlátozottak, főként a püspökök kinevezésére vonatkozó egyezményre vonatkoznak. Igyekeznek fokozatosan normalizálni a kínai katolikusok és a kormány kapcsolatát. Az emberi jogok kérdésében, ha lehetőségük nyílna rá, szívesen hallatnák aggodalmaikat, de erre egyelőre nincs lehetőség. A riporter kitért a muszlim ujgurokkal való kegyetlen bánásmódra, az átnevelő táborok problémájára is, amelynek kapcsán az érsek elmondta, hogy három évvel ezelőtt Münchenben kifejezték aggodalmaikat az emberi jogokkal kapcsolatos kérdések miatt, de nem volt szó kifejezetten erről a kérdésről.
Arra a kérdésre, aggódnak-e Kína növekvő befolyása miatt a világon, azt válaszolta, hogy
Hangsúlyozta, hogy a keresztény, katolikus közösségek élete és szabadsága áll a Kínával való kapcsolataik középpontjában.
Evan Gerskovicsnak, a Wall Street Journal Oroszországban letartóztatott riporterének a sorsát illetően Gallagher érsek elmondta, hogy nem rendelkeznek bennfentes információkkal, figyelik a per alakulását és remélik, hogy a fiatalember megfelelő bánásmódban részesül, fény derül az igazságra, és ennek megfelelően járnak el az orosz hatóságok.
Az iráni nukleáris fegyverkezés kapcsán a vatikáni külügyminiszerként is emlegetett érsek kiemelte, hogy a Szentszék támogatta az iráni atomalkut (JCPOA) és örülnének az újjáélesztésének, mert elősegítheti a Közel-Kelet és ezzel az egész világ biztonságát. „Elkötelezettek vagyunk a nukleáris fegyverektől mentes világ mellett, ezért az egyik legfontosabb, sürgető témának tekintjük ezt.”
Kifejezte aggodalmát az izraeli–palesztin konfliktus kiéleződése miatt és elmondta, hogy reménykednek a tárgyalások újrakezdésében. Hasznos dolognak tartja az Ábrahám Egyezményeket, amelyek normalizálták a helyzetet Izrael és az arab országok között, ugyanakkor fontosnak tartja, hogy ezek a megállapodások ne rontsanak a palesztin helyzeten, és továbbra is munkálkodjanak az erőszak megszüntetésén és az igazságosságon.
Az Izraelben uralkodó feszültségeket belügynek nevezte, hozzátéve, hogy teret kell adni a nyílt és szabad véleménycserének, a demokratizálódási folyamat jegyében. Nem jó, ha polarizálódik társadalom, mert meggyengül ettől. A palesztin terrortámadásokat és a békemegállapodások utolsó pillanatban való elutasítását érintő kérdésre adott válaszában elmondta, nagyobb politikai akaratra van szükség, hiszen már többször felsejlett a látóhatáron a megoldás.
„Csak abban reménykedhetünk, hogy valami csoda folytán megszületik a kompromisszum. És reménykedünk, hogy a vezetők a népeik valódi javát akarják. Nem valamiféle idealizmusról van szó, nem is ideológiáról, hanem arról, hogy meg kell nézni, mi a legjobb alku, amit el lehet érni”.
Lehetséges, hogy a Vatikán is elfogadja a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) antiszemitizmus-definícióját, amely véleményük szerint előfeltétele az antiszemitizmus legyőzésének, és amelyet már 39 ország elfogadott? – szólt a következő kérdés, amelyre a vatikáni diplomata egyértelmű nemmel válaszolt és magyarázatot is adott erre: teljesen egyértelmű, amit a Nostra aetate és a pápák mondanak a témáról, és Ferenc pápa is megújította az Egyház elkötelezettségét az antiszemitizmus ellen, nem érzik szükségét, hogy ezt a konkrét definíciót elfogadják. Hozzátette, hogy mint mindig, amikor a világ nehéz időket él meg, napjainkban is növekszik az antiszemitizmus, és ez szomorúsággal tölti el az Egyházat. Egy újabb kérdésre válaszolva megerősítette, hogy fontosnak tartja a zsidó–keresztény és a vallásközi párbeszéd, valamit a zsidóság történetének oktatását az iskolákban és a szemináriumokban, de biztos benne, hogy erre nagy figyelmet fordítanak már most is a katolikus intézményekben. Megerősítette továbbá, hogy a bíróságok felállításának ószövetségi gondolata, Noé hét parancsának egyike a demokrácia – diktatúrával szembeni – alapszabályává vált, hatott az ENSZ 1948-ban kiadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára is, amelynek jövő decemberben ünnepeljük a 75. évfordulóját.
Forrás: La Stampa
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
(tzs)
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
